Pomerium: balatonalmádi nyitott házak és helyi közösségek ünnepe – Múltidéző napokkal készül a TÁJTÉKA csapata

A rendezvény neve Pomerium, amely Róma városának szent határa volt. Miért éppen erre a névre esett a választásotok?

Az tudható, hogy sok más Balaton-felvidéki településhez hasonlóan Balatonalmádiban is megtelepedtek az ókori rómaiak, azonban konkrét helynevet nem sikerült kapcsolni hozzájuk. Kompolthy Tivadar tengerészkapitány, lapszerkesztő, író és almádifürdői birtokos állította azt a 19. század végén, hogy a Megyeháza levéltárában fellelt egy oklevelet, amelyben Pomerium néven emlegették az ősi települést. A minden valószínűség szerint kitalált elnevezés természetesen részben abból a vélt összefüggésből adódott, hogy Almádi neve a latin pomum (alma) szóból ered. Helyi szervezőtársainkkal, akik igen jártasak a helytörténetben és helyi legendákban, közösen esett a választásunk erre a névre, amely elsőre kicsit rejtélyes, de annál izgalmasabb. 

Az esemény az Europa Nostra-díjas Budapest100 mintájára valósul meg, mely több városban rendezett már hasonló programot. Hogyan valósulhat meg a gyakorlatban ez a projekt Balatonalmádiban?

Az elmúlt években különböző nemzetközi együttműködések keretében (URBACT Transfer Network, DANUrB - Danube Urban Brand) valósítottunk meg adaptációkat Magyarországon és más európai országokban. A Budapest100 módszertanának egyszerűsége miatt nagyon könnyen alkalmazható a magyar fővárostól eltérő helyszíneken, akár nem feltétlenül egy teljes várost, hanem egy-egy szomszédságot, városrészt bevonva a folyamatba. Az épített és kulturális örökség közösségi felfedezése párbeszédet indít olyan szereplők között, akik korábban egymás mellett éltek, de nem ismerték egymást közelebbről, így akár történelmileg problematikus helyszíneknek is képes új perspektívákat adni.  

Több ház, kert és porta nyitott kapukkal várja az érdeklődőket az őszi hétvége során, ahol a helyiek mesélnek. Pontosan milyen programokkal és előadásokkal készültök?

Almádiban négy városrészben közel 1000 év örökségét fogjuk át, és mindennek a bemutatásában fontos szerepet játszanak a mai aktív közösségek. A programokat többek között az Almádiért Közalapítvánnyal, a Bauxitkutató Természetjáró Egyesülettel, illetve számos helyi lakossal, helytörténésszel, sétavezetőkkel közösen szervezzük. Az olyan központi helyszínek mellett, mint a Pannónia Kulturális Központ és Könyvtár, a vörösberényi erődtemplom vagy a vasútállomás, megnyitja kapuit a Postás üdülő, a Kompolthy- és a Kurcz-villa is. Betekinthetünk a II. világháború alatt itt állomásozó légierős pilóták világába, megismerkedhetünk kortárs művészekkel, a Szabó pékségben pedig a műemlék kemencében sült kalácsot kóstolhatunk. Fűke Sándor a hajókészítésről mesél majd, Ruttkay Gyula és Szathmáry Zsolt építészek pedig a kéttanyelvű gimnázium, illetve a Pannónia általuk tervezett épületeit is bemutatják.  

Szerinted miért fontos a helyi lakosok számára egy ilyen kezdeményezés, mit nyerhetnek általa?

A város múlt- és jelenbeli értékeinek közös megismerése és amely talán még fontosabb, azok megünneplése, a történetek és az élmények megosztása mind-mind erősítik a közösségeket és a helyi identitást, de a lakókörnyezet iránti komolyabb felelősségvállalást és az értékek továbbörökítését is támogatja. Balatonalmádiban sok az időszaki lakos, akik néhány hétre vagy hónapra jönnek a településre, de akár generációk óta itt nyaralnak – ők is különleges rétegét képezik a helyi közösségnek, és történeteikkel hozzájárulhatnak a helyi emlékezethez. Azért tartjuk fontosnak, hogy ne csupán a szép és/vagy jelentős épületek bemutatásán legyen a hangsúly, hanem a mai tulajdonosaik, használóik is részt vegyenek a programban, mert ezektől válnak igazán élővé és érdekessé ezek a helyek.          

Mivel járulhat hozzá Balatonalmádi idegenforgalmához a rendezvény? Mitől lesz különleges az idelátogatók számára?

A TÁJTÉKA keretében a nyilvános programok mellett egy turisztikai mentorprogramot is megvalósítottunk, amelynek célja egyrészt a helyi szereplők hálózatosodásának erősítése volt, másrészt pedig az, hogy a hagyományos turisztikai stratégiákon túl egy újfajta, a mennyiség helyett a minőségre koncentráló turizmusfogalomban gondolkodjanak saját programjaik, vállalkozásuk fejlesztése során. A Pomerium a város épített és kulturális értékeinek megismertetésével, a helyi közösségek bevonásával ugyanehhez a szellemiséghez csatlakozik: azáltal, hogy helyi lakosokkal a saját kertjükben beszélgetve fedezhetjük fel Almádit, sokkal személyesebb képet kaphatunk a városról, és a fürdőkultúra mellett sok más rétegét is megismerhetjük. Mindenkit arra bátorítunk, hogy sétálva közelítse meg a helyszíneket, mert sok olyan értékre lelhet útközben, amire talán nem is számított.

Legutóbbi beszélgetésünk során említettük, hogy nyáron debütált a második kiadványotok, Üdvözöl a Balaton-felvidék címmel! Hogyan sikerült a bemutató, milyen visszajelzéseket kaptatok?

Míg az eszköztár első kötete egy helyzetjelentés volt, amelyben egy kutatás eredményeit és a jellegzetes helyi gyakorlatokat mutattuk be, a második kötet jóval gyakorlatiasabb. A visszajelzések is ezt a gyakorlatiasságot emelték ki, mint a kötet fő értékét. Szándékunk szerint a könyv minél több helyi döntéshozónak, (potenciális) lakosnak, vállalkozónak nyújt segítséget abban, hogyan lehet a Balaton-felvidéken fenntartható gazdálkodási, építési, közösségi gyakorlatokat kialakítani, vagy éppen abban, hogyan legyünk „jó turisták”, akik hozzájárulnak a helyi értékek megőrzéséhez vagy akár gyarapodásához. A kötetet több mint 60 település önkormányzatához juttattuk el a régióban, tőlük is örömmel veszünk minden visszajelzést. A leírt szituációk, jó tanácsok természetesen nemcsak a Balaton-felvidéken érvényesek, hanem akár más területeken is hasznosíthatóak.