Semmi különös? – Rejtett kincsek nyomában a Bakony szívében

Kultúra Kormos H. Barbara / Fotók: VEB2023

Mi a közös Bakonynána, Borzavár, Jásd és Nagyesztergár településekben? Az az egyedülálló kezdeményezés, ami a VEB2023 EKF program támogatásával valósult meg idén és amely a bakonyi régió rejtett kulturális ékköveit kutatja. A kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intéze-tének (FTI) szakmai projektvezetőjével, Szabó Mariannal és Márkusné Vörös Hajnalkával, a VEB2023 EKF programfejlesztési tanácsadójával a projektről beszélgettünk.

A kutatások során a munkában öt fős szakértői csapatok vettek részt, amelyeket az FTI három kollégája és a Pannon Egyetem ösztöndíjas munkatársa koordinált. A projekt vezetője Szabó Mariann, akinek fő területe a regionális gazdaságtan és területfejlesztés, amelyet egyrészről az alulról jövő fenntarthatósági programok révén, másrészről pedig a területi irányítás szemszögéből közelít meg. Számos területfejlesztési stratégia kidolgozása fűződik a nevéhez és ahogy mondja, a VEB2023 EKF hatalmas feladatot vállalt azzal, hogy a programot ekkora területi kiterjedésben valósítja meg, amelynek köszönhetően a négy települést lefedő Bakony ékkövei projekt is elindulhatott.

„A projekt lényege, hogy az a kis falvak és települések értékeinek számbavételével, tartalomfejlesztésével és közösségi bevonással valósuljon meg, és azt gondolom, hogy a Bakony szerencsés térség olyan szempontból, hogy sokakban igen erős kép él arról, hogy milyen csodálatos és érintetlen természeti környezet, amely hihetetlen gazdag erdei képpel bír és egy unikális természeti örökség. Kevés olyan tájegység van, ami fejlesztéspolitikailag is ennyire behatárolható és jól beazonosíthatók az értékei. De itt jön a csavar! A projektben pont arra szeretnénk rávilágítani, hogy a csodálatos természeti örökségen túl milyen kulturális örökségi elemek találhatók a térségben.”  

- mondja Mariann, aki szerint a projekt csapatösszetétele is kifejezetten színesen alakult. Többek között geológus, szociológus, történész, közgazdász, turisztikai és fenntarthatósági szakértő is alkotják a tizenhat fős csapatot.

Semmi különös?

A projekt neve abból az elképzelésből született, hogy számos olyan kisebb lélekszámú település van a régióban, amelyet szeretnek a környékbeliek, mégis sokan azt gondolják, hogy nincs ott semmi különös. Ahogy Mariann mondja, valójában ez a kutatás célja, a közös alkotói folyamat, a településekre érkező fejlesztőcsoportok és a helyiek között, hogy rácáfoljanak ennek az állításnak az ellenkezőjére.

„Nagyon érdekes élmény volt, hogy a kéthetes terepmunka alatt elmentünk a misére Borzavárra, és a plénos, Schäffer Zoltán a projekt nevéről beszélt a prédikációjában. Őt nagyon megragadta a semmi különös név, és kihangsúlyozta, hogy fontos tisztában lenni a saját értékeinkkel, továbbadni és megosztani másokkal a hagyományainkat és szokásainkat, Mindezt úgy, hogy a birtokunkban lévő értékekről nem gondoljuk, hogy felfuvalkodásra vagy olyan célok kitűzésére adhatnak okot, amelyek a Bakony természetes, kicsit érintetlen, vadregényes vidéki képét veszélyeztetnék. Tehát előfordulhat, hogy akad olyan, aki azt mondja, hogy nincs itt semmi különös, de pont az a bakonyi varázs, ami itt található, teszi a térséget egy ékkövekkel teli, a maga nemében igazán különleges hellyé.”

