Egry-inspirációk – avagy mennyire érezhető a kivételes művész hatása 140 év távlatából? – 8. rész
Október 29-ig látható az Egry 140 kiállítás a veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban, melynek fő koncepcióját már körbejártuk szervezői és alkotói oldalról. Ezúttal a közgyűjtemények képviselőivel többek között arra kerestük a választ, hogy mi volt Egry József művészetének fő esszenciája, és mely műalkotásokat kölcsönözték a kiállításhoz. Az utolsó részben Pápai Fruzsina Mentát, a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum muzeológus-művészettörténészét kérdeztük.
Egry József fő témája a balatoni táj volt. Önnek, mi jut eszébe először a tóról Egry képeit nézve?
A Balaton festőjeként is emlegetett művész a balatoni táj sokféle arcát ábrázolta és számos vízhez, vízparthoz kötődő művet festett. A mindenki által ismert Balaton és a balatoni táj Egry József festményein szimbólummá vált. Egry a balatoni táj gyorsan változó fényeit megfestve örökíti meg a múló pillanatot, amely így képein örökre látható marad, és a festmények a nézőben felidézik a tóparti táj mindenki számára ismerős hangulatát.
Ön szerint miért válhatott Egry kiemelkedő művésszé? Mi a művészete esszenciája?
Egry József olajfestékkel megfestett képei mellett, egy jellegzetes olajpasztell technikával ért el olyan különleges hatásokat, amelyek tökéletesen érzékeltetik a vízparti tájak különleges varázsát. E technikákat gyakran alkalmazta a balatoni táj ábrázolásához.
Ha egy szóval vagy frázissal kellene jellemezni Egry József művészetét, Ön szerint mi lenne az, és miért?
Harmónia és egyensúly. Egry József vízparti jelenetei, tájképei fénnyel teli harmonikus kompozíciók. A műveken olyan színeket alkalmazott, amelyek a fényérzetet fokozzák, és a kezdetben konkrétan ábrázolt táj könnyed atmoszférává alakul képein. Tájképein harmonikus egységben jelenik meg az ember és a természet.
Mely képekkel járultak hozzá a kiállítás anyagához? Hogyan került(ek) a múzeum tulajdonába az említett festmény(ek)?
A győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum 15 darab Egry József (1883-1951) művet kölcsönzött az Egry 140 kiállításra Veszprémbe. A műtárgyak többsége olajpasztell technikával készült, de található közöttük több olajfestékkel vászonra festett mű is. Egry József számos műve megtalálható a Győrben 2005 óta őrzött Radnai Béla gyűjteményben. A kölcsönzött művek is e kollekció darabjai. Radnai Béla, aki az egységes magyar gyorsírás feltalálója volt, az 1930-as évek óta gyarapította gyűjteményét. A figyelemre méltó kollekció a két világháború közötti magyar művészet kiemelkedő mestereinek műveivel büszkélkedhet. Gyűjteménye tartalmazza többek között Barcsay Jenő (1900-1988), Berény Róbert (1887-1953), Derkovits Gyula (1894-1934), Egry József (1883-1951), Kernstok Károly (1873-1940), Medgyessy Ferenc (1881-1958), Rippl-Rónai József (1861-1927) és Szőnyi István (1894-1960) alkotásait.
