Zamatos termelői méz, egyenesen a kaptárból – Interjú a Pulai Méhészet megálmodóival, Vers Zsófival és Puskás Szilárddal
„Az egész egy beszélgetéssel kezdődött tíz éve, amikor elmentem lovagolni Tamás barátommal…” - kezd bele Szilárd, amikor a Pulai Méz ötletének megszületése kerül szóba. Amikor egy akácerdőhöz értek, felvetette barátjának, hogy miért nem tartanak ott méheket. A barátja felháborodott a kérdésen, mert a nagybátyja, aki szintén méhész, folyton ezzel nyaggatta. Szilárd végül találkozott barátja nagybátyjával, az idős méhész, Mohos Jóska bácsival. Tőle tanulta meg az alapokat és ő inspirálta abban, hogy Zsófival méhészkedni kezdjenek.
Egy évvel később Zsófi és Szilárd megvásárolták az első tíz méhcsaládjukat, szaporítani kezdték őket, és a méhészkedés során egyre inkább megszerették a folyamatokat. Még nagyobb elégedettséggel töltötte el őket, amikor látni kezdték az eredményét is. Így született meg a Bakony lábánál a Pulai Méhészet, ami teljes mértékben családi vállalkozásként működik.
Miért pont pulai a méz?
A válasz egyszerű: mindketten Pulán születtek és az egész családjuk a kis Veszprém megyei községből származik. A Balaton közelsége mindig meghatározta az életüket, de nem a víz, hanem az erdő, a fák, a Bakony és a hegyek világa áll hozzájuk közelebb.
„A faluban régen élt négy méhész, mind a négyen erdészek is voltak, és abból indultunk ki, hogy valószínűleg az általuk gondozott erdőállomány növényösszetétele olyan, ami kedvező a méheknek. Így hát belevágtunk.”
- meséli Szilárd, aki vadgazda mérnökként végzett, majd néhány éve méhész szakképzettséget szerzett a gödöllői Szent István Egyetemen. Korábban az autóiparban dolgozott, mellette pedig saját földjük művelésével foglalkozott. Jelenleg főállású méhészként dolgozik a vállalkozásban, Zsófi pedig részmunkaidős könyvelői állása mellett, fennmaradó idejében mindenben besegít neki a méhek gondozásával kapcsolatban. Ezen felül a benti munkák is Zsófihoz tartoznak, tehát miután Szilárd beviszi a hordókat, Zsófi szűri le, majd önti a tartályokba és végül palackozza a mézet.
Hogyan készül a méz?
A méhek a magas cukortartalmú nektárt gyűjtik össze a növényekből és a növényi nedveket szívó rovaroktól. Ehhez hozzáadják a saját enzimjeiket, összekeverik és belerakják a kis sejtekbe. A szárnyaik mozgatásával dehidratálják, azaz elpárologtatják a vizet, így bent marad a 78-80 % tömény cukor oldat, ami valójában maga a méz. A színét több faktor is befolyásolja, ezek közé tartozik a gyűjtött nektár, ennek ásványianyag-tartalma, illetve a mézbe kerülő egyéb pigment anyagok is, amik pollenekből, illetve az antioxidáns anyagból is származhatnak. A repceméz például szinte fehér színű, míg az állagát a fluktóz-glükóz arány adja: magasabb a glükóz arány, mint a fruktóz, és körülbelül három napon belül beköt és krémes állagú lesz. A méz termeltetése a repcevirágzással indul, aztán következik az akácvirágzás, facélia, utána a hárs, legvégül pedig a napraforgó, ezek a fő nektárt adó növények.
„Az említett növények ideális esetben sorban egymás után virágoznak, ilyenkor a legfontosabb, hogy folyamatosan tudjunk méhlegelőt biztosítani a méheknek, ezért szükséges a vándorlás.A mézelvétel mindig az adott növénykultúrán történik, hogy megfelelő minőségű fajtamézet tudjunk kínálni a vásárlóknak. A folyamat első lépése a szöktetés, amikor a mézzel teli fiókból szöktető segítségével a méheket az alsó fiókba irányítjuk. A következő nap a leszöktetett fiókot hazahozzuk, és a pergető helyiségben pergető segítségével kinyerjük a mézet.”
- magyarázza Zsófi a méz kinyerésének folyamatát.
A minőség a legfontosabb
Zsófi és Szilárd fő hitvallásuknak azt tartják, hogy jó minőségű mézet csak egészséges és energikus méhcsaládok képesek előállítani, amihez olyan vidék szükséges, ahol változatos és gazdag „méhlegelő” áll a rendelkezésükre, ami összhangban van a természettel. Kínálatukban jelenleg öt-hat féle méz szerepel; repce, akácméz, tavaszi virágméz, hárs, napraforgó és facélia. Minden attól függ, hogy hova vándorolnak a méhekkel és mennyi növénykultúrán tudnak gyűjteni.
Ne féljünk a méhektől!
Zsófiék két kisgyermek szüleiként kiemelten fontosnak tartják azt, hogy a gyerekek nevelését már egészen kicsi korban megkezdjük a méhekkel kapcsolatban.
„A kislányunk kiscsoportos volt, amikor a Méhészeti Egyesület szervezésében Mézes Reggeli program kapcsán mézet és méheket vittünk be az óvodába, és adtuk át a gyerekeknek a méhek szeretetét. Ennek kapcsán idén sok helyen jártam már, és szerencsére egyre többen érzik azt, hogy tényleg szükség van arra, hogy a gyerekeknek elmagyarázzák, hogy a méhecskét nem kell összetaposni, és ne féljenek tőlük. Kis üvegkaptárban méheket és különböző eszközöket szoktam magammal vinni, amiket megmutatok nekik és többféle mézet is kóstolhatnak.”
Tényleg kipusztulhatnak a méhek?
Albert Einstein szerint „ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl”. A kérdésre, hogy mennyire reális a veszély, Szilárd azt a választ adja, hogy érezhető a méhpusztulás, de ennek általában valamilyen betegség az oka.
„Igazából nem tudjuk, hogy pontosan miért pusztulnak el, de szerencsére gyorsan tudjuk reprodukálni őket, így egy éven belül vissza tudjuk szaporítani az állományt. Szomorú és anyagilag is nagy veszteség a méhész számára a nagyobb arányú méhpusztulás, mert nem mindegy, hogy mennyivel tudunk a következő évben termeltetni.”
Napos idő, boldog méhek
Látogatásunk során az is kiderült, hogy az időjárás nem csak az emberek hangulatára van hatással. Ha szép, napos idő van, a méhek lekötik magukat, így a méhész is gondtalanul dolgozhat közöttük, de ha esős és borús az idő, akkor a méhek is sokkal idegesebbek. A legideálisabb tehát, ha például szép időben virágzik az akác, mert az akkora nektármennyiséget ad, hogy leköti a méheket, de füstölők segítségével is békésebbé tehetjük őket.
Az Zsófi és Szilárd minden szavából és mozdulatából egyértelműen látható, hogy életük hivatását találták meg a méhészkedésben, amit egyszer reményeik szerint a gyerekeik visznek majd tovább. A honlapjukon is olvasható idézet pedig csak még inkább bizonyítja a tényt, hogy jó utat választottak.
„Ha három órán át akarsz boldog lenni, igyál bort. Ha három évig akarsz boldog lenni, nősülj meg. Ha egy életen át akarsz boldog lenni, építs kertet, és tarts méheket.”
Tudtad?
A Pulai Méz Méhészet a VEB2023 EKF csapatának is készített már logózott mézeket.
