Mindent a Márton-napról
Márton napján, azaz november 11-én a néphagyomány szerint, aki nem iszik újbort, egész évben szomjazni fog. De vajon hogyan függ össze Márton neve a libákkal és Balatonudvari településével? Mi most utánajártunk a legfőbb népszokásoknak.
Fotó: Unsplash
Tours-i Szent Márton püspök Pannonia provinciában született és Franciaország egyik legismertebb keresztény szentje volt. A püspök már a honfoglalás előtti időkben nagy tiszteletnek örvendett Pannóniában: a hagyomány szerint álmában Szent Istvánt és az országot segítette. Így lett Tours-i Szent Márton Szűz Mária után Magyarország patrónusa.
De miért pont november 11-e?
Márton napjához, azaz november 11-hez számos népszokás fűződik, melyek nagyrészt a mezőgazdasági munkák befejezésnek időpontját és az adventi időszak közeledtét jelzik. A római időkben ez a nap a téli évnegyed kezdő napja volt: az új termésből és újborból ekkor tartottak lakomát.
Szent Márton és Balatonudvari
Balatonudvari szorosan összefügg a Márton-nappal, hiszen a település védőszentje Szent Márton. A település központjában található római katolikus templom is Szent Márton püspök nevét viseli. A templomban található oltárképen a püspök egy ritka ábrázolása tekinthető meg: Szent Mártont imádkozó helyzetben ábrázolta.
Balatonudvari templomjai
Márton-napi népszokások és hagyományok
A legendák közül a legismertebb mindenképpen az, amely szerint Szent Márton egy libaólban bújt el, mikor püspökké akarták választani. A ludak azonban gágogásukkal elárulták.
Libalakoma
Márton napja a karácsony előtti 40 napos böjt előtti utolsó ünnepnap, ezért ezen a napon rendszeresen lakomákat tartanak. A hagyomány szerint ilyenkor takarítani, mosni, teregetni sem volt szabad, mert az a jószág pusztulását okozhatta. Novemberben levágták a tömött libát, így Márton napon libafogások kerültek az asztalra, hiszen „aki Márton napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.” A fogások között általában helyet kapott libaleves és libasült is, amelyet jellemzően párolt káposztával és zsemlegombóccal fogyasztottak. A liba hátsó részéből küldtek a papnak is, innen származik a „püspökfalat” kifejezés.
Időjóslás
Azt tudtad, hogy a libát még az időjóslásra is felhasználták? Ha a sült liba mellcsontja rövid és barna volt, az sáros télre utalt, ha viszont hosszú és fehér, az havas telet jósolt. A Márton-napi időjárásnak is jelentősége van, hiszen mindig az azon a napon tapasztalt időjárás ellenkezője várható: „Márton napján, ha a lúd jégen jár, akkor karácsonykor vízben poroszkál.”
Fáklyás felvonulás
A régi időkben a gazda a pásztoroknak a bélésadót vagy más néven rétesadó Márton napján fizette meg, és cserébe a pásztorok egy többágú vesszőt ajándékoztak a gazdáknak. Dunántúli szokás volt, hogy Márton-napon a pásztorok egy nyírfavesszővel járták végig a házakat és mondtak köszöntőt. A Szent Márton emlékét őrző fáklyás felvonulás pedig német nyelvterületről ered, amelyet hazánkban általában német nemzetiségű településeken és az ország több részén mai napig tartanak. A gyerekek és a családok ilyenkor saját készítésű lámpásokkal járják az utcákat és Márton-napi dalokat énekelnek.
Újbor kóstolás
A lúdvacsora után az éppen kiforrott újborral, azaz „Márton poharával” szokás koccintani, hiszen a néphagyomány szerint, ha nem iszunk újbort ezen a napon, egész évben szomjazni fogunk.
