„A Balaton-felvidék és északi part olyan varázserővel bír, ami pillanatok alatt magával ragadja az embert” – Kultháló interjú Bartunek Katalinnal, a Csigó Malom vezetőjével
A Kultháló program egyik fő célja, hogy támogassa a regionális művészeti és kreatív-ipari alkotóközösségeket, ezáltal felrázza az egyes települések állandó vagy szezonális lakóit. A VEB2023 EKF által nyújtott támogatást a Csigó Malom tavaly decemberben nyerte el. Ennek kapcsán Bartunek Katalinnal beszélgettünk, aki csaknem húsz éve látta meg a potenciált a korábban romos, elhagyatott épületben. Az épület a felújítást követően mára a régió egyik fontos kulturális szereplőjévé nőtte ki magát, ahol galéria is üzemel, de ezen felül koncerteknek és képzőművészeti kiállításoknak is helyszínt biztosít.
Egy romos műemléképület
A Csigó Malom tulajdonosa, Bartunek Katalin Erdélyben, Gyergyószárhegyen született, Marosvásárhelyen és Kolozsváron művészeti területen tanult, majd, amikor férjhez ment és Gödöllőre költözött, a divatszakmában helyezkedett el, és a Gödöllői Kastélyban szervezett öltözködéstörténeti bemutatókat. Ahogy mondja, az, hogy Gyulakeszire került, egészen sorsszerű volt.
„A szülőfalumban is volt egy reneszánsz romos kastély, amit az 1970-es évektől kezdődően felújítottak, és ahol egy nemzetközi művésztelepet alakítottak ki. Az az élmény, hogy láttam, hogy egy ilyen helyszínt meg lehet tölteni új tartalommal, végigkísérte az életemet. Amikor 2005-ben először megláttam a Csigó Malmot, és beléptem a romos épületbe, rögtön beleszerettem. Akkor megmozdult bennem a motiváció, hogy talán ezen a helyen is meg lehet valósítani egy olyan folyamatot, aminek egy része lehet gazdasági munka, mert adva volt az, hogy itt a telken belül lévő hatalmas gabonatároló raktár bérbe adható, és annak a bevételéből menteni lehet egy szép múltú műemlék épületet.”
Katalin a felújítást követően később megnyitotta a művészeti galériát, kialakított egy lakáskultúra üzletet és egy antikvitást a földszinten. Később, 2013-tól kezdődően a nyári időszakban kisebb kamarakoncerteket kezdett szervezni. A lakásnak az a helyisége, ami valaha még a Csigó család idejében szalonként működött, adta a lehetőséget arra, hogy egy 80-100 férőhelyes kamaraterem jöjjön létre az épületben.
A Csigó Malom és a VEB2023 EKF
Katalin korábban, 2007-ben Nagyszebenben már találkozott az Európa Kulturális Fővárosa programsorozattal.
„Vannak emlékeim arról, hogy milyen sokat tud nyújtani egy régiónak az az összefogás és egy koncentrált támogatási rendszer, ami Nagyszebent is segítette és újraélesztette. Majd az elmúlt 15 év alatt érezhetően és bizonyíthatóan igazolta azt, hogy érdemes bekapcsolódni az Európa Kulturális Fővárosa programsorozatba.”
Így a VEB2023 EKF Kultháló programján belül valósult meg a Csigó Kult Fest 2022, mely a Kultháló összművészeti és interaktív oktatási célú profilját követve egy összművészeti fesztivállá nőtte ki magát, ugyanis a komoly zenei kamarakoncertek mellé folyamatosan megtekinthető és a témához kapcsolódó képzőművészeti kiállítások is csatlakoznak.
Összművészeti fesztivál a Tapolcai-medence szívében
A programsorozat összművészeti jellegét a zene, a képzőművészet és a tárgykultúra, a gyűjtés kultúrája adja. Egy olyan koncepció alapján valósul meg, ami a zenei témához kapcsolódóan kilép a korábbi keretek közül: a hangszer kerül előtérbe, vagy ahogy Katalin fogalmaz, „belépünk a zenei élet kulisszái mögé”. A Csigó Malomban megtekinthető egy hangszerkiállítás, amihez a magyarországi és európai viszonylatban is az egyik legjelentősebb hangszergyűjtemény, a kecskeméti Leskowsky kölcsönöz hangszereket.
„Ez is nagyon beleillik a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program fókuszába, ugyanis a világ minden tájáról, több mint 1800 hangszerrel rendelkeznek. Rendszeresen tartanak interaktív hangszerbemutatókat nálunk, és erre a gyakorlatukra támaszkodva, a fesztivál ideje alatt eljön hozzánk Szilágyi Áron, zenész és a gyűjtemény vezetője is egyben. Két alkalommal fog hangszerbemutatót tartani, amelynek során ki lehet próbálni a hangszereket.”
A képzőművészeti tematikát egy szintén hangszerekből álló kiállítással egészítik ki, ami a Zongoraobjektek nevet kapta, a koncertteremben kapott helyet és Barabás Márton, Príma-díjas festőművész alkotásaiból áll. Működésképtelen hangszerek inspirálták a művészt arra, hogy egy egészen egyedi műfajt hozzon létre, amelynek pár darabja, zongoraobjektek és kottakönyvek formájában megtekinthetők a kiállításon.
