Közösségi tánc az EKF megnyitón – Interjú Ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfussal

Veszprém VEB2023 / Fotó: Cseke Csilla

A január 21-ei megnyitó ünnepség egyik produkciója a verbunk köré épül majd. A közönség a nagy múlttal rendelkező táncműfaj egy új értelmezését láthatja majd Veszprém utcáin a Verbunkos, avagy a virtus közösségi ünnepe című koreográfiának köszönhetően, amelyet ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfus, táncművész álmodott meg. Többek között erről kérdeztük őt.

Az Európa Kulturális Fővárosa cím lehetőséget ad arra, hogy országon belül és Európa-szinten is kapcsolódni tudjunk. Mit jelent az ön számára az EKF cím és ez a kulturális kapcsolódás?  

 

Elsősorban nagy büszkeséggel tölt el, hogy 2023- ban Veszprém lesz Európa Kulturális Fővárosa.  

Európa a világ kulturális bölcsője melyen belül Magyarország unikálisan gazdag és a világon egyedülálló tradicionális gyökerekkel rendelkezik. Én úgy gondolom, hogy egyszerre vagyunk európaiak és magyarok, ellenben a Magyar Népművészet által tudunk egy egyedülálló, páratlan karaktert hozni Európa színpadán. A 21. században mi más jelenthetné és képviselhetné büszkén jelenünket és jövőnket, mint a magyar és egyben európai kultúrában való kézfogás és kapcsolódás. 

 

Milyen érzés az EKF programév megnyitó produkcióján dolgozni? 

 

A megnyitó rendezvény, egy színes nagyívű összművészeti produkció, melyben a minőségi magyar kultúrát képviselem a Verbunkos, avagy a virtus közösségi ünnepe című koreográfiámmal. Pozitív és felemelő érzés ilyen alkotótársakkal dolgozni! Nagy motiváció és kihívás egy ilyen nagyszabású produkcióban való alkotói munka, és néptáncos művészek koordinálása. 

 

 

Milyen üzenet rajzolódik ki a produkcióból, amit a megnyitón láthatunk? 

 

Az EKF nyitórendezvényén a Verbunk, avagy a virtus közösségi ünnepe című koreográfiában az ősi gyökérzetű néptáncokból, a Kárpát- medencében fellelhető verbunkokból merítkező esszenciát viszünk a nézők körébe, a mai korunknak megfelelő, újító értelmezésben. Megidézve tánctörténetünk legjelentősebb táncos alakjait, egy igazi közösségi embertáncot élesztünk Veszprém utcáin a szabad égbolt alatt.  Táncba hívjuk az utca népét, a közös aktus, közös verbunkos egy gyermeki ideából városi népek forgatagává fejlődik, fellobbantva a tüzet az emberi szívekben. Ritmus, lüktetés, bokázó, sarkazó, fokozódó erő... VERBUNKOS TÁNC. Élmény, melyben egyedülálló zenével és látvánnyal kiegészítve megmutatjuk a magyar néptánckultúra legjavát!  

 

Van esetleg valamilyen sajátos eleme a produkciónak?  

 

Kedvenc részletem, az indítás, a gyújtópont.A jövőnk záloga a táncos „utánpótlás”, így egy kiváló fiatal táncművész kezdi a verbunkot a Magyar Táncművészet Egyetem Néptánc Tagozatáról. Az ő tehetsége és energiája lesz a katalizátor a koreográfiában. A tradicionális világ mellett megjelenik korunk egyik „néptánca” a hip-hop is, így összekapcsolódik a múlt és a jelen egy urbánus közegben, Veszprém utcáin.

Az interjú eredetileg a Veszprém-Balaton 2023 EKF megnyitóeseményhez kapcsolódó programfüzetében jelent meg.

200 éve a verbunkos műfaj vonzásában

A verbunkos tánc és zene a 18. század második felében alakult ki, amikor különleges módon, tánccal toboroztak katonákat a seregbe. A szó a német Werbung kifejezésből ered, ami édesgetést, fogadást, szerzést jelent, és a kezdetekben valóban ez volt a tánc egyetlen célja. Az évek előrehaladtával azonban a műfaj zenei és táncos vonala is fejlődésnek indult. A ma ismert verbunk a 19. században alakult ki, és ma is több táncos csoport viszi tovább hagyományát Veszprémben és országszerte egyaránt. 

A verbunk története az 1700-as évektől indul, amikor a katonákat toborzás, vagyis verbuválás során állították be a hadseregbe. Ebből a célból több helyen rezesbandák húzták a talpalávalót, a magyaroknak pedig cigányzenészek játszották a verbunkos zenét. 

A verbunkoszene már az 1800-as években kapcsolható volt Veszprémhez, ugyanis ekkor adta ki elsők között a Veszprém Vármegyei Zenei Társaság azt a gyűjteményt, ami 136 verbunkostáncot tartalmazott. A verbunkos számos híres zeneszerzőnkre is nagy hatást gyakorolt; többek között Erkel Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Liszt Ferenc műveiben is találhatunk olyan elemeket, amelyek a verbunkos zenére is jellemzőek. A leghíresebb magyar verbunkos-zeneszerző, Bihari János a 19. században alapította zenekarát – zenéjüket állítólag egykor még Beethoven is hallgatta. Bihari közel 90 verbunkot hagyott örökül az utókornak és a mai napig ő a magyar zenetörténet egyik legjelentősebb muzsikusa. 

A verbunkos műfaj előtt tisztelegve az EKF-év megnyitóján is átadhatjuk magunkat a zene és a tánc különleges összefonódásának. Felidézzük Veszprém zenei múltját, többek között Auer Lipót örökségét és Bihari János szerzeményeit is. A produkcióban táncosok és hegedűsök, férfiak, nők és gyerekek együtt táncolnak és zenélnek, átadva a verbunk különleges hangulatát a nézőknek.

Hozzáférhetőség

Amennyiben nehézségekbe ütközik oldalunk böngészése során, válasszon az alábbi hozzáférhetőségi lehetőségeink közül!