„Tényleg el lehet érni, hogy megmozgassuk az embereket, és ne a telefonjukat nézegessék az asztalnál” – Kultháló interjú Rozgonyi Andrással a Salföldi Bányáról
A Bánya a salföldi bányatavak mellett, az egykori homokbánya területén jött létre. A vadregényes, homokos tájra épült régi őrlőépület ma már vendéglátóhelyként funkcionál, ami hatalmas napvitorláival és szalmabáláival egészen különlegesen hangulatot teremtve biztosít helyszínt a különböző zenei- és képzőművészeti programoknak és workshopoknak.
Alapvetően a Kultháló program célja, hogy helyszínt biztosítanak a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program eseményeinek, és ezáltal felrázzák a helyi közösségeket. Mesélnél nekünk erről az együttműködésről: hogyan csatlakozott a Bánya ehhez a kezdeményezéshez?
Mi nem egy sokadik vendéglátóhelyet szerettünk volna kialakítani, hanem egy befogadó helyszínt, ahol a különböző programokba a helyiek és a kirándulók, vendégek is bekapcsolódhatnak. Ezért elkezdtünk egyeztetni a VEB2023 EKF munkatársaival, akiknek tetszettek az ötleteink, és hamar kiderült, hogy közösek a céljaink: sok javaslattal és új szempontokkal tudtak hozzájárulni az elképzeléseinkhez. Mi kezdettől az itteni művészeket, mestereket szerettük volna a programok fókuszába helyezni, és ez nagyon jó közös alap volt a Kultháló program szempontjából.
Szerinted miben rejlik a Kultháló programhoz való csatlakozás előnye? Vannak már szemmel látható pozitív jelei a programnak?
A tavalyi volt az első, és már akkor nagyon jó visszajelzéseket kaptunk, ami nagyon jól esett. Sok programra eljöttek a helyiek és visszatérő vendégeink is voltak. Jó volt látni, hogy tényleg el lehet érni, hogy megmozgassuk az embereket és ne a telefonjukat nézegessék az asztalnál.
Idén milyen programokkal készültök?
Júniustól szeptemberig szervezünk programokat, minden héten több kisebb-nagyobb eseményünk lesz. A zene és a képzőművészet a leghangsúlyosabb: koncertek és workshopok zajlanak a legtöbbször nálunk. Úgy találtuk ki a programokat, hogy lehetőleg a közönségnek is kelljen vele „dolgozni” – ha nem is mindig gyakorlatban, de legalább elméletben. Raffay Béla, országos hírű szobrászművész mellé is le lehet ülni, és anélkül, hogy az embernek bármilyen művészeti képzettsége lenne, ki lehet próbálni a szobrászkodást: július 16-án 16:00-18:00 között lemezdomborító, augusztusban és szeptemberben pedig agyag-szobrászati kurzust tart. Ugyanígy Paizs Miklóssal pedig ki lehet próbálni a doromb megszólaltatását. Ők mind a Káli-medencében élnek, itt ismerkedtünk meg velük, és még sok-sok mestert és művészt hívtunk a Bányába, akiktől tanulhat majd, aki hozzánk ellátogat.
De ha egy nagyobb koncert zajlik, akkor sem múlik el nyom nélkül a közönségben az élmény, mert a Bányában akkor is megpróbáljuk a résztvevőket egy kicsit mélyebb tudáshoz juttatni arról, ami körülöttük történik. Vázsonyi János, pécselyi szaxofonművész a világ sok pontján, többféle formációban játszik rendszeresen: itt kéthetente magával hoz egy olyan vendéget, akivel gyakran zenélnek együtt, és így beleláthatunk abba, hogy hogyan is működik a zene ennyire sokféleképpen. Legközelebb július 1-én pénteken lép fel 20:00 órától, és Móser Ádám lesz a vendége, aki harmonikával, tangóval és sanzonokkal mesél a kultúrák találkozásáról.
Jelenleg milyennek érzed a közösségi életet Salföldön és környékén? Mivel lehetne fejleszteni és hogyan segít a Kultháló program ebben?
Salföld teljes lakossága nem több, mint ötven fő. Így csak kicsi és zárt közösségek léteznek, de nagyon erősek a kötelékek köztük és a hagyományokat is óvják. Emellett szerintem jót tesz, ha új és friss események is történnek. Kiránduló családok és nagyobb csoportok is gyakran járnak erre, akik igénylik a nálunk kialakított programokat, ezek a lehetőségek kiegészítik és segítik egymást. A Káli-medencében eddig is rengeteg vendég volt, 2023-ban még több lesz. Én abban hiszek, hogy nem sérül a helyi identitása senkinek ettől, sőt új távlatok nyílnak meg. Déri Miklós, fotóművész idén a Bánya felkérésére készít egy fotósorozatot, amivel a helyiek és a bebírók kapcsolatát próbálja megmutatni. Bebírókat kért meg, hogy válasszanak maguk mellé egy-egy „igazi” helyi lakost, és együtt fotózza őket egy itteni helyszínen. A kapcsolatuk, a viszonyuk ott lesz a képeken. Ez is egy eszköz, amivel ezt a kérdést próbáljuk körbejárni.
Szerinted miben rejlik a Bánya különlegessége? Milyen korosztály/közönség számára jelent igazi vonzerőt?
Elsősorban a családokra gondolva alakítottuk ki a Bányát. Szerettük volna, ha a gyerekek egy nagy játszótérnek látják az egészet, ahol kavicsokon, homokon, fák között lehet szabadon nyüzsögni. A bejárat mellett egy párszáz méteres sétaútvonalat, egy tanösvényt is csináltunk az erdőben, ami egy önálló kalandként is megállja a helyét. A felnőttek pedig érdekes programokat találnak, akár maguk, akár a gyerekek számára, ami miatt érdemes lehet akár a strand helyett is minket választani.
Csak hogy pár példát mondjak: június 23-án 21:00 órától Szentivánéji sétát tartunk a tanösvényünkön, június 30-án 16:00 órakor pedig Művészképző lesz(nem csak gyerekeknek), amelynek során mandalafestésre lesz lehetőség Kovács Katalin „Cini”, a Kővágóörsi Kultúrház egyik meghívott mesterének vezetésével.
A Bánya egy abszolút szabadtéri helyszín. Hogyan oldjátok meg a programok esetében az időjárás kiszámíthatatlanságát? Készültök B tervvel vagy esőnappal?
Az időjárás valóban tud kellemetlenséget okozni, hiszen nem sok fedett részünk van. Terveink szerint némi felújítás után az épületben is meg lehet majd tartani néhány programot szükség esetén, de egyelőre még nem alkalmas rá. Addig is minden programot megpróbálunk majd pótolni, ha úgy alakul!
Mesélnél nekünk a salföldi és balatoni kötődésedről?
Több, mint tíz éve élek itt télen-nyáron, nagyon megszerettem a tájat és az itteni életet. Nem ismerek más vidéket, ahol ennyire élénk lenne a kulturális élet és a turizmus. Ezért kicsit a főváros élénkségére emlékeztet, de mégis megvan a falusi, természetközeli oldala, amitől emberi itt az élet.
