Retúrjegy – Aki válaszol: Szalai Lilian, festőművész

Balaton Kormos H. Barbara

Több olyan alkotó, művész és vállalkozó is megfordul a tó körül, akik büszkén mondják, az életük vagy munkájuk szerves része a Balaton, egy bázist alakítottak itt ki maguknak, így gyakran vissza-visszajárnak és amolyan kétlaki életet élnek a tó mellett. Róluk szól a Retúrjegy interjúsorozat: azokról, akik életreszóló retúrjegyet váltottak a Balatonhoz.

Fotó: Herczeg Kinga

Szalai Lilian élete a festés és a festményekhez kapcsolódó gondolatok, versek írásával fonódik össze. A korábbi pénzügyi és számviteli tanulmányai mellett a divat világába is belekóstolt már, a budapesti Werk Akadémia divatszakértői és stylist képzésén tanult, később divatblogot írt és stylist asszisztensként is dolgozott tévés és zenei projektekben. Gyerekkora óta közel áll a szívéhez a tó, és bár Szombathelyen él, az északi partot a második otthonának tekinti.

Mit jelent számodra a Balaton? Mióta és merrefelé vagy állandó visszatérő a Balatonnál?

Egészen kisgyerekként a Balaton déli partján, Balatonfenyvesen töltöttünk minden évben két hetet a családdal. Ez a hagyomány akkor változott meg, amikor a szüleim az északi parton kirándulva beleszerettek egy kedves kis településbe. Ennek már több mint húsz éve. Azóta bejártuk az egész Káli-medencét és környékét, minden szabadidőnket ott töltöttük. Ezek az élmények olyan mélyen belém ívódtak, hogy azóta is ez az a hely, ahol leginkább békére lelek. Ahol ismerős vagyok, és otthon lehetek. 

Mikor kezdtél el verseket írni és a festéssel foglalkozni?

Az írás már egész fiatalon hozott számomra valami olyat, amelyben feloldozást találtam. A festés ehhez képest jóval később érkezett az életembe, talán egy véletlen kapcsán, már ha hiszünk a véletlenekben: egy balatoni workshop során történt, amikor egy badacsonyi tájat kellett megfestenem. A festményeimet gyakran a Balaton színei ihletik, az elkészült műveket eladásra is kínálom, és több festményem idén bekerült egy rotterdami galéria online gyűjteményébe.

Fotó: Herczeg Kinga

Ha már az online gyűjteményt említed, az utóbbi időben melyik kiállításodra vagy a legbüszkébb?

Nehéz kiragadnom egyet, hiszen mindegyik hozzám tartozott, belőlem született. Ha mégis választanom kellene, akkor 2022 nyarán nyílt Ave Art Gallery-re vagyok a legbüszkébb, amely a Savaria Karneválra készült egy csodás helyszínen, csodás zenészekkel, látogatókkal és vásárlókkal, de ugyanúgy ki tudnám emelni a badacsonyi kiállításomat, ami a Bazaltcsepp szervezésében került megrendezésre, valamint novemberben a Modam Specialty Coffee-ban nyílt meg a legújabb kiállításom Szombathelyen, ami szintén nagyon közel áll a szívemhez. 

Mennyiben jelent inspirációt a Balaton a versek megírása során?

A természet amúgy is fő inspirációt jelent a művészetben. Az erdők, a fák, minden, ami a természetben körülölel minket. A Balatonnak van egy olyan különleges atmoszférája, amit nehéz szavakkal leírni, érezni kell. Más a levegő, mások az illatok, más érzéseket ébresztenek bennem. Ezt versbe is foglaltam.

 

Béke szigete 

 

Itt az aggályok helyére mindig a nyugalom ér

Itt mindent mi én, tisztábbra mossa a partra vetődő kék’ 

 

Vígasztalódik a Nap is az esti színben,

Hullámzik a lelkem is a tó vizében.

Esthajnal veti meg lábát az égnek foltján. 

Csillagaim elkísérik fénylő útján.

 

A béke szigete voltál, s leszel,

Mert te tőlem soha semmit el nem veszel.

Fotó: Herczeg Kinga

Melyek azok a helyek, amelyek leginkább visszahúznak a Balatonhoz? 

Ahol felnőttünk, a Káli-medence ölelésében, a Tóti-hegy is nagy kedvencünk, vagy az Emberi komédia és a tihanyi Őslevendulás. Az eldugott helyeket szeretem leginkább, ahol még érintetlen a természet és szeretem ezeket meghagyni magunknak.

Inkább pozitívumnak vagy negatívumnak éled meg a kétlakiságot? Tudnál állandó jelleggel a Balaton mellett élni?

Óriási ajándékként élem meg, hogy az első karantén idején volt lehetőségem majdnem egy teljes hónapot a tónál töltenem. Nekem a Balaton a második otthonom, ahova mindig szívesen térek vissza. Ahol ismerem a kis utcákat, a tölgyfák árnyékát, a madarak csicsergését. Szóval el tudnám képzelni, hogy a Balatonnál éljek. Ki tudja, lehet, hogy egyszer sor kerül rá! 

Hozzáférhetőség

Amennyiben nehézségekbe ütközik oldalunk böngészése során, válasszon az alábbi hozzáférhetőségi lehetőségeink közül!