Ismerd meg a Balaton-felvidék csodáit a TÁJTÉKA programok segítségével! – A részletekről Bozsik Barbarát, a projekt vezetőjét kérdeztük

A TÁJTÉKA projekt elsődleges célja, hogy bemutassa a helyi tájat és az épített értékeket, melyet a legközelebbi programotok során, május 28-án Tihanyban főképp a gyerekek és a családok számára szerveztek. Miért találjátok különösen fontosnak, hogy a gyerekeket is edukáljátok ebben a témában?

A gyerekek még igen fogékonyak az új információkra, a tanulásra és számos olyan módszertant ismerünk, amelyek segítségével ők is megismerkedhetnek az őket körülvevő építészeti és természeti örökséggel. Sajnos a kerettanterv viszonylag kevés lehetőséget nyújt az ilyen típusú ismeretszerzésre, és ezért tartjuk kiemelten fontosnak a miénkhez hasonló kezdeményezéseket. Azt látjuk, hogy a szülők is nyitottak erre, mert ez egyrészről egy közös program, amely izgalmas az egész család számára, másrészt akár még a szülők is tanulhatnak valami újat. Szerintem a kisgyerekek a családon belül igen erős szemléletformáló erővel bírnak: ha velük kezdjük az edukációt, akkor a mondanivalónk jó eséllyel eljut a szülőkhöz is.

A Balaton-felvidéki Barangoló kiadvány is a tihanyi rendezvényen debütál majd. Mit lehet tudni erről a térképes-rajzos kiadványról?

A füzet megalkotásakor azon gondolkoztunk, hogyan lehetne helyiként vagy látogatóként megmutatni a gyerekeknek, hogy milyen is a Balaton-felvidéki táj és az épített örökség. Ehhez kerestünk olyan partnereket, akiknek van tapasztalatuk a téma múzeumpedagógiai módszerekkel való megközelítésében. Varga Viola művészettörténész, múzeumpedagógus és Nemes Anita grafikus-tipográfus, illusztrátor a Nemzeti Galériában és a Kiscelli Múzeumban is készítettek már hasonlót, és amikor felkértük őket, hogy a Balaton-felvidékkel kapcsolatban szeretnénk egy kiadványt, örömmel vágtak bele annak elkészítésébe, mivel mindketten szorosan kötődnek a Balatonhoz. 

Miért pont Tihanyra esett a választásotok a Félszigeti Barangolás program kapcsán?

Úgy láttuk, hogy Tihanyban kifejezetten aktív a helyi közösség, a különböző szervezetek és kulturális intézmények több programot is szerveznek, de ezek jellemzően egymástól függetlenül valósultak meg, így kevés szinergia alakul ki közöttük. A Tájtékával közös koordinációt kezdeményeztünk és arra bíztattuk őket, hogy fogják egybe azokat a programokat, amiket megálmodtak, és évek óta hagyományként működnek a településen, és vonjanak be ebbe minél több szereplőt. Így álltak ezek össze egy nagy, közös tihanyi gyereknapi eseménnyé, ami a helyi értékeket állítja a fókuszba és egy közös arculat alatt, egy eseményen belül minden aktív szervezet meg tudjon jelenni. A TÁJTÉKA projekt kapcsán a KÉK-ben mindig azt hangsúlyozzuk, hogy rengeteg értékes program és kezdeményezés van a régióban, melyek a különböző szereplők összefogásával, koordinálásával hatékonyabban működhetnek, együtt erősebbek lehetnek. 

Milyen programokra számíthat az, aki ellátogat Tihanyba május utolsó vasárnapján?

Nagyon sokszínű programmal készülünk: először is egy tihanyi értéktérképpel, ami izgalmas feladatokon keresztül vezeti végig a családokat a programhelyszínek és más tihanyi értékek között. Emellett a Magtárba a TÁJTÉKA Gyereksarokba érkezik a GYIK Műhely, akik művészetpedagógiai eszközökkel készülnek a gyerekekkel közös alkotásra, az idei tematikájuk, a víz mentén. A Barangoló füzet szerzőjével pedig a kicsik is felfedezhetik Tihany és a térség értékeit.

A másik program, ami a közeljövőben, júniusban kerül megrendezésre, a SéTapolca Sétafesztivál lesz a Tapolcai-medencében. Miért pont Tapolcára és környékére esett a választásotok?

