Jelnyelvi tolmácsolással kísért koncerteken bulizhattak a siketek és nagyothallók a Gyárkert Kultúrparkban

„A VEB2023 EKF program már a kezdetektől különösen fontosnak tartja, hogy minél több rendezvény során az olyan európai alapértékek valósuljanak meg, mint a családbarátság, az önkéntesek bevonása, és a társadalmi felelősségvállalás” –mondja Forró Krisztina, a VEB2023 EKF közösségi bevonás és kapacitásfejlesztés vezető projektmenedzsere. 

A program célkitűzései alapján a társadalmi felelősségvállalás alatt a környezet, tehát az állatok és a növények védelmén túl, a hátrányos helyzetben lévő emberekre fordított figyelmet is értik, amelybe beletartozik a rosszabb anyagi helyzetben élők ingyenes programokkal való segítése és a fogyatékossággal élő emberek számára az akadálymentesítés kialakítása.  

„Az akadálymentesítést nemcsak fizikai, hanem kommunikációs szempontból is értjük, amelynek célja, hogy a kultúrafogyasztó közönség körét bővítsük, úgy, hogy azok az emberek is hozzájussanak a kultúrához, akiknek ez nehezebben megoldható.” 

Ebből az elvből született meg a gondolat, hogy a siketek és nagyothallók érdekében a veszprémi Gyárkert Kultúrpark több augusztusi koncertje - a Margaret Island, Krúbi, Charlie, Geszti Péter, a Csaknekedkislány, a Carson Coma, Majka és Beton.Hofi - jelnyelvi tolmácsolással jöjjön létre. 

Krisztina arról is mesélt, hogy a kezdeményezés megvalósulásához hosszú és szerteágazó út vezetett, hiszen kezdetben például a dalszövegek feliratozásának ötlete is felmerült, de elvetették, mert a dalok közötti improvizációs átkötések miatt ez nem nyújtott volna teljes körű szolgáltatást, illetve a jelnyelvet használók számára is fárasztó lett volna egy teljes koncerten át olvasni a dalszövegeket úgy, hogy az élvezhető is legyen és megfelelő koncertélményt adjon. 

„Nagyon sok munka van abban, hogy egy tolmács kiálljon a színpadra, és lejeleljen egy ilyen nagyszabású koncertet. A folyamat rengeteg előkészítő munkát igényel, amely nemcsak abból áll, hogy a tolmács előre megtanulja a dalszövegeket, hanem a helyszínnel való szervezés is időigényes, és azt is el kellett érnünk, hogy a fesztiválszervezők ne csak kötelességből nyissanak felénk, hanem érezzék, hogy miért fontos egy ilyen kezdeményezés megvalósítása. Ez valójában mindannyiunknak egy út eleje, a kezdete valami újnak, és egy hosszú tanulási folyamat nemcsak a szervezők, hanem a résztvevők számára is. Hiszen így a koncertek során rájöhettek arra, hogy a tolmács segítségével ők is élvezni tudják ezeket a programokat, kimozdulhatnak, közösségi életet élhetnek, s a jövőben is igényük lehet ezekre az eseményekre, és ezt az igényt kielégítve akár több helyszínen és program során valósulhatnak meg akadálymentes kulturális események, mint például egy jelnyelvi tolmácsolt koncert."

A koncertek tolmácsolásával kapcsolatban Horváth Zsófia és Józsa Kata tolmácsokat kérdeztük meg, akik maguk is részt vettek a Gyárkertben zajló koncertek jelelésében. Ahogy mondják, hasonló kezdeményezésre 2018 óta minden évben volt példa az EFOTT-on.

– meséli Kata. 

