Mi fán terem a magyar krimi? – Cserháti Évát a krimi műfajáról és a Holtszezonon debütáló első hazai krimifesztiválról kérdeztük
Cserháti Éva krimiíró és műfordító, a Brit Krimiírók Szövetségének tagja, kétlaki életet él Budapest és az angliai Shrewsbury között. De ahogy mondja a Balaton ugyanúgy része az életének, mint a főváros vagy Anglia. De hogyan találkozott a krimivel és mit gondol a műfaj hazai helyzetéről? Többek között erről és a Holtszezon Fesztivál krimi témájú programjairól beszélgettünk.

Fotó: Birgitta Zoutman
Ahogy említetted, ha Magyarországról beszélünk, akkor Budapest és a Balaton ugyanolyan fontos szerepet töltenek be az életedben. Pontosan mit jelent számodra a tó és környéke?
A Balatonhoz személyesen több oldalról is kötődöm: egyfelől a gyerekkori emlékeim által, amelyek főleg Balatonszepezdhez és Balatonfenyveshez kötnek. Másfelől pedig a későbbiekben sokat jártam Balatonfüredre a Magyar Fordítóházba, ahol rengeteg műhelyen részt vettem, mert több művet is fordítottam magyarról spanyolra. Ezen felül a futás is a Balatonhoz köt, mert csapatban részt vettem a tavat körbefutó Ultrabalatonon is.
Mi a helyzet Veszprémmel? Szerinted miért fontos egy ilyen régiós szintű összefogás, mint a Holtszezon Fesztivál?
Veszprémben tavaly jártam életemben először, pont a Holtszezon Fesztiválon, ahol meghívottként nagyon jól éreztem magam. Ezért most nagyon örültem a lehetőségnek, hogy idén mi is csatlakozhatunk a program szervezéséhez. Hihetetlen jó és hangulatos volt az a nap és nagyon szép a város is. Íróként egyébként kiemelten fontosnak tartom olyan események megrendezését, amelyek nem Budapesthez kapcsolódnak, mert sajnos azt látom, hogy még mindig elég vízfejű az ország a túlzott Budapest-központúsága miatt. Én a könyveimben is igyekszem úgy megírni a történeteket, hogy a cselekmény ne csak a fővárosban játszódjon, mert Magyarországban sokkal több van ennél. Szóval Veszprém igazán csodálatos és nekem is szívügyem, hogy minél többet mozduljunk ki vidékre és több hangsúly helyeződjön erre a régióra is.
Hogyan vált az írás az életed központi részévé? Miért pont a krimi műfajában kezdtél el alkotni?
Egy író általában olvasóból lesz íróvá, és szerintem a legtöbb krimiíró is először krimiket olvas. Magyar szakot végeztem, és akkoriban, a ’90-es években még lenézett műfaj volt a krimi. Talán picivel több presztízse lett mostanra, de még mindig nagyon peremterület. Az egyetemen még én sem olvastam krimit, de aztán a harmincas éveimben egy ideig egy vitorláson éltem és a kikötőben cserekönyvtárakból lehetett könyvekhez jutni, mivel a hajóra nem lehetett sokat felvinni belőlük. Az ember letette, amit elolvasott és magához vett egy másikat. Rengeteg krimi volt köztük, úgyhogy én akkor kezdtem el krimiket olvasni és igazából onnantól kezdve már nem volt megállás. Amikor belekezdtem az első könyvem megírásába, a közepén valahogy gellert kapott a sztori és krimi lett belőle. Onnantól kezdve tudtam, hogy én ezzel akarok foglalkozni és ebben a műfajban szeretnék alkotni.

