„Űrutazás egy kávé mellett” – A csillagok nyomába eredhetsz Nagy Felicián űrmérnök segítségével a CODE-ban
A Magyar Tudományos Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából idén ünnepeljük a Magyar Tudomány Évét. A különleges évforduló apropóján indult el a Tudományos Nagykövet program, melynek egyik szereplője, Nagy Felicián űrmérnök november 15-én „Határ-e a világűr az ember számára?” címmel a CODE-ban mesél az űrkutatás rejtelmeiről.
Gyerekként szinte mindenki ámulattal figyeli az égboltot, és gondolkozik el azon, vajon mit rejt az univerzum és miről mesélnek a csillagok. Nagy Feliciánnál ez a szenvedély azonban nem állt meg a gyerekkorban és ma már űrmérnökként fürkészi az űrkutatás emberi oldalát.
Mikor jöttél rá arra, hogy a csillagok iránti érdeklődésed több, mint gyermekkori rajongás?
Egészen kiskorom óta érdeklődöm a világűr iránt: az éjszakai égboltot ugyanúgy próbáltam megfigyelni, mint a nappali világot. Már óvodás koromban azt szerettem volna megérteni, vajon mi lehet körülöttünk, mi miért történik, és ez az érdeklődés a mai napig velem maradt. Én nem meséket néztem gyerekkoromban, hanem tudományos ismeretterjesztő műsorokat, főképp a világűrrel és a csillagászattal kapcsolatban. Ahogy idősebb lettem, ez az érdeklődés egyre jobban átfordult komolyabb, tudományosabb irányba.
Ma már elmondhatod magadról, hogy űrmérnök vagy. Mesélsz nekünk arról, hogyan lesz valakiből űrmérnök? Milyen adottságok szükségesek hozzá?
Alapvetően ez a hivatás olyan, mintha a lehetetlent és a végtelent próbálnánk egy mérnöki székbe szorítani. Az űrmérnök szakma nagyon összetett, mely nem a korábbi, klasszikus szakra alapoz, hanem felveszi a ritmust a mai igényekkel kapcsolatban. Egy űrmérnöknek egy személyben kell fizikusnak, gépésznek, sőt még pszichológusnak vagy akár költőnek is lennie, hogy ne csak a témát és a szoftvereket, de az emberi vágyakat is megértse és formálni tudja. Én mindig szerettem volna olyan emberré válni, aki ehhez a folyamathoz hozzájárulhat valahogy, így régóta figyeltem, mikor nyílik lehetőség Magyarországon is űrmérnök képzésen részt venni. Amikor a Budapesti Műszaki Egyetem elindította a képzést, az elsők között jelentkeztem, kezdtem, majd végeztem el azt.
Az űrmérnök szakmán belül milyen kutatási területre specializálódtál az évek alatt?
Én alapvetően azzal foglalkozom, hogyan tud az ember és a gép egy idegen környezetben helytállni, illetve hogyan tudjuk ezeket a határokat a lehető legmegfelelőbb keretek közé szorítani. A munkám többféle tevékenységből áll össze, mindig több projekten dolgozom egyszerre: foglalkoztam például szoftverek kezelőfelületével, részt vettem egy űrruha fejlesztésében, illetve az űrépítészet kapcsán a holdbázisok lehetséges kivitelezési koncepcióival is dolgoztam már.
Az eddig elvégzett projektek közül melyiket emelnéd ki, amelyre igazán büszke vagy?
A középiskolai éveim alatt építettem egy csillagvizsgáló épületet, amelyet az eddigi szakmai utamban az egyik legmeghatározóbb élménynek tartok. Egy olyan épületet terveztem, amely a környezeti fényeket a megfelelő mértékben takarja el a kialakítás által, valamint rengeteg további paramétert is figyelembe vettem, például a rezgéseket vagy a hőleadást. Ezzel egy olyan környezetet sikerült megteremtenem, ahol megfigyeléseket végezhettem, mindezek által pedig szép eredményeket értem el különböző versenyeken is.