A KÉK számos városi sétát tart, jórészt az építészet, épített környezet mentén, mert úgy gondoljuk, hogy a sétálás az egyik legjobb módszertan arra, hogy megismerjük a minket körülvevő világot. Költséghatékony, mindössze egy olyan vezető szükséges hozzá, aki nagyon jól kiismeri magát a környéken, és az adott témában és a jelenlétével, a számára fontos történetekkel személyes élményeket tud átadni a látogatóknak, ami megkönnyíti a kapcsolódást. Azért is tartjuk nagyon jó módszernek, mert ez egy interaktív műfaj, lehet kérdezni, kommunikálni közben. A Balaton-felvidéken számos túravezető és szervezet van, akik értéktúrákkal, geotúrákkal, tematikus sétákkal foglalkoznak, sőt, Tapolca kulturális intézményei is aktívak helytörténeti séták szervezésében, ezért szerettük volna őket egy sétafesztivál keretén belül összefogni és bemutatni. Tapolca egyébként is igen érdekes örökséggel rendelkezik: történelmi épített értékei és a bányászathoz kapcsolódó modern öröksége különösen izgalmas hellyé teszik. A várost körülölelő táj sokak számára vonzó, miközben alulértékelt építészeti öröksége miatt szerettük volna, ha Tapolca kerül a Sétafesztivál kapcsán reflektorfénybe. 

Pontosan milyen programokkal készültök?

Lesznek geotúrák, városi séták és építészeti tematikájú séták is. Készülünk vulkánsétával a Halápon, ahol az egykori bányaudvar oszlopos bazaltjait lehet megnézni: betekintést nyerhetünk a kőbányászat küzdelmes világába, de a hegy tetejéről nyíló pazar kilátás sem másodlagos. Szervezünk túrát a Szent György-hegyre, ahol a táj-ember-természet lesz a téma, lesz Diszeli Értéktúra, megnézzük a Bakonyi Bauxit Bányavállalat építkezéseit Tapolca belvárosában, és megyünk a Badacsonyi Tűzgyűrű körtúrára is, ahol badacsonyi kultúrtörténeti sétán vehetünk részt, az élő és élettelen természeti értékekkel a középpontban. A tapolcai belvárosi séta során hat történeten keresztül hat különböző időszakot ismerhetünk meg, a római kortól az 1850-es évekig, de megnézzük a tapolcai haraszt természeti játékát is. A gyalogos sétákon túl készülünk még kerékpáros túrával is, és KÉK-ként kiemelten fontosnak tartjuk az építészeti sétákat is. Szóval izgalmas két napnak nézünk elébe, melynek során a túrákon való részvétel ingyenes lesz, de mindenhol regisztráció szükséges ahhoz, hogy a megfelelő létszámmal tudjanak megvalósulni..

Az első kiadványotokról már beszélgettünk egy korábbi cikkünkben. Mik voltak az eddigi visszajelzések?

Nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, a helyiek, tehát a Balatonnál élők is szeretik és az itteni vállalkozásoknak is tudott újdonságot megfogalmazni, de a nyaralók és látogatók számára is érdekesnek bizonyult. Van, akit az izgalmas kultúrtörténeti folyamatok fogtak meg, és vannak olyanok is, akiket a jó példák és gyakorlatok. Sőt, olyanról is tudunk, akik minden hétvégén meglátogatnak egy-egy új helyszínt a könyvben említett helyek közül. Sokszor kapjuk meg a kérdést, hogy mikor jön a következő.

A TÁJTÉKA második kiadványa, az Üdvözlünk a Balaton-felvidéken!  június 17-én, 18 órakor Káptalantótiban a Katlan Birtokon egy könyvbemutató keretében debütál majd. Ez miben lesz más az előzőtől?

Igen, a második kiadvány egy kultúrtáj-használati útmutató, amely a mindennapok nézőpontjából ad gyakorlati tanácsokat és ajánlásokat a különböző célcsoportok számára. Gondolunk itt a látogatókra, az itt élőkre vagy éppen az ide költözőkre, az ideiglenesen tartózkodókra, illetve a döntéshozókra. A könyvet egyébként döntéshozókkal és civilekkel közösen, workshopokon fejlesztettük, tehát a gyakorlatok nagy része nem újdonság, mivel ezek már élnek egy-egy településen. A kötetben összegyűjtöttük, hogy melyek azok a létező és általunk jónak tekintett módszerek, amelyekkel a döntéshozók bevonhatják a lakosságot, vagy a helyi vállalkozókat a község életében, illetve segíti a tudatos szerepvállalásukat abban, hogy a közösségeket közelebb hozzák egymáshoz. Emellett fontos szerepet kap az is, hogy hogyan tudnánk a látogatókat és a turizmust úgy kezelni, hogy az ne terhet jelentsen a települések életében, hanem olyan előnyt, amiből a helyi közösség is profitál.