Színes téli világ a Balatonnál a két háború között

Balaton Dr. Kovács Emőke / Fotók: Fortepan

A trianoni békediktátumot követően kiemelt helyszínné vált a Balaton. Nemcsak a nyári, hanem a téli tavi élet is megélénkült. Az 1930-as évektől a téli Balaton népszerűsítése fontos részévé vált az általános Balaton-politikának.

1934-ben így tudósított a Képes Vasárnap című lap:

„A téli Balaton a falusiaké. Utak, gyalogösvények szelik keresztbe, hosszába a jég tükrét. Terhes szekerek indulnak a somogyi partról búzával, liszttel megrakodva és borral megpakolva térnek vissza Zalából. Autók szaladnak a kitűnő pályán. Pár nap alatt, ha vastag a jég, olyan jövés-menés indul meg minden irányban, különösen ünnepek alatt, mintha az így volna mindig. A partok mentén vágják a nádat, szánkóra rakják s vasárnap a falvak apraja-nagyja lejön csúszkálni, fakutyázni, korcsolyázni, szánkázni a jégre.”

Pár év múlva – a Balatont népszerűsítő propagandának köszönhetően – egyre inkább megélénkült a téli tavi élet, s már nemcsak a helyiek látogattak el a befagyott Balatonhoz. Az ekkoriban keletkezett fotókon és filmhíradórészleteken jól látszik, hogy a tó jegén nemcsak korcsolyáztak, fakutyáztak, jégvitorláztak, hanem ritka sportokat is népszerűsítettek. Megjelent a jéghoki, a curling, a műkorcsolya, sőt még a motoros vagy lovas síjöring bemutató is. A két háború közti időszakban akadt olyan tél, 1928-1929-ben, amikor a tó jege 75 cm-re fagyott. 1931-1932 telén pedig több mint 100 napig tudtak a befagyott tavon korcsolyázni.

Az 1930-as évektől – köszönhetően a tó fejlődő infrastruktúrájának és szállodahálózatának – rendszeresen tartottak téli sportnapokat, sportheteket. Ezekre az eseményekre téli sportvonatokkal utazhattak a látogatók. Kenese, Keszthely, Balatonfüred, Siófok, Balatonföldvár számított élenjárónak a szervezésben. 1940-ben már a következő hírösszefoglalót közölte az újság:

„Előkelő és nagyszámú közönség sereglett össze szombaton és vasárnap a Balaton partján, hogy a Balatoni Intéző Bizottság rendezésében megtartott téli sportnapok ünnepélyéből kivegye részét. A téli Balaton propagálása különben is régi terve volt az intézőbizottságnak, hiszen a Balaton rövid idénye feltétlenül szükségessé tette a vendéglősök téli forgalmának előmozdítását. Balatonföldvár volt az ünnepségek középpontja, ahol a legkülönbözőbb látványosságok gyönyörködtették a téli sport barátait és híveit. Jéghockei mérkőzés, a Botond nővérek ragyogó táncprodukciói, jégvitorlásverseny, fakutyázás, komoly és tréfás versenyszámok szórakoztatták a Balaton szerelmeseit, akik úgyszólván teljes számban jelentek meg az első téli találkán.”

Az egésznapos sportolás után esténként a hotelekben táncestélyeket, álarcosbált tartottak. A téli jégnapok a farsangi időszak táján színes kikapcsolódást nyújtottak a fővárosi közönségnek, akik általában kirándulásokkal, a jégi halászat megtekintésével, borkostolókkal is egybekötötték szünidejüket. 

A második világháború kitörése megakasztotta ezt a tavi, fejlődési folyamatot, az 1950-es években pedig valóban téli álmát aludta a Balaton. A két háború közti kezdeményezések felélesztése az 1970-es, 1980-as években kezdődött meg, amikor ismét előkerültek a fakutyák, jégvitorlások, korcsolyák.

Hozzáférhetőség

Amennyiben nehézségekbe ütközik oldalunk böngészése során, válasszon az alábbi hozzáférhetőségi lehetőségeink közül!