Ma van a víz világnapja! – Tudj meg többet a Balatont és környékét tápláló vízforrásokról!

A Balaton Közép-Európa legnagyobb tava és Magyarország vízrajzának is egyik meghatározó eleme, de a tó körül is számos csodára bukkanhatunk. A víz világnapja alkalmából vízimalmok, források és gyógyvizek, azaz olyan természeti kincsek nyomába eredtünk, amelyek a régió múltjáról mesélnek.

A Balaton és környéke nemcsak a nyárról és a strandolásról szól. Ha egy kicsit letérsz a megszokott útvonalakról, olyan helyekre lelhetsz, ahol a víz egészen új arcát is megismerheted közelebbről – régi malmok kerekeiben, csendes forrásokban vagy éppen gyógyító tavak mélyén.

Az írásos feljegyzések alapján a középkorban több száz malom működött a Balaton környékén, amelyek közül több a 20. század közepére hanyatlásnak indult, és mára csak kevés működő malom maradt fenn. Az utóbbi években azonban újra életre kelnek: úton-útfélen egyre több helyen találkozhatunk műemlékként vagy múzeumként funkcionáló épületekkel vagy akár látogatható és működő malomépületekkel. 

Az alig kétszáz lakossal rendelkező apró településen, Örvényesen, már 1055-ben is működött malom, amely a tihanyi bencések tulajdonában állt. A ma látható épületet, mely a Balaton-felvidék egyik legszebb ipartörténeti remeke, 1758-ban építették a Pécsely-patak partján.

Veszprém legfiatalabb és egyetlen épségben megmaradt és működőképes vízimalma. Az 1800-as években kezdte meg működését, és azóta számos átalakításon és tulajdonosváltáson esett át. A malom jelenleg is látogatható, ahol nemcsak a malmok múltjába és a hagyományos mesterségekbe nyerhetünk betekintést, hanem akár látványőrlésen is részt vehetünk.

A források egykor nemcsak ivóvízforrásként szolgáltak, hanem szakrális jelentőséggel is bírtak, és úgy tartották, hogy a testünk mellett a lelkünket is felfrissíthetjük segítségükkel. 

A Pécsely és Dörgicse között fekvő Vászolyon lelhetsz rá a Szent Jakab-forrásra, ahova évről évre zarándoklatokat is szerveznek. A Forrás-tó mellett található az ivókút és egy kis víziszínpad is. A forrás Vászoly védőszentjéről, Szent Jakabról kapta a nevét, és a falu legendái szerint gyógyító hatással bír. 

A kövesdi templomrom közvetlen szomszédságában található az Almás-forrás, mely Aszófő egyik leglátogatottabb pontja. Nem véletlen, hiszen nemcsak a Balaton és a Tihanyi-félsziget csodás panorámájában gyönyörködhetünk itt, hanem csobogó forrásvízzel is megtölthetjük a palackunkat. 

A 20. században gyógyításra használt vízből az évtizedek alatt az ország egyik legkedveltebb ásványvíz-lelőhelye lett – a forrást és a köré épített ivókutat érdemes egy rövid megálló erejéig felkeresni egy kirándulás során, hiszen autóval vagy biciklivel is könnyen megközelíthető Kékkút főutcáján. 

Ha a gyógyvizekre és a Balaton környékére gondolunk, elsőre mindenképpen Hévíz neve jut eszünkbe. A gyógytó a világ legnagyobb biológiailag aktív, természetes termáltava, amely testünket és lelkünket egyaránt gyógyítja. Eredményessége az olyan gyógytényezők együttes hatásának következményeként jön létre, mint például a víz hőhatása, tömege, állandó áramlása és gáztartalma. 

Hévízhez képest kevésbé ismert a déli part rejtett kincse, Csisztafürdő, ahol a helyiek már régen felfedezték a víz jótékony hatását. A csisztai gyógyvíz ásványi anyagokban gazdag, kénes jellegű víz, mely főképp a reumatikus-, mozgásszervi-, és nőgyógyászati betegségek esetén bír gyógyhatással. 

A füredi savanyúvíz régóta a város egyik jelképe, bár kakukktojásnak számít a listában, hiszen ma már nem minden forrás rendelkezik hivatalos gyógyvíz minősítéssel és korlátlan fogyasztása nem ajánlott. A víz ettől függetlenül kifejezetten népszerű a környéken élők körében, amelyet ma is sokan keresnek fel frissítő és egyedi íze miatt.