Vaszary Kolos hercegprímás és a Balaton

Vaszary Kolos a neves Vaszary-család – Vaszary János, festő, Vaszary Gábor író – tagjaként született Keszthelyen, egy szűcsmester hatodik gyermekeként, Vaszary Ferencként. Keszthelyre járt a premontreiekhez, majd 1847-ben Pannonhalmán lépett be a bencés rendbe és kapta meg a Kolos nevet. Rendházi főnökként a győri bencésekhez került, az 1880-as évektől pedig egyre fontosabb pozíciókat nyert el: pannonhalmifőapáti tisztségét követően esztergomi érsek, majd 1893-ban bíboros-hercegprímás lett. Konzervatív egyházpolitikai nézeteit képviselve sokszor nyilvánult meg az egyházat védő kérdésekben, ugyanis Magyarországon ez az időszak az állam és egyház szétválasztására irányuló kísérletek korszaka volt. A katolikus egyház legmagasabb rangú hazai helytartójaként fontosnak tartotta a különféle katolikus szervezetek erősítését, a katolikus intézmények (óvodák, iskolák, árvaházak) alapítását, a segélyezést, a szegények támogatását. De nevéhez fűződik az esztergomi kórház életre hívása is. Sokrétű közéleti tevékenysége mellett tudományos, elsősorban történeti kutatásokat folytatott, ezáltal a Magyar Tudományos Akadémia igazgatóságában tagként szerepelt. Emellett nem feledkezett meg családjáról sem, Vaszary Kolos lett lényegében unokaöccse, Vaszary János – később nagyhírű festőművész –mecénása. Így készülhetett el a hercegprímás máig legismertebb portréja és a füredi Kerektemplom oltárképe is Vaszary János által.

A tevékeny életű egyházfő pályáját egy nem várt, kellemetlen esemény törte ketté. A hivatalos iratokban az áll, hogy Vaszary Kolos időskora miatt távozott tisztségeiből, de a korabeli lapok pénzügyi visszaélésekről cikkeztek személye kapcsán. Megtörten vonult vissza füredi hajlékába 1912-ben. Ekkor már állt impozáns, Czigler Győző híres építész által tervezett villája. Egy korabeli lap így írta le a szép hajlékot:

A füredi fürdőtelep kezelése évszázadok óta a bencés rendhez tartozott, így Vaszary is jól ismerte Balatonfüred helyzetét, állapotát, ahol a hercegprímás visszavonulásával egyidőben nagy modernizáció kezdődött meg (villany- és vízvezetékhálózat, sétány kiépítése, a hidegfürdő fejlesztése), melynek támogatásában, ösztönzésében nagy szerepe volt Vaszary Kolosnak.

Vaszary Kolos 1915 szeptemberében füredi, nyári otthonában hunyt el. Az épület sorsa ezután igen sok fordulatban bővelkedik: a katolikus egyházhoz került, majd elárverezték, végül a két háború közt honvédtiszti üdülő lett. Leromlása az 1950-es években vette kezdetét, amikor is szovjet tiszti üdülőként használták, át is építették, állagát nem őrizték. A történet végül a rendszerváltoztatást követően mégis kedvezőre fordult: 2007-ben sok buktatót követően Balatonfüred kezelésébe került, így valósult meg napjainkban is látható rekonstrukciója és újjáéledése.

Vaszary Kolos villája az egyik legfontosabb mementoja balatoni kapcsolódásának, de emellett díszpolgára volt Pápának és Balatonfürednek, halálát követően Keszthelyen temették el. De végső nyughelye később Esztergom lett, ahol sírján latin mondat áll, melynek fordítása: „szerettem az igazságot, és gyűlöltem a jogtalanságot, ezért halok meg száműzetésben.” A zsoltáridézet egyfajta visszautalás azokra az alaptalan vádakra, amelyek még életében érték. 

2018 óta keszthelyi szülőháza előtt egy egészalakos bronzszobor – Farkas Ferenc alkotása – állít emléket az egykoron nagytekintélyű hercegprímásnak, akinek élete sok-sok vonatkozásban kapcsolódott a Balaton vidékéhez, s kinek alakját még Krúdy Gyula is felidézte egyik novellájában.