Minipályázat: kis közösségek nagy lehetősége - A PART LAB csapatával beszélgettünk
2022 végén indult útjára a VEB2023 EKF Programon belül a Minipályázatos kezdeményezés. Bár a közösségi döntéshozás nem teljesen fehér holló a hazai településfejlesztésben, pályázati zsűrizéshez még nem használta senki. Az újító forma kidolgozásában Lukácsházi Gergely szociológus és Bogáti Réka jogász – vagyis a Part Lab csapata - voltak a programgazdák segítségére. Az utolsó Minipályázatos forduló után velük beszélgettünk.

Hogyan kerültetek kapcsolatba a Veszprém-Balaton Régió Kultúrájáért Közalapítvánnyal és a közösségi döntéshozással?
A Jutasi úti lakótelep konkrét beruházásai kapcsán moderáltunk egy klasszikus közösségi tervezési folyamatot, még 2021-ben. A sikeres munka után újra bizalmat szavaztak nekünk, így érkezett meg a minipályázatokkal kapcsolatos felkérés.
Hogyan alakult ki a minipályázatos döntéshozatal formája?
A tervezés rengeteg beszélgetéssel, egyeztetéssel kezdődött, az volt a cél, hogy a folyamat maga is tükrözze a pályázat és a pályáztató értékeit: közösségépítés, összefogás, helyben maradó eredmények, bevonás, egyszerűség. A szabályokat ezzel párhuzamosan találtuk ki és folyamatosan csiszoltuk, finomítottuk. Volt egy nagyon izgalmas főpróbánk is, ahol az első körös pályázatokon teszteltük és persze pontosítottunk a döntési folyamatot. És minden forduló után kértünk visszajelzést a zsűritagoktól, az ő javaslataikat, észrevételeiket is figyelembe vettük a következő ciklusban.

Kik jelentkezhettek zsűritagnak?
Az EKF-régióhoz csatlakozott 116 település bármelyik lakója jelentkezhetett, ha az adott fordulóban nem nyújtott be pályázatot. A kiválasztással törekedtünk minél színesebb, a régiót demográfiai és kulturális szempontból is reprezentáló testületet összeállítani.
Miért van külön régiós és veszprémi zsűri?
Ez egy nagyon jó kérdés. Számunkra ez eleve „adott” volt. A Közalapítvány, illetve az EKF Programban dolgozó kollégák döntöttek úgy, hogy kezeljük külön ezt a két területet. Vannak pro és kontra érvek is természetesen. Veszprémből összességében nyilván több pályázat érkezik be egy-egy fordulóban, mint az egyéb településekről egyesével. A vármegyeszékhely nagyságából, funkcióiból következően ezek teljesen más jellegűek is, mint a régiós versenytársak. A kisebb közösségek pályázatai sokkal közvetlenebbül reagálnak a helyi igényekre, míg a veszprémi pályázatok jellemzően speciális célcsoportoknak szólnak

Hogy zajlik a döntési folyamat?
Alapvetően mindegyik zsűrizés egy nagy élmény. Az alapszituáció, hogy ismeretlen emberek leülnek, vitát generálunk közöttük, s nem tudjuk, hogy ennek mi lesz az eredménye. Tulajdonképpen a coachingban és a társasjátékokban használt technikákat alkalmazzuk, vagyis olyan helyzeteket generálunk, ahol a döntéshozóknak muszáj értékeket választaniuk, együttműködniük és aztán dönteniük. A kulcselem a beszélgetés. A résztvevők vitatkoznak, győzködik egymást, érvelnek egy-egy pályázati ötlet mellett vagy ellen, és a személyes döntések mellett csoport döntéseket is hoznak.
Mire emlékeztek vissza a legszívesebben?
Az eddig lezajlott hét zsűrizés alapján elmondható, hogy mindegyik zsűritag „tök jó fej”. A kezdeti izgalom, a kis bizonytalanság végül egy nagy közös elégedettséggé, örömmé változik.
A semmiből kialakuló csapatszellemet mindig nagyon jó megtapasztalni.