Egry-inspirációk – avagy mennyire érezhető a kivételes művész hatása 140 év távlatából? – 5. rész

Kelen Anna művészettörténész, Virág Judit lányaként már egészen fiatal kora óta aktívan részt vesz a Virág Judit Galéria és Aukciósház életében. A szakmai alapjait édesanyjától tanulta, akinek nemcsak a galéria mindennapi teendőiben, de az aukciók során is besegít. Anna szakterülete az 1920-30-as évek magyar festészete, így Egry József művészete kifejezetten közel hozzá.

Egry fő témája a balatoni táj volt. Neked mi jut eszedbe először a tóról Egry képeit nézve?

A nyári esték a Balatonon. Én is nagyon szeretem a Balatont, és gyerekkorom óta rengeteg időt töltök ott, és szerintem tényleg van ezeknek a kora reggeli és nyári estéknek egy olyan hangulata, amely abszolút érezhető Egry József képein. Ezért hogyha ott vagyok a Balatonnál, Egry festményei sokszor eszembe jutnak. Tehetsége volt ahhoz, hogy tökéletesen megragadja a pillanatokat. Illetve még azt szeretem különösen a képeiben, hogy kortalanok: az 1930-as években éppúgy érezhetőek és érthetőek volt, mint napjainkban.

Ha egy szóval vagy frázissal kellene jellemezni Egry József művészetet, szerinted mi lenne az és miért? 

A fények a Balaton körül, és minden olyan atmoszférikus jelenség, amelyeket Egry is megnevezett: nemcsak maga a tó, hanem minden, ami körülötte van: az élővilág, a nádasok vagy a pára, amely reggel és este a Balatonnál szinte tapintható a tó felett. Ezeknek szinte testet adott Egry a műveiben.

Szerinted miért válhatott Egry kiemelkedő művésszé? Mi a művészete esszenciája?

Fantasztikusan jó kezű és tehetséges festő volt, aki egy csak rá jellemző stílust tudott kialakítani: volt egy belső víziója, és ezt követte egész életében. Úgy festette meg a Balatont, hogy az soha nem vált unalmassá és soha nem ismételte önmagát, mindig tudott valami újat mutatni, mégha maga a téma általában ugyanaz volt. Szerintem az is zseniális, hogy az olajpasztell technikával, tehát egy kis pasztellkrétával és olajfestékkel, csupán néhány színt kombinálva, mint az okkersárga, a sienai vörös és a kék, egy ilyen fantasztikus életművet tudott létrehozni, amely ma épp annyira megállja a helyét, és épp annyira friss és modern, mint amilyen a '30-as években volt, és szerintem amilyen a jövőben is lesz. A Balaton pedig egy nagyon hálás téma, mert egy fontos része az országnak, és mi, magyarok szinte mindannyian tudunk vele azonosulni, mert mindannyiunkhoz közel áll.

Egry József neve végérvényesen összefonódott a Badacsonnyal. Neked van kedvenc helyed a Balatonnál? Van személyes kötődésed a tóhoz és környékéhez?

Gyerekkorom óta sokat jártunk a déli partra, egész nyarakat töltöttünk Zamárdiban, amely a szívemnek mindig nagyon kedves lesz. Azt szeretem a déli partban, amit sokszor szoktak emlegetni, hogy onnan gyönyörűen látszik az északi part, Zamárdiból például a Tihanyi-félsziget. Az utóbbi években a Káli-medence és a Balaton-felvidék is különösen a szívemhez nőtt, amely egy egészen csodálatos része a Balatonnak és az egész országnak.

A Virág Judit Galéria mely képekkel járult hozzá az Egry 140 kiállítás anyagához?

Három festményt kölcsönzünk a kiállításra, egy viszonylag korai, 1927-ben készült festményt, amelynek Vitorlaigazító a címe. Szerintem ez egy fantasztikus kép, amely még Egry korai balatoni képei közül származik, amikor még sokkal expresszívebben festett. A későbbi korszakában, a harmincas években már egy sokkal nyugodtabb Balaton-ábrázolást láthatunk. A másik két kép, amit kölcsönadunk, már ebből a későbbi letisztultabb korszakból származik: az egyik a Badacsony című festmény, a másik pedig egy 1938-as festmény, amely szintén egy szép és kedves témát dolgoz fel: a Szivárvány a Balaton felett. Szerintem mindannyian láttunk már vihart a Balatonnál, és a vihar utáni kép annyira jól visszaadja azt a hangulatot, azokat a sötét felhőket és a szivárványt magát, amelyet egy alak néz egy csónak mellett állva. Szerintem ezzel az alakkal mindannyian tudunk azonosulni.