A Balaton-felvidék intelligens tájhasználatát helyezi fókuszba a TÁJTÉKA könyvsorozata – Megjelent a 3. kötet!
Egy régió eszköztára - Tanuljunk a Balaton-felvidéktől címmel az Intelligens Tájak Konferencia keretén belül mutatják be november 10-én a TÁJTÉKA harmadik, azaz záró kötetét. Mit tanulhatunk a Balaton-felvidékről és vajon milyen lesz a jövőképe? A könyvből többek között ez is kiderül, ám nem érdemes megfeledkeznünk a sorozat első két részéről sem. Most egy rövid ajánlóban gyűjtöttük össze, miért érdemes fellapozni őket.
A sorozat első része: A Balaton-felvidék jövőképe
Az első kiadvány a régióról alkotott sztereotip elképzeléseket szeretné megváltoztatni feltárva a régió intelligens tájhasználatát, fenntartható gyakorlatait, innovatív kezdeményezéseit és közösségi dilemmáit úgy, hogy kiemelt hangsúlyt fektet a közösségek szerepére.
Ahogy korábban Bozsik Barbara, a TÁJTÉKA projektvezetője is mondta, a kötettel kapcsolatban számos pozitív visszajelzést kaptak.
„Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, a helyiek, tehát a Balatonnál élők is szeretik és az itteni vállalkozásoknak is tudott újdonságot megfogalmazni, de a nyaralók és látogatók számára is érdekesnek bizonyult. Van, akit az izgalmas kultúrtörténeti folyamatok fogtak meg, és vannak olyanok is, akiket a jó példák és gyakorlatok. Sőt, olyanról is tudunk, akik minden hétvégén meglátogatnak egy-egy új helyszínt a könyvben említett helyek közül.”
Második rész: Üdvözöl a Balaton-felvidék
„A második kiadvány egy kultúrtáj-használati útmutató, amely a mindennapok nézőpontjából ad gyakorlati tanácsokat és ajánlásokat a különböző célcsoportok számára.”
Milyen szempontokat érdemes átgondolni, ha a régióba költözünk, hogyan élhetünk úgy, hogy a tájjal és a helyi hagyományokkal is harmóniába kerüljünk? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a hiánypótló kötet.
„A könyvet döntéshozókkal és civilekkel közösen, workshopokon fejlesztettük, tehát a gyakorlatok nagy része nem újdonság, mivel ezek már élnek egy-egy településen. A kötetben összegyűjtöttük, hogy melyek azok a létező és általunk jónak tekintett módszerek, amelyekkel a döntéshozók bevonhatják a lakosságot vagy a helyi vállalkozókat a község életében, illetve segíti a tudatos szerepvállalásukat abban, hogy a közösségeket közelebb hozzák egymáshoz. Emellett fontos szerepet kap az is, hogy hogyan tudnánk a látogatókat és a turizmust úgy kezelni, hogy az ne terhet jelentsen a települések életében, hanem olyan előnyt, amiből a helyi közösség is profitál.”
A záró kötet: Egy régió eszköztára – Tanuljunk a Balaton-felvidéktől
Szij Barbara, a KÉK projektkoordinátora szerint a kötettel a fő céljuk az volt, hogy összegyűjtsék és szintetizálják azt az utóbbi években megszerzett tudást és tapasztalatot, amivel a projekt során gazdagodtak.
„Újra szemügyre vesszük azokat a folyamatokat és kezdeményezéseket, amelyek a Balaton-felvidéket ebben az időszakban formálták, és azt is megvizsgáljuk, hogy ezek a tapasztalatok és módszertanok hogyan építhetők be más, hasonló adottságokkal rendelkező régiók gyakorlatai közé. A kötetben 15 interjúban autentikus helyi szereplőket szólaltatunk meg, emellett bővebben kibontjuk az első kötetben felvázolt jövőképeket is a turizmus és gazdálkodás, illetve a települési és egyéni együttműködések tengelyei mentén. A kötet tehát egyáltalán nem lezáró jellegű, hanem éppen ellenkezőleg: egyrészt túlmutat az EKF-éven időben azzal, hogy a régió jövőjére koncentrál, másrészt térben is kilép a Balaton-felvidékről: hazai és külföldi régióknak kíván olyan praktikus eszközöket és módszereket nyújtani, amik fenntarthatóan formálhatnak egy régiót."