A visszajelzések alapján mind a siket, mind a nagyothalló közönség pozitívan fogadta a koncerteket, de azt mindenképpen fontos kiemelni, hogy egy ilyen koncert egészen más impulzust jelent egy erősen siket vagy egy nagyothalló ember számára. Azoknak, akik semmit sem hallanak, maga a hangulat, a fények, a rezgés, a társaság és a tolmács jelenléte biztosította a jó hangulatot. A nagyothalló emberek hallják és jobban érzékelik a zenét, de szerintük a szöveghez és a ritmushoz rengeteget hozzátett a tolmács jelenléte, és így vált teljessé a koncertélmény.

Ahogy Kata és Zsófia mesélik, a siket és nagyothalló közösség kifejezetten összetartó, ezért az ilyen programokon általában közösen, családdal vagy nagyobb társasággal szoktak részt venni, ehhez fontos, hogy eljusson hozzájuk a programok híre jelnyelven is, ez is a koncertek előkészületeihez tartozik, hogy minden információ jelnyelven is elérhető legyen.

Megfelelő megvilágítás, egy fülmonitor és egy setlist a fellépőktől – Kata és Zsófi elmondása alapján ezekre a technikai eszközökre van szükség egy koncert jeleléséhez. A felkészülés az, amely több időt igényel, hiszen a koncerteken fellépő előadók között a raptől a népzenei elemeken és a pop zenén át többféle stílus megjelent. Zsófia és Kata szerint teljesen személyiségfüggő, hogy az egyes zenei műfajokhoz és együttesekhez milyen tolmács illik jobban.

„Mi a jelelés során a hétköznapokban megszoktuk, hogy amit hallunk, azt szimultán fordítjuk és jeleljük, így számunkra a zeneszámok közötti átvezető részek jönnek a legtermészetesebben. A dalokból előre felkészülünk, de nyilván az segít, ha ismerjük vagy akár kedveljük az adott zenekart. Például Charlie dalait már tényleg generációk óta hallgatjuk, tehát jobban ismerjük a dalszövegeket, mint egy pár éve létező formáció esetében, így a szövegtanulás könnyebb, mert van mire alapozni. Nekem a lassabb, elvontabb zenék sokkal nehezebbek, mert a jelnyelv alapvetően gyors, így nagyobb kihívás kitölteni az instrumentális részeket, mint egy rapszöveg tempóját lekövetni” - állapítja meg Kata.

„Mindenképpen fel kell készülnünk az adott előadó zenéjéből, hogy szépen tudjuk jelnyelven átadni a szövegeket, lényegében egy műfordítást készítünk” – teszi hozzá Zsófia. „Az, hogy kinek milyen stílus áll jól, és mit tud jobban átadni tolmácsolás közben, szerintem teljesen személyiségfüggő. Nekem a lassabb zenék állnak jobban, sokkal komfortosabban tudom jelelni őket. A koncertek elosztásánál mindig arra törekszünk, hogy olyan tolmács jelelje az adott koncertet, akihez a stílus legjobban passzol.”

A Gyárkertben szervezett koncertek tolmácsolásában öt-hat tolmács váltotta egymást, és az előadók abszolút pozitívan fogadták őket: többen felhívták a közönség figyelmét a jelnyelvi tolmács jelenlétére, tapsot kértek nekik, vagy behívták őket a koncert végén maguk mellé a meghajlásnál. 

Kata arról is mesélt nekünk, hogy a társadalmi felelősségvállalás fontos része, hogy egy olyan helyszínen, mint a Gyárkert, ahova alapvetően szórakozni járnak az emberek, a jelnyelv eljut halló emberekhez is, így ők is extra élménnyel térnek haza a koncertekről. Ezért tartják fontosnak, hogy minél több felületen kommunikálják az emberek számára ezt a lehetőséget, és bár előfordulnak értetlenkedő reakciók, alapvetően pozitív visszajelzések érkeznek, akár a halló közönség részéről.

