Érdekességek a Balaton-felvidékről, igaz történetek, konyhatitkok és mesék – Könyvajánló karácsonyra

Tudtad, hogy a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program Tájtéka projektje olvasnivalóval is szolgál? A KÉK - Kortárs Építészeti Központ - vezetésével zajló program célja az volt, hogy párbeszédet folytassunk az intelligens tájhasználatról, összekapcsoljuk és segítsük a helyi vállalkozókat és lakosokat, újonnan beköltözőket és ide rekreációs céllal érkezőket, feltérképezzük a példaértékű gyakorlatokat és a közösségek szerepét. A projekt keretében jött létre a TÁJTÉKA eszköztár, ami a gyakorlatban használható javaslatokat tartalmaz három kötetben. A sorozatindító A Balaton-felvidék jövőképe című kötetben olyan kérdésekre találhatjuk meg a választ, mint hogy valójában milyen ez a régió, az itt élők mit szeretnek benne és hogyan formálták a helyiek és a látogatóközönség a tájat? Az Üdvözöl a Balaton-felvidék - Használati útmutató itt élőknek, beköltözőknek, látogatóknak címmel megjelent második könyv azt mutatja be, hogyan éljünk a Balaton-felvidéken úgy, hogy az a tájnak és az itt élőknek is jó legyen és hogy hogyan hozhatunk olyan egyéni és közösségi döntéseket, amelyek egyaránt felelősek önmagunkért, a tájért és a következő generációkért. A sorozatot az Egy régió eszköztára - Tanuljunk a Balaton-felvidéktől! című kötet zárja, amelyben a TÁJTÉKA program elmúlt éveinek tapasztalatait olvashatjuk, visszatérve a Balaton-felvidék jövőképéhez.

Több kötet segítségével is elmerülhetünk különböző korszakokban és vidékeken: kalandozhatunk a régióban és járhatunk először képzeletben, aztán az olvasottak nyomán valóságosan is Veszprémben, ahol a házak izgalmas történeteket mesélnek.

Tudományos alaposság, olvasmányos stílus

Kultúrtörténeti utazás a 19-20. században - így összegezhetjük dr. Kovács Emőke Balatoni értéktár - 200 év a Pannon Tenger múltjából című, nemrégiben megjelent könyvét. Ahogyan az író korábban nekünk adott interjújában elmondta: "Ez a kötet lényegében a 2019-ben megjelent Balatoni impressziók című könyvem folytatásának tekinthető. A Balaton 19-20. századi kevésbé ismert történeti síkjait és vonulatait foglalja magában. Olvasmányos, de tudományos igényű publicisztikákat tartalmaz, melyet akár folytatásosan is olvashatunk, de külön-külön cikkenként is értelmezhetők. Fontos vállalásom és hitvallásom, hogy a tudományos kutatás akkor éri el célját, ha a szakmán kívül a széles közönség is beavatódik. Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, fiataloknak, szépkorúaknak, Balaton-szeretőknek, Balatont eddig kevésbé ismerőknek. Egyszóval valóban minden olvasónak ajánlom."

Szeretjük! De tényleg ismerjük?

Balaton Offseason - Amikor a magyar tenger partja kiürül címmel jelent meg idén Bartha Dorka történész, újságíró, fotós könyve. Olyan kérdéseken keresztül is felfedezhetjük a régió történetét, mint hogy miért és milyen neveket adnak a nyaralóknak; ki és mikor találta fel a balatoni vízibiciklit, hogyan készülnek a hajókat, halacskákat formázó kerítése és hogy hogyan robbant be a kempingek, társasüdülők, "zimmer ferik" aranykora, és milyen izgalmas építészeti örökséget hagyott ránk az első hazai regionális terv.

Kicsi, de értékes

Bizonyára sokatoknak ismerős a POKET, a Vecsei H. Miklós ötlete alapján létrehívott zsebkönyv projekt. A kisméretű kötetekhez régiónkban is hozzá lehet jutni. Például ahhoz az idény nyáron bemutatott könyvhöz, amely a VEB2023 EKF és a POKET három éve tartó együttműködésének legújabb szerelemgyermeként idén nyáron jelent meg Világnak világa – Középkori királynék kortárs írásai címmel. A kötet szerkesztője, Asztalos Emese így mutatta be a könyvet: "Arra kértük a szerzőinket, helyezkedjenek bele a királynék korába, gondolatvilágába. Legtöbben Gizellát választották, de megelevenedik Laszkarisz Mária és későbbi korok jeles alakjai is. A szerzők között van Babarczi Eszter, Kemény Zsófia és egyetemista alkotók is.”

