Ma van a víz világnapja! – Tudj meg többet a Balatont és környékét tápláló vizekről!

Az írásos feljegyzések alapján a középkorban több száz malom működött a Balaton környékén, melyek nagy része a 20. század közepén hanyatlásnak indult és mára alig találhatunk működő malomépületet a régióban. Az utóbbi években azonban a turizmus hatására ébredezni a kezd az egykori malom-kultúra és úton-útfélen műemlékként vagy múzeumként funkcionáló épületekre, de olykor akár működő malmokra is akadhatunk.

Örvényesi vízimalom

Az alig kétszáz lakossal rendelkező Örvényesen már 1055-ben is működött malom, mely a tihanyi bencések tulajdonában volt. A ma látható épületet, mely a Balaton-felvidék egyik legszebb ipartörténeti remeke, 1758-ban építették a Pécsely-patak partján.

Nagyvázsonyi Csörgő vízimalom

A nagyvázsonyi vízimalom az 1750-es években kezdte meg működését, majd az 1960-as években bezárt, még egy darabig lakóházként működött, de aztán fokozatosan hanyatlásnak indult. A Vázsonyi Malom Nonprofit Kft. vezetésével azonban jelenleg is felújítási folyamatok zajlanak, melynek során a malom visszanyerheti régi szépségét és újra közösségi térré válhat.

Fenyves Malom, Veszprém

A Fenyves Malom Veszprém legfiatalabb és egyetlen épségben megmaradt és működőképes vízimalma. Az 1800-as években kezdte meg működését, és azóta számos átalakításon és tulajdonosváltáson is átesett. A malom jelenleg is látogatható, ahol megismerhetjük a malmok múltját, a mesterséges, a nép világot és a hagyományokat, sőt még látványőrlésen is részt vehetünk.

A forrásvíznek régen szakrális jelentőséget is tulajdonítottak, és úgy tartották, hogy nemcsak testünket, hanem a lelkünket is felfrissíthetjük vele.

Almás-forrás, Aszófő

Aszófő egyik leglátogatottabb pontja, amely a kövesdi templomrom közvetlen szomszédságában található, ahol nemcsak a Balaton és a Tihanyi-félsziget panorámában gyönyörködhetünk, hanem csobogó forrásvízzel is megtölthetjük a palackunkat.

Szent Jakab-forrás, Vászoly

A Szent Jakab-forrás a Pécsely és Dörgicse között fekvő Vászolyon található, ahova évről évre zarándoklatokat is szerveznek. A Forrás-tó mellett találhatjuk az ivókutat és egy kis vízszínpadot is. A forrás egyébként a falu védőszentjéről, Szent Jakabról, kapta nevét, és a falu legendái szerint gyógyító hatása van.

Theodora-forrás, Kékkút

A 20. században gyógyításra használt vízből az évek alatt az ország egyik legkedveltebb ásványvizének lelőhelye lett – a forrást és a köré épített ivókutat pedig akár mi magunk is meglátogathatjuk akár a kocsiból kiszállva, akár egy biciklitúra közben, hiszen a kút nem rejtőzködik, jól látható: közvetlenül a falu főutcája mellett található.

Hévízi-tó

Ha a gyógyvizekre és a Balaton környékére gondolunk, elsőre mindenképpen Hévíz neve merül fel, nem véletlenül. A gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, amely testünket és lelkünket egyaránt gyógyítja. Eredményessége az olyan gyógytényezők együttes hatására jön létre, mint például a víz hőhatása, tömege, állandó áramlása és gáztartalma.

Csisztafürdő

Hévízhez képest kevésbé ismert, de a déli parton nagy népszerűségnek örvendő fürdőhely Csisztafürdő, ahol a régi időkben a helyiek ismerték fel a víz gyógyhatását és a termálvizet elvezető árkokban kúrálták magukat. A csisztai gyógyvíz erősen szénsavas, kénes víz, mely főképp a reumatikus-, mozgásszervi-, és nőgyógyászati betegségek esetén bír gyógyhatással.

Savanyúvíz, Balatonfüred

A jól ismert füredi savanyúvíz kicsit kakukktojásnak számít a listában, hiszen a gyógyvíz minősítését sajnos elveszítette és korlátlan fogyasztása nem ajánlott. A víz ettől függetlenül kifejezetten népszerű a környéken élők körében, és négy vízvételi helyen érhető el a városban.