201 éve született Jókai Mór – Érdekességek, amelyeket még talán te sem tudtál róla

1825. február 18-án született Jókai Mór, aki a 19. század egyik legnagyobb magyar írójaként vonult be a köztudatba. Nemcsak sokszínű munkássága, hanem különleges életútja is hozzájárult ahhoz, hogy Jókai emléke ma is élő és meghatározó maradjon. Most olyan érdekességeket gyűjtöttünk össze az életével kapcsolatban, amelyeket talán még te sem hallhattál róla korábban. 

... születési neve Ásvai Jókay Móricz volt? Ha hihetünk az ezzel kapcsolatos történeteknek, Tóth Lőrinc volt az, aki „Jókai Mór úrként" címzett neki egy levelet. Jókait kezdetben bosszantotta a név, de később barátja, Petőfi unszolására kezdte el használni a Jókay Mór nevet az irodalmi életben is. Az y-t az 1849. március 15-ei események után módosította i-re, ezzel is kihangsúlyozva, hogy nem kíván élni a nemesi származása előnyeivel.

... a Szent István-rend lovagja, a Kisfaludy Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia igazgató-tanácsának, a Dugonics Társaság tiszteletbeli tagja és 27 évig a Petőfi Társaság elnöke volt?

... személyiségét már fiatalkorában erős képzelőerő jellemezte? Ez gyakran félénkséggel társult, például rettegett a kutyáktól. Nem sok barátja volt, idejét leginkább otthon töltötte. 

... az iskolai évei alatt meg volt győződve arról, hogy tüdővésze van, mert gyakran erős mellfájás kínozta? Miután befejezte az iskolát, hazatért Komáromba, majd édesanyja levegőváltozásra hivatkozva Kecskemétre küldte, ahol az író jogi tanulmányokba kezdett. Jókai nagyon megszerette ezt a vidéket, amelyről későbbi visszaemlékezéseiben így írt: „Itt lett belőlem ember! Itt lett belőlem magyar író!" A mellkasi fájdalmai végül teljesen megszűntek.

... jogi tanulmányai után Pesten ügyvédbojtárként is dolgozott? Petőfi ekkor már ünnepelt költő volt, aki büszkén mutatta be barátainak az írót, sőt, egy költeményt is írt hozzá Jókai Mórhoz címmel, amely a Pesti Divatlapban jelent meg. 

... az ügyvédi pályáját hamar elhagyta, és 1846-ban jelent meg első regénye Hétköznapok címmel? A mű megjelenését siker követte, mely után Jókai az életét teljesen az írásnak szentelte. Munkássága során elsősorban Victor Hugo és Eugéne Sue művei inspirálták. 

... 1846-ban Frankenburg lapjánál a színházi rovatot vezette, és a Pesti Füzeteket, majd a lap betiltása után az Életképeket is szerkesztette? 

... nemcsak az 1848. március 15-ei események során volt jelentős szerepe, hanem a további történésekben is részt vett? Gyűléseken, demonstrációkon és a nemzetőrségben is megjelent, az Életképekkel  is az ügyet támogatta, melyből később ennek hatására lett politikai lap. 

Az író első feleségét, Laborfalvi Rózát 1848. március 15-én a Nemzeti Színházban ismerte meg. A színpadon éppen a Bánk bán című darabot adták elő, Jókai pedig éppen akkor szaladt fel szónokolni, amikor a színésznő éppen Gertrúd királyné szerepét játszotta el. Augusztus 29-én házasodtak össze, melynek hatására megszűnt régi jó barátsága Petőfivel. Sem a költő, sem Jókai családja nem helyeselték házasságát, mivel Róza idősebb volt nála és egy házasságon kívül gyermeke (Benke Róza) is született. Jókai nejét 1886. november 20-án veszítette el, majd fogadott lánya, Jókai Róza házában élt, aki Benke Róza lánya, azaz Laborfalvi Róza unokája volt.

... Jókai másodszor is megnősült? Nagy Bellát vette el, aki 1897-ben úgy kopogtatott be az íróhoz, hogy színésznő szeretne lenni. Jókai segítette Bellát, de hamar egyértelmű vált, hogy nemcsak színésznői pályájában szeretné támogatni a nála 55 évvel fiatalabb lányt, hanem gyengédebb szálak is fűzik fozzá. 1899 szeptemberében feleségül vette Bellát, melynek hatására kapcsolata megromlott fogadott lányával, Rózával, és a frigy a közvéleményben is hatalmas felháborodást váltott ki.

Írói munkássága mellett költészete a határon túlra is eljutott és külföldön is kiváló kritikákat kapott. Mindig kemény munka jellemezte, hajnalban kelt és késő estig dolgozott. Rengeteget írt, akár egyhuzamban, miközben egészségesen élt, tornázott és vívott is. Ennek ellenére élete során a veszély sem kerülte el, két párbajban is részt vett: karddal Bulyovszky Gyulával, aki megsebesült a párbaj közben, és pisztollyal Pulszky Ferenccel – az utóbbi párbajt mindketten sértetlenül megúszták.

... az íráson túl nemcsak a rajzolásban és festészetben, hanem a műfaragásban is jeleskedett? Fából és elefántcsontból hozta létre műalkotásait, amelyek készítését autodidakta módon tanulta meg.

... műveiben gyakran a romantika és a realizmus jegyeit állította szembe egymással? Regényeit cselekményesség jellemezte, illetve a környezet és a táj hihetetlen gazdag módon való ábrázolása, – akár hazai, akár külföldi helyszínek leírásáról volt szó. 

...gyakran kapott negatív kritikákat azzal kapcsolatban, hogy regénye főszereplőinek jelleme nincs eléggé kidolgozva? A mellékszereplőknek azonban köztudottan remek karaktereket álmodott meg, akikben több műfaj jellegzetességeit keverte a népmesétől kezdve, a történelmi, kaland- és titokregényen át, a pikareszk és az anekdota műfajáig. 

Az író 1853-ban a Svábhegyen vett telket, amelyből saját maga varázsolt gyönyörű kertet, szőlőt ültetett és a házat is ő maga építette. Jókai 1857-ben járt először Balatonfüreden első feleségével, Rózával, akivel azonnal beleszerettek a táj szépségébe és a fürdő hangulatába.

... gyakran visszatértek Füredre, majd 10 évvel később egy telket is vásároltak a városban? Az író számos nyarát Füreden töltötte, itt született meg az egyik legismertebb és legolvasottabb alkotása, Az arany ember.  Felesége, Laborfalvi Róza halála után eladta a nyaralót, amely ma már Jókai Mór Emlékházként műkődik. 

Jókai Mórt a „nagy magyar mesemondóként" tartották számon, akiről Eötvös Károly a Balatoni utazás című művében tökéletesen megfogalmazta, mitől vált kora egyik legnagyobb magyar írójává.