Fotó: Birgitta Zoutman
Tavaly több társaddal közösen létrehoztátok a Magyar Krimiszemlét, melyet a közönség a 2022-es Holtszezon Fesztiválon ismerhetett meg. Miről is van szó pontosan?
Igen, Varga Bálint krimitörténésszel és gyerekkrimi-szerzővel, Sz. Molnár Szilvia krimiszerkesztővel és Kálai Sándor krimikutatóval, a Debreceni Egyetem Kommunikáció és Médiatudományi Tankszék egyetemi docensével közösen készítettük el a Magyar Krimiszemlét. Ez egy olyan portál, amelyre teljesen önkéntes munkában gyűjtöttük össze az 1989 után megjelent összes magyar krimit és szerzőjét. Ilyenre korábban még nem volt példa és a fő célja az, hogy intézményesüljön a magyar krimi, amihez szükség volt egy adatbázisra. Sajnos a magyar krimi nagyon sporadikus, az emberek nem ismerik és nem is igazán tudják, hogy kik alkotnak a műfajban, így jött az ötlet.
Tehát mondhatjuk, hogy a Krimiszemle folytatásaként született meg idén az első hazai Krimifesztivál, amely a Holtszezonon debütál majd.
Tulajdonképpen igen. Mi tavaly négyen megálmodtuk és kidolgoztuk a programtervét és valóban ez lesz az első magyar krimifesztivál, amely magyar szerzőket, magyar kritikusokat és magyar krimivel foglalkozó filmeseket fog össze, tehát tényleg a magyar krimi áll a fókuszban, így ilyen módon teljesen egyedülálló.
Mely programokat emelnéd ki a fesztivál eseményei közül?
Szerintem nagyon izgalmas programokkal készülünk, és ha már a régiónál tartunk, külön eseményt szánunk a balatoni kriminek, tehát azoknak a történeteknek, amelyek a tó körül játszódnak. Lesz olyan panel, amely a Kondor-jelenséggel foglalkozik majd, hiszen ha valaki hallott már magyar krimiről, akkor az Kondor Vilmosról is hallott és tudjuk, hogy az ő művei a legismertebbek a magyar krimiolvasók körében. Én nagyon ajánlom a női krimiírókkal foglalkozó beszélgetést is, mert én is rengeteg megjegyzést kaptam már arra, hogy nőként írok krimit, holott nyugaton több nő alkot a műfajban, mint férfi. Illetve lesz olyan program is, ahol kulisszatitkokat lehet majd megtudni azzal kapcsolatban, hogy a rendőrségi krimi mennyire valóságos és hogy hogyan is zajlik az aktív nyomozás.

Jól tudom, hogy egy krimiíró műhellyel is készültök?
Igen, lesz egy ingyenes krimiíró műhely a Füge Fagyiudvarban szombat és vasárnap délelőtt, amit én tartok majd. Ez egy vidám, interaktív, nagyon kötetlen műhely lesz, amelyre fiatalokat, időseket, nőket és férfiakat egyaránt várunk, egy a lényeg: szeressék a krimit!
Említetted a balatoni krimit, egy mostanában kialakuló műfajt, amelyre Szlavicsek Judit és Zajácz D. Zoltán művei jó például szolgálnak. Szerinted mitől olyan különleges a Balaton és a krimik kombinációja?
Ennek egy külön műfaj, a regionális krimi áll a hátterében. A krimi eladhatóságát – különösen Angliában – meghatározza az is, hogy hol játszódik. Részben erre épít a skandináv krimi marketingje is. Tehát az olvasót kifejezetten vonzza az, hogyha ismeri a mű helyszínét, ahol a bűncselekmény vagy a nyomozás folyik. Angliában ennek rengeteg változata van, ha csak például a londoni vagy a skót krimire gondolunk, de itthon nem igazán volt nyoma, talán Kellei György munkásságát tudnám csak kiemelni. Olyan krimi alműfaj, amely ténylegesen a Balatonra fókuszál, nem létezett korábban. Remélem, hogy nemsokára lesz Vas megyei vagy nyírségi krimi is.
De miért pont a Balaton van a középpontban?
Talán azért, mert a főváros után ez az a nagyobb tájegység, amely sokakat megszólít itthon. Balaton-felvidék, balatoni nyaralások, csupa olyan dolog, amelyhez könnyebb kötődni, ezáltal könnyebben választja az olvasó. De nemcsak a mai irodalomra kell fókuszálnunk, ha a Balaton szerepét vizsgáljuk, hiszen korábban is sokakat megihletett már, elég csak Jókait megemlíteni. A magyar irodalmi hagyomány és a regionális krimi műfajának elterjedése ér össze abban, hogy egyre több balatoni krimink van, ami szerintem nagyszerű.