Márkusné Vörös Hajnalka, aki a VEB2023 EKF oldaláról segíti a projektet, arra is felhívta a figyelmet a névvel kapcsolatban, hogy bár a Veszprém-Balaton elnevezés azt sugallhatja, hogy a Balaton-melléki régió van a fókuszban, a Bakony településeinek és közösségeinek kulturális fejlesztése is kiemelten fontos az EKF számára, amelynek egyik fontos eleme a négy települést érintő kutatótábor.

„Korábban a ciszter rend, mint lelki és gazdasági vezető volt meghatározó szervezőerő, míg az 1950-es évektől a rendszerváltásig a Dudari Kőszénbánya zirci központtal biztosított nagyon fontos megélhetési és infrastrukturális lehetőséget a régiónak, ami a rendszerváltás után pillanatok alatt szertefoszlott. A bánya és az arra épülő ipari létesítmények bezárása kiszolgáltatott helyzetbe hozta a várost és vidékét, amely azóta is keresi az új tartalmakat és lehetőségeket. Ezt a kiszolgáltatott helyzetet jellemezte az egyik bányász: „A kincseinket elvitték, a nyomorúságunkat itt hagyták.”

Hajnalka szerint ebből is adódik ez a semmi különös érzés: nincs munkalehetőség, nincs egy vezető település, ugyanakkor az már a korábbi kutatásokból is egyértelmű volt, hogy hihetetlen erőkkel és belső erőforrásokkal rendelkeznek ezek a települések, a szakemberek pedig ennek a feltárásában és megerősítésében tudnak segítséget nyújtani. 

A Bakony ékkövei program célkitűzései

A program egyik legfőbb fejlesztési célja egyértelműen a közösségépítés, ami Mariann szerint szemmel látható eredményeket hozott.

„Pont ez a közös alkotói folyamat, amiről már beszéltem, volt az, amely hihetetlen módon aktivizálta a helyieket. A tény, hogy az idelátogató kutatók valóban kíváncsiak voltak arra, hogy milyen értékek találhatók ezeken a településeken, büszkeséggel töltötte el őket. Mi a kéthetes kutatómunka alatt vállaltuk, hogy összefogjuk a térséget, és ez is a hosszú távú célunk a programmal, hogy a négy település egyrészről felkerüljön a turisztikai térképre, másrészről pedig az, hogy a települések szorosan együttműködjenek egymással.

A kutatás során annak is utánajártak, hogy hogyan lehetne a kapcsolatot élénkíteni olyan nagyobb településekkel vagy városokkal, mint mondjuk Bakonybél vagy Zirc. Ez a koncepció a Bakony szíve nevet kapta, amelynek lényege, hogy a négy település egy nagyobb központtal együttműködve szilárdítsa meg a pozícióját a turisztikai palettán.

A terepmunka a helyiek bevonásával valósult meg, ahol még a gasztronómiai szokások is fókuszba kerültek. Az Életek és ételek című sorozat kapcsán az egyik kutató hölgy életút interjúkat készített a bakonynánai lakosokkal, főképp az idősebb generációból, melynek eredményeképpen megszületett egy tizenhat részből álló videó- és hanganyag.

Sokszínű nemzetiségi hagyományok

A térség nemzetiségi szempontból kifejezetten sokszínűnek mondható, hiszen német és szlovák származású lakosok is nagy számban jelen vannak a négy vizsgált településen, akik számára mai napig fontosak a hagyományaik és azok megőrzése. A projekttel ennek a nemzetiségi sokszínűségnek az értékét is szeretnék megerősíteni és mindenki számára láthatóbbá tenni.

„Mind a négy településen megalakult és működik nemzetiségi önkormányzat: Bakonynánán, Nagyesztergáron és Borzaváron német, Jásdon szlovák. A nemzetiségi önkormányzatok jól éltek és élnek a pályázati és a nemzetiségi oktatást támogató lehetőségekkel, mind a négy településen óvodákat, iskolákat működtetnek, vannak tájházaik és helytörténeti gyűjteményeik, amelyek a nemzetiségi nyelv és kultúra megőrzésében, a hagyományok ápolásában töltenek be fontos szerepet és nyitnak a testvértelepülések közösségei felé is.”