November 15-én a veszprémi CODE-ban mesélsz az űrkutatásról és annak kulisszatitkairól. Mire számíthatnak az érdeklődők az előadás során?
Azt gondolom, hogy ez az előadás kicsit olyan lesz, mint egy űrutazás egy kávé mellett. Sztorikkal, különböző bemutató elemekkel és kérdések felvetésével. Az előadás bármely korosztály számára érdekes lehet: a fiataloknak elsősorban inspirációt, a felnőtteknek új perspektívát jelenthet.
Az általánosan tudásra szomjazóknak pedig szeretnék egy kis adag „csillagport” csempészni a hétköznapokba azzal, hogy megmutatom, mi vesz körül bennünket, és mi történik a világűrben az emberekkel. Érdekes történetek segítségével bepillanthatunk majd abba, hogyan valósul meg egy-egy hétköznapi tevékenység az űrben, illetve miben és mennyivel különbözik attól, amit a Földön megszokhattunk. Az előadást követően jó idő esetén egy távcsöves bemutatót tartok, rosszabb vagy felhős idő esetén pedig magát a távcsövet és egyéb az űrkutatással kapcsolatos tárgyakat tudják megtekinteni az érdeklődők.
Mit gondolsz, mit tud hozzátenni a CODE különleges helyszíne az előadásodhoz?
Korábban már jártam a CODE-ban, és úgy éreztem, ez a helyszín kiváló találkozási pontot jelent a kreatív energiáknak, ahol a technológia sokkal inkább emberi környezetben, mintsem rideg laboratóriumi környezetként van jelen. Így a CODE egy kifejezetten inspiráló terület ahhoz, hogy az emberek megtapasztalják, hogy a jövő nem ijesztő, hanem inkább egy felfedezésre váró terep. A CODE különleges termei és vetítési környezete pedig egy igazán egyedi élményt és impresszív környezetet teremtenek ahhoz, hogy az előadásom még érdekesebb legyen.
Tudományos nagykövet vagy, emellett aktív tudománynépszerűsítőként előadásokon mesélsz és a közösségi médiában adsz hírt az űrkutatásról. Úgy tudom a fő célod az, hogy a tudományok mindenkihez eljussanak. Miért tartod fontosnak ezt a küldetést?
Szerintem a tudomány nem egy luxuscikk, hanem olyan, mint az oxigén. Mindenkinek jár belőle valamennyi. A kíváncsiság az egyik legősibb emberi ösztön, és ha képesek vagyunk táplálni a kíváncsiság tüzét, amely valóban mindenkiben ott ég, akkor nem csak jobb mérnökök, hanem jobb emberek is lehetünk.
A hétköznapi dolgok megértéséhez is rengeteget hozzátesz a tudomány, ezért annak népszerűsítése számomra olyan, mintha gyufát adnánk a sötétben az emberek kezébe. Fényt, azaz irányt mutatunk. Fontosnak tartom, hogy az emberek meglássák, mi és merre található a környezetükben, felnézzenek és megismerjék, mit rejt az égbolt.
Fiatalkorod ellenére rengeteg eredményt elértél már, így adja magát a kérdés: mi az a fő cél, amit jelenleg kitűztél magad elé és szeretnél elérni? Határ a csillagos ég?
Alapvetően engem az motivál, hogy minél több mindent megismerjek ezen a területen, és ezt a tudást olyan fejlesztésekbe vagy adott esetben termékekbe is implementálni tudjam, amelyek az emberek életéhez is hozzátesznek, legyen az egy űrhajós vagy egy hétköznapi ember. Folyamatosan kutatom, hogyan épül fel a világ, és a célom az, hogy sikerüljön megérteni, tudományos szempontból lefordítani, majd hasznosan beépíteni a tudást az emberek életébe. Minden egyes alkalommal, amikor ez sikerül, legyen az egy egészen apró dolog, számomra örömet jelent és sikerként könyvelem el.