Szeptemberben bemutatkozik a TÁJTÉKA projekt első kiadványa – Bozsik Barbarával, a projekt vezetőjével beszélgettünk

Kultúra VEB2023

A TÁJTÉKA projekt, azaz a Balaton-felvidék intelligens tájhasználati eszköztára a Kortárs Építészeti Központ szervezésében valósul meg. A KÉK neve többek között a Budapest100 vagy az ArchiKids Városálmodók projektek kapcsán lehet ismerős, és főképp építészettel, urbanisztikával, városi közösségekkel kapcsolatos kiállítások, konferenciák, fesztiválok, képzések és workshopok szervezésével foglalkozik. Bozsik Barbara projektvezetőt kérdeztük.

De mi is az az intelligens tájhasználat?

„A TÁJTÉKA a Balaton-felvidéki kultúrtájjal foglalkozik regionális szinten, és a fő célunk, hogy megkeressük, összegyűjtsük és megmutassuk azokat a régi és új értékeket, gyakorlatokat, életmódmintázatokat, amelyek az itt élők és a tájat megismerni vágyók valódi értékeire épülnek. Intelligens tájhasználat alatt lényegében ezeket a gazdálkodási formákat, a fenntartható életmódokat, a kísérletező szellemet, illetve a hagyományok adaptív változásait értjük, amelyek ezt a tájat formálják.”

- ad választ a kérdésre Bozsik Barbara.

Megtudtuk tőle azt is, hogy a Kortárs Építészeti Központtól, azaz a KÉK-től nem állnak távol a regionális szintű együttműködések: a DANUrB projekt fókuszában a Duna menti kistérségek közösségeinek összefogása áll, és a TÁJTÉKA projekt is hasonló célok mentén valósul meg a Balaton-felvidéken a VEB2023 EKF támogatásával. A KÉK és az ADI Stúdió kutatói 2021 őszétől fél éven át kutatták a közösségek szerepét a 71-es és 77-es út közötti területen a Balaton mellett. Személyes interjúk segítségével, négy kutatási minta mentén haladtak:

– fenntartható minták és gazdaságok, azaz a tájhasználat fenntartható módszerei,

– mozgásban lévő hagyományok, amelynek során azt figyelték meg, hogy bizonyos tradíciók hogyan változnak,

– kísérletező közeg, aminek fókuszában azok a Balaton-felvidékre érkező közösségek állnak, akik sokszor a saját ízlésükre formálták a tájat, így nagyon fontos szereplői a folyamatnak, és

– a korokon átívelő közösségek, melyek időről időre felbukkannak vagy éppen eltűnnek a vizsgált területen.

Fotó: Cseh Edina

„A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy milyen jó gyakorlatok találhatók a régióban: rengeteg olyan szereplővel beszéltünk, akik aktívan részt vesznek a tájhasználatban, például döntéshozókkal, vállalkozókkal, főépítészekkel, gazdálkodókkal és aktív kulturális szervezetekkel.”

A TÁJTÉKA eszköztár

A kutatási folyamat kézzelfogható eredménye a TÁJTÉKA eszköztár lesz, amelynek első kötete, A Balaton-felvidék jövőképe szeptember 16-án kerül bemutatásra Lovason, a Márffy Házban. Ezzel fontos mérföldkőhöz érkezett a projekt, hiszen ez az első kiadvány, ami a kutatás eredményeképpen született, és amelyben öt téma szerint haladtak: tájhasználat, épített környezet, életmód, látogatók és vállalkozószellem

„Kifejezetten széles skálán mozog, amit vizsgáltunk és az is, amit végül találtunk. A kiadványban található jó gyakorlatok között kitértünk a különböző életmódkísérletekre, gazdálkodási gyakorlatokra, vagy a high-tech iparágak elterjedésére, illetve arra, hogy ez milyen jövőképet kínálhat a helyi lakosoknak, vagy hogyan segítheti a régió munkaerő-megtartó képességét és a kultúrtáj fenntartását. Sokat foglalkoztunk a bebírók és helyiek közötti egyensúly kérdésével, és arra is rájöttünk, hogy a kultúrtájat és magát a tájhasználatot számos veszély fenyegeti, melyekre sok példaértékű megoldást találhatunk. Konklúzióként a térség jövőképéről gondolkodtunk és különböző szcenáriókat állítottunk fel.”

Fotó: Cseh Edina

A jövő év folyamán pedig két másik kiadvánnyal készülnek, az Üdvözlünk a Balaton-felvidéken welcome packkel, ami tulajdonképpen egy gyakorlati tanácsokra épülő használati útmutató lesz a kultúrtájjal kapcsolatban az itt lakók, ideköltözők és látogatók számára, és A Balaton-felvidéki kultúrtáj jó gyakorlatai toolkittel, ami arra a fő kérdésre ad majd választ, hogy miként tudjuk tájtudatossá tenni az itteni közösséget.

„Míg az első kiadvány esetében fontos volt, hogy a már meglévő jó gyakorlatokra alapozzuk a jövőképet és ténylegesen felkeressük az adott szereplőket a régióban, a másik kettő kiadványt már ezekkel a szereplőkkel együtt fejlesztjük tovább. Három különböző csoporttal, a döntéshozókkal, a szakmai szereplőkkel (építészek, tájépítészek) és a kulturális programszervezőkkel jelenleg is egy workshop-sorozat keretén belül dolgozunk együtt, amely terveink szerint segíti ezen csoportok térségi hálózatosodását. A TÁJTÉKA eszköztár következő két eleme 2023 szeptemberéig nyomtatott formában is megjelenik majd.”

Bemutatkozó események és változatos programok

Július 21-én került sor a TÁJTÉKA projekt első nyilvános eseményére a salföldi Bányában, amely iránt Barbara elmondása alapján kifejezetten nagy volt az érdeklődés és aktív közönség érkezett.

„Pont ez a célja az ilyen típusú eseményeinknek és magának a projektnek is, hogy elindítson egy párbeszédet a régión belül. Mi abban hiszünk, hogy közösségi szinten a különböző érdekeket kölcsönös párbeszéd segítségével tudjuk összecsiszolni, és így lehet előrelépni a felmerülő kérdésekben. A szeptember 16-i könyvbemutatóval is ez a tervünk, és bízunk benne, hogy itt is kialakul majd egy beszélgetés a könyv mentén, ami rengeteg fontos témát feszeget.”

Fotó: Heim Alexandra

A projekt ezzel pedig nem ér véget, hiszen 2023-ban a két kiadványon túl újabb workshopokkal, Balaton-felvidéki sétákkal, építőtáborokkal, a Porták és pincék ünnepével és a Játékos Balaton-felvidék eseménysorozaton belül családi és gyerekprogramokkal is készülnek majd.

„A KÉK-nek már vannak különböző, jól bevált módszertanai, amik a szakma és a közösségek bevonásával hívják fel a figyelmet a körülöttünk lévő építészeti és környezeti értékekre, mint például a Budapest100 során a nyitott házak hétvégéje vagy a Városi Séták, és az a célunk, hogy ezeket a módszertanokat a jövő év folyamán adaptálni tudjuk a Balaton-felvidéki térségben is. Ehhez meg kell keresnünk a megfelelő partnereket, akikkel közösen megvalósíthatjuk ezeket, hogy később, 2023 után a közösség a saját erejéből is folytatni tudja őket.”

Fotó: Cseh Edina

Hozzáférhetőség

Amennyiben nehézségekbe ütközik oldalunk böngészése során, válasszon az alábbi hozzáférhetőségi lehetőségeink közül!