- tudtuk meg Hajnalkától.

Mariann a beszélgetésünk során pedig kitér a sváb hagyományokra is.

„A kérdés az, hogy a hagyományokat megélve hogyan tudják a közösséget összekovácsolni. Például Bakonynánán van egy tánckör, ahol tényleg sváb táncokat táncolnak, amit be is mutattak nekünk. A polgármester asszony pedig  szeretné például a tollfosztás hagyományát visszahozni. Ezek segítésével tapasztalati úton is megmutathatják a fiatalabb generációnak, hogy milyen hagyományokkal bír az adott település. Az, aki tisztában van azzal, hogy mondjuk egy sváb településről származik, akkor számára egy kölcsönös önerősítő folyamat lesz az, hogy ezekre a hagyományokra odafigyeljen, ápolja és tulajdonképpen ez a fontos, hogy a diverzitást megőrizzük a nemzetiségek tekintetében.”

Nyitó és záró rendezvény ad keretet a kutatásnak

A településeken tartott rendezvények fő célja, hogy minden generációhoz szóljanak, alapelvárás volt, hogy család- és gyerekbarát legyen és a mozgáskorlátozottak számára is biztosítsanak elérhető útvonalakat és programokat. A júliusban Jásdon megrendezett nyitórendezvényen például kvízekkel, kézműves programokkal, kerekasztal beszélgetésekkel, népdal- és néptánc oktatással, vezetett sétákkal és gasztronómiai programokkal várták az érdeklődőket.

Az FTI minden évben megrendezi az úgynevezett Kreatív Város Fenntartható Vidék Konferenciáját, ami idén szeptember 18-19-én lesz. Ezen főképp a kutatók vesznek majd részt, ahol bemutatják a Semmi különös? Bakony ékkövei! projektet is. Szeptember 25-én pedig a bakonynánai záró rendezvénnyel tesznek pontot a kutatás végére és ünneplik meg az eredményeket.

A program során vezetett túrák indulnak majd Bakonynánáról és Nagyesztergáról és betekintést nyerhetünk a Bakony gasztronómiájába is. Az érdeklődők bakonyi néptáncok alapjait is elleshetik majd, de a kutatási eredmények is bemutatásra kerülnek. Az egész napos program egy kerekasztal beszélgetéssel zárul, ahol a négy település vezetője összefoglalja és összehasonlítja majd a tapasztalatokat.

Elképesztően érdekes, hogy gyakran kapok olyan kérdéseket a helyi lakosoktól, hogy mikor hallhatnak majd a kutatás végeredményeiről. Ezért is kiemelten fontos a záró rendezvényünk, mert ott élményszerűen mutatjuk majd be, hogy milyen konklúziókkal zártuk a terepmunkát, és készülünk olyan beszámolókkal és leírásokkal, amelyek bárki számára érthetően foglalják össze az eredményeket.”

A projekt folytatódik

A kutatás eredményeivel kapcsolatos jelentéseket a szakembereknek október 10-ig kell leadni, de a több hetes munka alatt összegyűlt nagy számú információs anyaggal is vannak terveik. Olyan elsősorban a régió népszerűsítésre szolgáló dokumentumokat szeretnének összeállítani, amely a települések kommunikációját segíti és támogatja.

„Szoros kapcsolat alakult ki mindegyik kutatócsoport és település között, úgyhogy a kutatás végeztével nem szeretnénk elvágni az együttműködés kötelét. A projekt hivatalosan 2023 nyaráig zajlik, és igyekszünk a kutatás eredményeiből olyan ismeretterjesztő plakátokat megalkotni, amelyeket a települések használhatnak és a helyi programokba is integrálhatnak. Az a célunk, hogy ne csak lélekben és összetartásban hagyjunk nyomot, hanem kész termékeket is át tudjunk adni, amelyeknek a későbbiekben is hasznát veszik majd.”

Hozzáférhetőség

Amennyiben nehézségekbe ütközik oldalunk böngészése során, válasszon az alábbi hozzáférhetőségi lehetőségeink közül!