„Jásdiak a bodzások” – Így kapcsolódik össze Jásd települése és a gyalogbodza
Vajon mi köti össze a rendkívül sokféleképpen felhasználható, jellegzetes illatú növényt a Bakony lábánál fekvő településsel? Jásd nem messze Zirctől és Várpalotától, a festői környezetű Gaja-völgyben található és mind a falu, mind környéke természeti és kulturális értékekben igen gazdag: a Gaja-pataknál található Római-fürdőn, a Jásdi Szentkúton, az Avar Sáncon és a Poós-vízimalmon túl 2021 tavasza óta a Bodzaház is várja a környéken járókat, melynek nevében és tábláján is feltűnik a különleges növény.
Fotó: Unsplash
De mi is az a gyalogbodza és mi különbözteti meg más bodzafajtákból?
Magyarországon a fekete, a fürtös és a földi bodza számítanak őshonos fajoknak, ez utóbbit – mely sok helyen terem a Bakonyban, így Jásd környékén is – nevezik gyalogbodzának vagy népiesen borzagnak.
Hogy néz ki?
Legfeljebb két méter magas, a fekete és fürtös bodzával ellentétben nem cserjés, azaz fás szárú, hanem lágyszárú növény. Fehér virágzata és termése viszont hasonlít a fekete bodzáéra, júniustól szeptemberig virágzik, termése pedig augusztustól kezd el érni.
Mire használjuk?
A gyalogbodza alapvetően mérgező növény, de bizonyos részeit megfelelő módon feldolgozva élelmiszer- és festékalapanyagként használják. A magvai mérgezők, de a mag nélküli érett bogyókból szörpöt és lekvárt is készítenek és a népi gyógyászatban gyógynövényként is ismert gyomorbántalmak és torokfájás ellen.
De miért „jásdiak a bodzások”?
Jásdon minden évben tavasszal megrendezik a Bodzanapokat, amikor a helyiek a falu határán szedik a gyalogbodzát, amit régen a „szegények növényéként” is emlegettek, hiszen nem szükséges a kertben termeszteni, elég a rétekről és a dűlőutak mellől összegyűjteni. Korábban a faluban úgy tartották, hogy a gyalogbodza ehető, a fekete és a fürtős társa nem, pedig pont fordítva igaz.
Bár a helyiek állítják, hogy a gyalogbodza sem ártalmas, csak megfelelően kell elkészíteni: a lekvár főzése közben például a habját kell eltávolítani. Külön trükk, hogy a jásdiak az edény aljára köveket tesznek, hogy ne égjen le a lekvár. A köveket „bodzafőzőkőnek” nevezik, amelyek különleges értékkel bírnak, mivel minden évben főzés után megtisztítva elteszik őket, így generációról generációra öröklődnek a családban. A lekváron és a szörpön túl a gyalogbodzából bodzás-mákos hosszúkalácsot is készítenek.
A jásdi Bodzaházról
A jásdi Bodzaház az őszi-téli szezonban szombatonként tart nyitva és interaktív kiállítással várja az érdeklődőket, az Áruldában pedig olyan bodzából készült termékek közül válogathatunk, mint a bodza illatú kézműves szappanok, bodzával ízesített tésztájú mézeskalács vagy horgolt bodzavirágos fülbevalók.
A Bodzaház tematikus programokat is kínál: a Forog a kerék program során Jásd, Szápár, Bakonynána, Eskü és Tés településeket látogathatjuk meg, ahol megismerkedhetünk a vízi- és szélmalmok működésével. A lélek energiája 16 állomásos túrája során a jásdi feszületek és szakrális emlékhelyek útját járhatjuk végig, az egyik legősibb búcsújáróhely, a Szentkút Oltár és Kálvária érintésével. A Lendületben Jásdon program pedig olyan izgalmas élményeket kínál a környéken, mint a különböző nordic walking útvonalak, teljesítménytúrák vagy télen akár szánkózási lehetőségek.
