„A Balaton és környéke mindennap inspirál” – Dr. Kovács Emőkével legújabb könyvéről beszélgettünk
Dr. Kovács Emőke azon szerencsések közé tartozik, akinek nemcsak szenvedélye, de mondhatjuk, hogy szakterülete a Balaton, és történészként munkaköri kötelességei közé tartozik történetének kutatása. Most legújabb kötetéről, a Balatoni értéktárról kérdeztük, amely egy különleges regényes kultúrtörténeti utazás a Balaton 19-20. századi világában.
Dr. Kovács Emőke I © Scruton Révfülöp
Hogyan született meg a Balatoni értéktár ötlete?
Ez a kötet lényegében a 2019-ben megjelent Balatoni impressziók című könyvem folytatásának tekinthető. A Balaton 19-20. századi kevésbé ismert történeti síkjait és vonulatait foglalja magában. Olvasmányos, de tudományos igényű publicisztikákat tartalmaz, melyet akár folytatásosan is olvashatunk, de külön-külön cikkenként is értelmezhetők.
Miért éppen értéktár lett a címe? Milyen értékeket foglal magába a kötet?
Meggyőződésem, hogy a Balaton vidékének épített öröksége, természeti és kulturális értékei, értékteremtő egyéniségei a nemzeti kultúránk markáns részét képezik, akkor is, ha nem tanulunk róla az iskolában, és akkor is, ha csak egy-egy eldugott emléktábla, utcanév örökíti meg őket. Erre a színes és értékes balatoni világra kívántam – tudatosan – felhívni a figyelmet.
A kötet leírása alapján kevésbé ismert balatoni történeteket mutatsz be. Hogyan akadtál ezeknek a történeteknek a nyomára? Mennyi ideig tartott a kutatómunka?
A kutatómunka folyamatos. Történhet akkor, amikor észreveszek egy kevésbé ismert nevet valamelyik településen, amikor a leszármazottak jelentkeznek, vagy amikor egy utalással találkozom a levéltári forrásban, korabeli lapban vagy akár egy régi fotón. Olykor furcsa és váratlan szembesülések ezek, melyekből kirajzolódnak, vagy a feltárással formálódnak ki a különböző történetek. Szinte minden napom erről szól, immáron húsz esztendeje.
Van személyes kedvenced a könyvben szereplő történetek közül?
Nagy kedvencem a trianoni békediktátumot követő balatoni időszak. Az akkor formálódó, kormányzati háttérrel működő Balaton-politika egy rendkívül színes balatoni világot teremtett, természetesen a helyiek közreműködésével. Villák, nyaralók sora, kávéházak, hotelek, lóversenyek, nemzetközi sporthét, rádióelőadások, filmek – néhány év alatt, az 1930-as évekre a Balaton felzárkózott az európai fürdőhelyek mellé. De különösen kedvelem Bittera Gyula tihanyi levendulanemesítő áldozatos életútját vagy Farkas István világhírű festő szigligeti alkotóéveit, de Zichy Zsófia siófoki virágkötőművész érdekes családtörténetét is.
A kötet a Balatont megszállottan kutató tudósokra, orvosokra és közéleti személyiségekre is kitér. Személy szerint kiket emelnél ki közülük?
Nagy kedvencem Thanhoffer Lajos nemzetközi hírű orvos, aki azért építtetett egy impozáns villát az akkor még szinte üres Siófokon, mert be akarta bizonyítani, hogy a Balaton ér annyit, mint a tengerparti fürdőhelyek. Természetesen lenyűgöz Lóczy Lajos vagy Cholnoky Jenő áldozatos kutatói munkája, éppúgy, mint a Balaton-szeretetük. Hasonlóképp közel áll hozzám a kevésbé ismert, de fontos tavi történeti munkákat jegyző Margittay Rikárd író is.
A Balatoni értéktár egy gazdagon illusztrált könyv. Honnan származnak az illusztrációk?
A képeket az Erdélyi Szalon Kiadó vezetőjével, Kovács Attila Zoltánnal közösen, elsősorban internetes közgyűjteményi adatbázisokból válogattuk nagy műgonddal. A korabeli fotóktól kezdve képeslapokon, plakátokon, festményeken át nagyon széles a merítés, és természetesen mindez színesben!
A kötet által egy kultúrtörténeti utazást ajánlasz az olvasók számára a 19-20. századi Balatonhoz. Pontosan milyen célközönségnek ajánlod ezt az utazást?
Fontos vállalásom és hitvallásom, hogy a tudományos kutatás akkor éri el célját, ha a szakmán kívül a széles közönség is beavatódik. Mindenkinek ajánlom ezt a könyvet, fiataloknak, szépkorúaknak, Balaton-szeretőknek, Balatont eddig kevésbé ismerőknek. Egyszóval valóban minden olvasónak ajánlom.
