Több száz éves mesterséget űznek a Balaton mellett - Széll Bálinttal, a Wind & Beer Asztalosműhely egyik alapítójával beszélgettünk

Bálint bútorok iránti szeretete már egészen fiatalkorában megnyilvánult, amikor a nagypapájának segített a barkácsolásban. Önmagát „fáradhatatlan bütykölőnek és lelkes emlékgyűjtőnek” tartja, amelyre nem is találhatnánk jobb bizonyítékot, mint az általa indított, Nem Mind Lom blogot, amelynek fő küldetése, hogy régi bútorokba leheljenek új életet. Barátjával, Nagy Leopolddal pedig létrehozták a Wind & Beer Asztalosműhelyt és márkát, amely egyre nagyobb népszerűségnek örvend, főképp a Balaton körül.

Hogyan született meg a Wind & Beer ötlete? 

Nekem mindig is nagy szerelem volt a bútorok felújítása, és kezdetben blog formájában, a Nem Mind Lom-mal indult, körülbelül nyolc-tíz éve. Magyarpolányban megvettem egy kis présházat, amit sajátkezűleg újítottam fel. Ugyanaz volt a cél, mint a bloggal: minden régi bútort és tárgyat mentsünk meg, újítsunk fel, és adjunk neki új funkciót. Ennek a lényege az utóbbi években sem változott, én próbálok úgy élni, hogy minél természetesebben, minél kevesebb lábnyomot hagyjak magam után.

Van egy társad is, Leopold.

Leopold, azaz Poldi régi barátom, régen volt egy közös zenekarunk, és több közös munkánk is korábbról, tehát több összefonódási pontunk van. Neki faipari mérnök végzettsége van, az édesapja asztalos, és van egy műhelyük Badacsonytomajon. Amikor Poldi apukája kiment külföldre dolgozni, a műhely itt maradt üresen. Aztán három éve, egyszer ültünk ott, és néztük, hogy mit lehetne vele kezdeni: szép lassan beszereztük a megfelelő gépparkot, rendet raktunk, mindent korszerűsítettünk, és elkezdtünk bútorokat készíteni. Számunkra egyfajta terápiás jellege van a dolognak: munka után bemegyünk, fúrunk, faragunk, csiszolunk, és közben beszélgetünk. Ez jelenti a feltöltődést nekünk. Poldinak ez egyébként is családi hagyomány, attól függetlenül, hogy nem ez a főállása, nekem pedig a nagypapám igazi ezermester volt: mi gyerekkoromban lépcsőt, kerítést, és mindent együtt csináltunk, és én beleszerettem ebbe. A szakmát pedig Leopoldtól tanulom.

Említetted, hogy munka után álltok neki a bútorok készítésének, és nem ez a fő hivatásotok. 

Poldi borászként tevékenykedik a Balaton mellett, én pedig fotósként dolgozom. Diplomám szerint mérnök-közgazdász vagyok, és évekig a szakmámban dolgoztam egy multinál. De hamar kiderült számomra, hogy nem ez a fő irány nálam, ezért mellette elkezdtem fotózni.

Badacsonytomajon van a műhelyetek. Ott is éltek Tomajon? Milyen kötődésetek van a Balatonhoz?

Poldi abszolút balatoni gyerek, ő Tomajon nőtt fel, és jelenleg is ott lakik a műhely szomszédságában. Én Bakonyalján, Magyarpolányban lakom, egy kis zsákfaluban. De sokat fotózom a Balaton-parton, az önálló megkereséseim nagy része oda szól, így a hét felét a munkám miatt a tó mellett töltöm. Balatonfüredet mondanám a bázisnak, és persze a bútoros munkák miatt pedig Badacsonytomajt.

Mesélsz egy kicsit arról, milyen típusú bútorok készítésével foglalkoztok?

Szerintem azt elmondhatjuk, ha valaki ránk gondol a bútorok terén, az biztos, hogy az összecsukható kerti székek jutnak először az eszébe. Kezdetben több egyedi megrendelésünk volt, de végül úgy döntöttünk, hogy fix modellekkel, azon belül is kerti székekkel dolgozunk. Létezik egy családi legenda ezzel a székkel kapcsolatban, miszerint a papám készített anno egy ilyen széket, ami nekem egyébként mai napig megvan, és ezt a formát dolgoztuk tovább, finomítottunk rajta, így – bár vannak hasonló termékek a piacon – ilyen formában, ilyen arányokkal nem lehet megtalálni máshol. Ez tényleg a miénk. Minden darabot a műhelyünkben, manufakturális keretek között, saját kezűleg készítünk, tölgyfából. Összeszerelés előtt kültéri olajjal kétszer átkenjük, hogy biztosan bírja az időjárás viszontagságait.

Ha a Balaton körül járunk, hol futhatunk bele a munkáitokba?

Például a Folly Arborétumban és az Istvándy Birtokon is lehet velük találkozni. A székek a különleges kialakítás és a Wind & Beer feliratú biléták alapján könnyen felismerhetőek, és szerencsére gyakran kapunk úgy megkeresést, hogy látták valahol a termékeinket.