Pezsgő közösségi élet
Katalin szerint a Kultháló program sokrétű fejlődési lehetőséget biztosít a helyi közösségi élet felpezsdítéséhez.
„Elsősorban maga a támogatás egy hatalmas lehetőség, hisz ez egy nagyon komoly anyagi segítség, másodsorban az a partneri kapcsolat, amely köré szerveződik az együttműködés, további lehetőségeket nyitott meg és újabb ötleteket, gondolatokat adott. A harmadik pedig egyértelműen a presztízs érték: bárki, aki bekerül a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program megvalósítói körébe, büszke lehet arra, hogy ezt a lehetőséget megkapta.”
A közösségi élet javítása céljából a korábbi lehetőségeket összekötik az összművészeti koncepcióval: kibővítve a tematikát nyitott műteremlátogatásokat szerveznek. Ennek során olyan a környéken élő képzőművészekhez látogathatnak el az érdeklődök, akik vagy állandó jelleggel itt élnek, vagy alkotóként heteket, hónapokat töltenek a környéken évtizedek óta, ezzel hozzájárulva a régió szellemi és művészeti életéhez.
Katalin 2018-ban megalapította a Csigó Malom Kulturális és Művészeti Központ Alapítványt és széleskörű partnerhálózatot épített ki. Évek óta együtt dolgozik például Vörösváry Ákossal, a Tapolca-Diszelben működő Első Magyar Látványtár művészeti vezetőjével és alapítójával is.
„A programsorozatban a gyűjtés tematikát fogjuk Ákossal közösen felépíteni, aki a műgyűjtés egyik legjelentősebb szakértője. Az előadássorozat a Kincsek a padlásról és a ládafiából nevet kapta, és elsősorban a gyerekekhez és a fiatalokhoz szól, hogy bebizonyítsuk, hogy a saját közvetlen környezetükben is találhatnak a múlt kapcsán olyan értékeket, amelyek értékmentésre és értékteremtésre szolgálnak. A gyűjtés meghatározza a kultúrának azt a részét, amivel a múlt szorosan kapcsolódik a jelenhez és a jövőhöz.”
Változatos programkínálat
A programok kapcsán Katalin a legfontosabbnak azt tartja, hogy olyan nemzetközi és hazai művészek lépnek fel a koncertteremben, akik a világ nagyszínpadain is szerepelnek, de a Csigó Malomra jellemző szalonéletet is nagyon szívesen támogatják azzal, hogy eljönnek és a hazai közönséget családias, inkább a házi muzsikára emlékeztető eseményekkel szórakoztatják. Évek óta visszatérő vendégek például a Jávorkai fivérek, egy virtuóz testvérpár, akik az In Memoriam Paganini eseményen fognak július 17-én a Malomban fellépni, Paganini születésének 240. évfordulója alkalmából. Balázs János, zongoraművész is bemutatót tart majd július 26-án zongorajátékkal és improvizációval egybekötve, és a Bartók Rádió zenei szerkesztője és műsorvezetője, Veisz Gábor is ellátogat három alkalommal, és zenei kvízjátékkal egészíti ki a koncerteket, ami - ahogy Katalin is mondja-, segít bevonni a közösséget, hogy ne csak passzív hallgatóként, hanem aktív résztvevőként is hozzákapcsolódjanak az eseményhez.
A programsorozatban akár a legkisebbek is találhatnak kedvükre valót. Az interaktív hangszerbemutatókon az egész család megismerheti, sőt akár ki is próbálhatja a hangszereket. Július 23-án megrendezésre kerül egy program, amely a régi hangszerek nosztalgikus világához kapcsolódik, melynek során a Keszthelyi Hangszermúzeum gyűjteményéből akár a verklit, azaz egy tekerős hangszert is megismerhetünk, illetve június 10-én, hangszerbemutató és négykezes koncert lesz A zongora címmel, amiben közreműködik Mácsai János, zenetörténész és a vajdasági zongoraművész testvérpár, Görög Enikő és Noémi. A koncert előtt workshopot is tartanak a zongorajátékról.
Balatoni kötődés
Amikor a Balatonhoz fűződő viszonyáról beszélgetünk, Katalin a szülőföldjével von párhuzamot.
„Ez a térség, a Balaton-felvidék és északi part olyan varázserővel bír, ami pillanatok alatt magával ragadja az embert. Nekem a Tapolcai-medence, az egész medence jelleg a székelyföldi szülővidékemnek a medence jellegére emlékeztet. Akárhányszor megyek el és jövök vissza Gyulakeszi felé, mindig elfog az a jó érzés, hogy egy kicsit olyan, mintha a gyerekkorom helyszínére érkeznék vissza, és ez nagyon szorosan köt ehhez a helyhez. Azt gondolom, hogy az, hogy én Gyulakeszire kerültem, az abban az értelemben véletlen, hogy valójában semmi sem véletlen.”