„Az egyik koncert után a Gyárkertben odajött hozzám egy pár, halló emberek, hogy hihetetlen élményt adott nekik, hogy volt jelnyelvi tolmács a koncerten. Elmesélték, hogy ők Németországban élnek, és ott láttak már ilyet több rendezvényen, de most hogy hazalátogattak, nagyon örültek, hogy erre itthon is van példa. De olyan is előfordult, hogy éppen a koncertről készítettem videót a közönség soraiból, és láttam, hogy valaki nem az előadót, hanem a tolmácsot vette” – mondja.

Az emberek többsége sokáig csak a tévében, általában parlamenti közvetítéseknél látott jelnyelvi tolmácsolást, amely egy sokkal komolyabb forma, ezért volt különösen fontos a jelnyelvi tolmácsok számára a Gyárkertben tartott koncerteken megjelenni, mert ezáltal sokkal szélesebb körhöz el tud jutni a jelnyelv.

Kata szerint ez a szervezés oldalára is igaz. A fellépők között akadt olyan előadó, akinek menedzsmentje felvette velük a kapcsolatot a koncert előtt, és említette, hogy már látott jelnyelvi tolmácsolást egy színházi előadás során, tehát volt személyes élménye ezzel kapcsolatban, tudta, hogy néz ki egy ilyen akadálymentesítés, mi várható. Kata és a tolmácsok az elmúlt évek során minden fontos tudnivalót elsajátítottak a koncerteken való tolmácsolással kapcsolatban, így a jövőben már könnyebben tudnak hasonló projekteket vállalni.

„Pontosan látjuk a szervezés technikai hátterét, kialakult egy tudásterünk a felkészüléssel és a koncert megszervezésével kapcsolatban, így mindenképpen az lenne a célunk, hogy a jövőben ne csak a koncerteken közreműködő jelnyelvi tolmácsok számát tudjuk bővíteni, hanem igény esetén minél több helyszínen, minél több típusú eseményen jelenjen meg a jelnyelv” – mondja.

Hogy pontosan milyen érzés lehet hallássérültként, siketként egy koncertet átélni, amelynek egyik legfontosabb eleme maga a hang, arról Kiss Ádámot, egy koncertre járó fiatalt, kérdeztünk meg. Ádám családjában rajta kívül mindenki siket, ő nagyothalló, tehát hallja a zenét, de ahogy mondja, identitását tekintve siket személyként tekint magára.

„Érdekes a zenével való viszonyom. A zenével együtt nőttem fel. Kiskorom óta hallgattam a rádiót, magnót, mindig énekeltem – innen is kaptam a névjelemet („énekel/mikrofon”). Régebben volt, hogy elmentem egy-egy koncertre, főleg szabadtéri, ingyenes koncertekre jártam, amiket nagyon élveztem. Több, mint 10 éve, mióta elkezdtem fesztiválozni –, egyre jobban belekóstoltam, és azóta már rendszeres koncertre járó lettem” – meséli.

Ádám az EFOTT-on járt először jelnyelvi tolmácsolással kísért koncerten, de korábban már több külföldi példáról hallott hasonló kezdeményezésekkel kapcsolatban.

„Azért kezdtem el fesztiválokra járni, mert a siketeknek ingyen belépést biztosítottak, ami azért volt jó lehetőség, mert siketként nem tudtam eldönteni, hogy mi a jó, de ott helyben több együttes koncertjébe belekóstolhattam, mindegyik más és más – ettől kezdve nagyon szerettem koncertekre járni.”

Ádámtól azt is megtudtuk, hogy a stílusok terén széles a paletta, a klasszikus zenétől kezdve a keményebb metál zenén át minden zenei stílus irány iránt nyitott, de a koncerteken inkább a keményebb műfajokat szereti, mert akkor „a szívében érzi a dübörgést”. Azt is hozzáteszi, hogy a magyar nyelv, és annak jelnyelvre való adaptálása kifejezetten nehéznek számít, és a tolmácsok számára kihívást jelent a dallamot és a szöveget jelnyelvre átültetni, de a koncerteken azt tapasztalta, hogy a tolmácsok nagyon ügyesek és a jó jelnyelvi megoldásaik plusz élményt jelentettek.