Mitől bakonyi a bakonyi módra készült fogás?
Számtalan étlapon olvashatjuk olyan ételek neveit, amik tartalmazzák a “bakonyi” jelzőt. De mi is a története a bakonyi sertésbordának vagy a bakonyi mártásnak? Ennek jártunk utána egy rövid, gasztrokulináris kalandozás keretében.
A kirándulásra, elcsendesedésre és akár gasztronómiai alapanyagok beszerzésére is alkalmas bakonyi erdőkben bőséggel teremnek a különböző gombafajok. Van itt szegfűgomba, pereszke, kucsmagomba, csiperke, rókagomba és óriás pöffeteg is - hogy csak néhány finomságot említsünk. Az, hogy a Bakony meglehetősen népszerű gombatermő hellyé vált, alapvetően a csapadékgazdagsának köszönhető és bár a meszes talaj kevésbé kedvez a nagygombáknak, az időjárásnak hála még így is bőven akadnak szedhető fajták.
Na de miért is beszélünk a gombákról? Az ok egyszerű: ha bakonyi módra készül el egy étel, akkor abban bizony biztosan találunk gombát. Ha a Bakonyban és környékén fogyasztunk bakonyi fogást, jó eséllyel néhány kilométeres körből jöhetett a friss gomba, ha kissé messzebb, mint a régió, akkor egyszerűen csak a gomba jelenléte a meghatározó, mindegy, hogy honnan érkezett az alapanyag.
A bakonyi sertésborda, mint exportcikk
Szinte hihetetlennek tűnik, de voltak olyan idők, amikor nem csak bakonyi módra készült a sertésborda, hanem valóban létezett, mint a Bakonyban nevelt sertések legfinomabb része. A 17. századtól egészen a 19. századig közkedvelt húsárú volt. A bakonyi erdők bőséges makktermésének köszönhetően a sertések tenyésztése vígan működött, feldolgozás után legfinomabb részeit pedig Európa-szerte exportálták.
Bacon = Bakony?
Gondoltad volna? Az angolok által használt bacon szó - ami a zsíros császárszalonnát jelenti -, állítólag a Bakonyban tenyésztett sertések zsíros, húsos szalonnájából ered.
