Kóstolj bele a Balatonba! – Babik Edit, a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány főtitkára mesél az Így főz a Balaton című kiadványról

Hogyan született meg az Így főz a Balaton ötlete?

Szerencsés találkozásunk volt a How to cook kiadóval, akiknek már ismertük a könyveit, hiszen több, mint húsz éve foglalkoznak gasztronómiai kiadványok készítésével. Többször beszélgettünk, és körvonalazódott az együttműködésünk gondolata, miszerint a Magyar Turisztikai Szövetség Alapítvány szívesen népszerűsítené a balatoni térséget a gasztronómián keresztül. Sőt, szándékunk szerint még egy csavart belevinnénk. Mutassuk be úgy a Balatont, hogy az éttermek vonzáskörzetében egy-két turisztikai nevezetességet kerékpáros túra keretében utazunk körbe!

Tehát a gasztronómia és a kerékpáros turizmus vannak egyértelműen a középpontban: az előbbit receptekkel, az utóbbit QR kódokkal és térképekkel egészítették ki. Miért pont erre a két vonzerőre esett a választásuk a Balatonnal kapcsolatban?

A Balaton a legismertebb hazai vidéki turisztikai márkanév. És nemcsak a tó csalogatja a vendégeket ebbe a térségbe! Sokan kelnek útra a régió gasztronómiai kínálatáért is, amely motiváció ma már általános tendencia a turisták körében. Mindemellett a Balaton a kerékpárosok paradicsoma is. Nyolcszáz kilométer bringázható út érhető el a tó húsz-harminc kilométeres vonzáskörzetében. Egyre többen pattannak bringára és tekerik körbe a tavat, mindeközben időnként eltávolodva a parttól, megismerhetik a távolabbi értékeket is.

Ön társszerzőként vett részt a kiadvány készítésében. Mesélne nekünk a háttérmunkákról? Mennyi ideig tartott a könyv elkészítése?

Nehezített terepen dolgozott a stáb. Miután megszületett a döntés, és nekiláttunk volna a Balaton körbeutazásának, sorra jöttek a világjárvány miatti korlátozások. Hol bezártak, hol kinyitottak az éttermek. Ha zárva voltak, mi sem tudtunk haladni, hiszen nem üzemelt a konyha, nem volt személyzet. Amikor végre kinyithattak, akkor telt házzal működtek, és minden a vendégekről szólt. Érthető módon ekkor nehezen fértünk az idejükbe. Talán ettől is lett olyan emberközeli a kiadvány, mert nagy utat járt be a vendéglátó szakma, és velük együtt mi is a könyv készítése közben. Óriási amplitúdóval dolgoztunk egy éven át, egyszer teljes erőbedobással, majd, amikor minden bezárt, teljes leállással. A kiadó oldaláról Őszy-Tóth Gabriel és Violet nagy rutinnal végezte a dolgát. Külön kiemelem két fotósunk munkáját. Boldog Atinak a gyönyörű ételfotókat és a vendéglátókról készült portrékat köszönhetjük, míg Vanik Zoltán csodálatos kerékpáros és tájképeket tár az olvasó szeme elé a könyvben.

Milyen szempontok alapján választották ki a kiadványban szereplő vendéglátóhelyeket?

Csapody Balázs, az MTSZA kurátora, a Pannon Gasztronómiai Akadémia elnöke volt segítségünkre a válogatásban. Színes a skála a helyszínek felvonultatásában: a strandbisztrótól a design hotel étterméig számos stílusú és változatos konyhával rendelkező helyet mutatunk be a könyvben. Legalább ennyire színes személyiségek a helyszíneket üzemeltető vendéglátók is. Mindezt jól tükrözik a róluk készült portréfotók is. Olykor szúrós tekintetű, céltudatos vendéglátó néz szembe velünk a könyv lapjain, máskor a vendégért mindent megtenni képes arca mosolyog ránk. A személyes történetük megismerését azonban a könyvre bízom, lapozzon bele az érdeklődő! Változatos életutakat, különös embereket és különleges konyhákat ismerhet meg az olvasó.

A kötet kifejezetten olyan vendéglátóhelyeket tartalmaz, amelyek egész évben nyitva tartanak, így nem titkolt célja a Balaton régió egész éves népszerűsítése. Ön szerint jelenleg hogyan állunk ebben a témában, valóban négyévszakos vonzerőt jelent a Balaton és környéke?

Nagyon sokan, nagyon sokat dolgoznak ezért a célért. A könyvben szereplő éttermeken kívül számos más szolgáltatónak is ez a törekvése. Az oldalszámunk véges volt, így sajnos nem állt módunkban mindenkit bemutatni. Bátran mondhatom, hogy a gasztronómia és a borkultúra ma már négyévszakos vonzerő a tó körül. A kerékpáros turizmust támogatják a közeljövőben kialakításra kerülő szolgáltató központok is: kettő még a főszezon előtt elkészül Balatonfüreden és Balatonföldváron, az év második felében pedig a harmadik, Keszthelyen. Túraajánlatokat, térképeket, szervizlehetőséget, a kényelmes kerékpározás háttérszolgáltatásait nyújtják majd a vendégeknek egész évben.

Mesélne a tóhoz fűződő viszonyáról?

A déli parton van a családi nyaralónk. Minden látogatás felér egy terápiával, szinte az autópályáról lekanyarodva, már a megérkezésünk előtt kisimul az arcunk. Amikor sikerül elszabadulnunk a fővárosból, mi is folyamatos mozgásban vagyunk a tó körül. Különösen kedvesek számomra a helyi emberek, egészen más velük beszélgetni, ismerkedni, mint itt a fővárosban szokásos. Legjobban ősszel és tavasszal kedvelem a balatoni pihenést.

Melyik a kedvenc helyszíne a könyvben szereplő látnivalók közül?

Imádom a panorámát a balatonboglári Xántus János Gömbkilátóból. Mindig visszavágyom a Káli-medencéhez, és evezni nemcsak a Balatonban lehet, a Tapolcai-tavasbarlang látogatása is óriási élmény volt számomra.

A kötet végén található egy lista a Balatont jellemző szavakról. Önnek melyik az első szó, ami eszébe jut a tóról?

Emlékek. A könyvben, a szereplők által elmesélt és a saját emlékeim. A megírt és meg nem írt sztorik. Emlékképek a naplementékről, a horgászélményekről, a tavon úszó hattyúcsaládokról, a szél erejétől meghajló nádról. A balatoni korcsolyázásokról, a kikötőben a vitorlás hajók árbocának zenéjéről, a tavon úszó színes gumimatracokról, a strandon majszolt lángosról és az esti gourmet borvacsorákról. Szemünket becsukva sokunknak, – akik jártunk már a tónál – hasonló emlékek idéződnek fel. Ami csodálatos, hogy mindenkinek megvan a saját személyes, egyéni története, amely különlegessé teszi a Balatonhoz való kötődésünket.