Múltról, hajdan itt élőkről beszél a város, mesélnek a házak

A Beszélő Városok sorozatának harmadik, ősszel megjelent része - a kőszegi és keszthelyi kiadvány után - Veszprémbe kalauzolja az olvasót, Mátay Mónika szerkesztésében. A sorozat gondozója, a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete történészeket, levéltárosokat, zenészeket, irodalmárokat, társadalom- és természettudósokat, építészeket és az épített örökség szakértőit hívta segítségül, hogy olyan veszprémi történeteket gyűjtsenek és tegyenek közkinccsé, amelyeken keresztül bemutatható a város interkulturális öröksége, sűrített történelme.
"A Beszélő Veszprém arra tesz kísérletet, hogy a különleges fekvésű és múltú megyeszékhely lakóinak segítsen az önértelmezésben. Hol tart Veszprém most, hogyan jutott el idáig, és milyen jövőt alakíthat magának?" -fogalmazta meg a kötet ajánlójában Miszlivetz Ferenc. Pók Attila sorai szerint pedig: " Aki e könyvet kézbe véve akarja megismerni a várost akár karosszékben ülve, akár utcáin sétálva, a felszín mögé láthat. Bízunk benne, hogy Veszprém régi lakóinak is sok újat mond ez a 35 tanulmány. Szó esik tudományról, művészetről, oktatásról, püspökökről és pártvezetőkről, a városhoz kötődő megvalósult álmokról és csalódásokról...”

150 év története - családok bemutatásával, fotókon keresztül

Veszprém igazi történelmét tulajdonképpen nem a falak, hanem az itt élt és jelenleg is itt élő családok írják. Azok a színes egyéniségek, akiknek múltja és jelene egyben a város jövőjének alapját biztosítja. Ez a Privát Veszprém projekt alapgondolata is, amelyben a városban ma élők bevonásával, a személyes történeteik elmesélésével maradandó emlékekkel gazdagítja a város gazdagon virágzó kultúráját és történetét. A projekt és a Privát Veszprém album segítségével 150 évre tekinthetünk vissza, családtörténetek meghatározó emlékeivel.

Helytörténet és irodalom egy család írásainak tükrében

A Művészetek Háza Veszprém tűzte ki célul - összefogva a Pesti Kalligram kiadóval - a Veszprémhez kötődő Cholnoky-család irodalmi örökségének bemutatását. A hírneves Cholnoky-fiúk sorában Jenőt szemlélete és ízlése a XIX. századhoz kötötte, Viktor két világ határán áll, László pedig a modern idők alkotója. A közelmúltban megjelent három kötetes sorozat műveikből válogatva irodalmi és helytörténeti tartalmat kínál az olvasóknak.

„Ott a csatári hegy alatt, lenyúlva a Táborállástól egészen a Cserhátig, Jutas herceg földje fölött szürkén, mint a buckás földre terített szűr, hevert a város, Veszprém. Tulipános hímet csak a vár varrt rá, a két templomával meg a kanonokok tarkára festett, apró házaival.” – Cholnoky Viktor: Olivér lovag

A bakonybéli szerzetesek sokszor újszerű módon jelennek meg a világ előtt, például már két részt is megjelentettek a Szent Mauríciusz Monostor szakácskönyv-sorozatában Bakonybélszín és Bakonybéles címmel. A Monostorkosságok címet viselő sorozat egyik kötete sem egy szimpla szakácskönyv; a könyvek mindegyike egyúttal betekintést nyújt a szerzetesi élet rejtelmeibe is. Az első kötetben, amely a Bakonybélszín – Ünnepi receptek a monostori konyháról címet kapta, az ünnepi ételekről tudhatunk meg többet, méghozzá annak szellemiségében, hogy „az ünnepek fényét itt nem a drága hozzávalók, hanem az ételre adott áldás, Isten adományainak hálás megbecsülése és a belőlük közösségben részesülők egymás iránti szeretete adja.” A második kötetben Bakonybéles – Böjtös receptek a monostori konyháról címmel, a böjti időszakra jellemző recepteket gyűjtötték össze. Ebből megtudhatjuk, hogy „melyik időszakban, milyen jeles napokon böjtölünk, hogyan lehet összeegyeztetni a böjtöt az ünnepnapokkal, mit egyen az ember, ha egyszerre kell fát vágni vagy havat lapátolni és megtartani a fogadalmat…Ételeink takarékosak és egyszerűek, bárki elkészítheti őket” - árulták el a szerzők.  

Lehet, hogy nyáron valamelyik Balatoni strandon már találkozhatott a család a Szörnyek és sellők meseelőadással, de akár igen, akár nem, akkor is érdemes kézbe venni azt a mesekönyvet, amely alapján az előadás megszületett. A kötet a Balaton ökológiai értékeire hívja fel a figyelmet - játékos, mesés formában, de tudományosan igazolt alapokon. Jeney Zoltán könyvében sorakoznak az elgondolkodtató kérdések: "Lehetséges, hogy egy tündér megbetegszik? Hogy egy egész tó gyengélkedik? Hogy a kacsák kétségbeesnek? Mit keresnek sellők a Balatonban? És hogy kerül oda egy óriáspolip? Akárhogy is van, Hany Istók, a Fertő tó fenegyereke segít, ahol csak tud. De főleg, ahol akar. És ha segítségért kiált a tó, a nád, a sás népe, ő azonnal ott terem, nem kell kétszer kérni. De elolvasni, hogy mit művel, többször is érdemes."