Egry-inspirációk – avagy mennyire érezhető a kivételes művész hatása 140 év távlatából? – 6. rész
A veszprémi Laczkó Dezső Múzeumban június óta látható Egry 140 kiállítás fő koncepcióját már körbejártuk szervezői és alkotói oldalról. Most pedig a közgyűjtemények képviselőivel többek között arra kerestük a választ, hogy mi volt Egry művészetének fő esszenciája, és mely műalkotásokat kölcsönözték a kiállításhoz. Elsőként a pécsi Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusát és művészettörténészét, Nagy Andrást kérdeztük.
Egry József: Annuska, 1920-as évek második fele papír, pasztell, akvarell
Egry József fő témája a balatoni táj volt. Önnek, mi jut eszébe először a tóról Egry képeit nézve?
A közkeletű nézet, hogy „Egry József a Balaton festője”, a művész életrajzának és művészetének, témának és festésmódnak véletlenszerű összekapcsolásából ered. Mivel Egry festészete nem naturalista módon ábrázol helyszíneket, hanem a látványból és a technikából kiinduló félabsztrakció jellemzi, ezért művészete téma, helyszín és festésmód távolságainak feszültségét veti fel. Az ábrázolásmód egyedisége leválik az ábrázolt tartalmakról, a képről csak tudjuk, hogy a Balaton inspirálta, de e nélkül a tudás nélkül ezt nem látjuk. Bármilyen víz, vízparti táj ugyanígy inspirálhatta volna, és ugyanilyen képeket hozhatott volna létre mondjuk a Velencei-tónál. Tehát: Egry képei kapcsán alig gondolok a Balatonra, elsősorban a megfestés zsenialitására figyelek, a téma konkrétsága (hogy a víz, a vízpart, a hegyek éppen a Balatonon vannak) másodlagos.
Ön szerint miért válhatott Egry kiemelkedő művésszé? Mi a művészete esszenciája?
A strukturáló, napból kisugárzó, kúp fény és vonalas szerkezet, napsugarak köré szerveződő kompozíció, a fény nem a tárgyak megvilágítása, hanem önálló formai entitás, vonalak és foltok rendszere.Technikájában (olaj-pasztell-kréta) szakított a korábbi súlyos olajfesték felrakással, a könnyed pasztell, a híg olaj és a színvibrálást előidéző krétavonalkák, könnyedség, áttetsző lebegés, az anyag átszellemítése jellemzi. A kép egységét a színek és a fény teremti meg, ezért nyílt képforma, nem lezárt a kompozíció.
Ha egy szóval vagy frázissal kellene jellemezni Egry József művészetét, Ön szerint mi lenne az, és miért?
A nagy festőket véleményem szerint nem lehet egy szóval jellemezni, mivel az értelmezői terük túl széles, ezért soha nem kimeríthető szavakkal. Az ismert frázis, hogy „Egry, a Balaton festője” ezért is, és a fentebb említettek alapján, problematikus.
Mely képekkel járultak hozzá a kiállítás anyagához?
Összesen tizennégy alkotással járultunk hozzá, köztük a Badacsony című képpel, mely Török Lajos ajándéka, a Badacsonyi öböl és Árnyékok a vízen című alkotással Dr. Gegesi Kiss Pál gyűjteményéből, a Tájkép és a Szigliget (1922) című alkotással Dr. Kunvári Bella gyűjteményéből.
