Hildegard von Bingen egyházzenei művei csendülnek fel a bakonybéli Szent Mauríciusz Monostorban
A tavalyihoz hasonlóan idén is lehetőséget kapnak az érdeklődők, professzionális és az éneklésben már tapasztalattal rendelkező művészek, hogy öt napon át intenzíven foglalkozhassanak Hildegard von Bingen egyházzenei műveivel. A július 1. és 5. között zajló kurzust július 5-én egy ingyenes koncert zárja a bakonybéli templomban, este 6 órakor.
Maria Jonas
Az ötnapos intenzív nyári workshop-ot Maria Jonas, az Ars Choralis Coeln énekegyüttes alapítója vezeti, aki Kalafszky Adriána énekművész meghívására érkezik Magyarországra. Az öt nap során a résztvevők nem csak a hildegardi zenében mélyedhetnek el, hanem különböző délutáni előadásokon, programokon keresztül is bepillantást nyerhetnek a korszak történetébe és szellemiségébe. A szervezők gondoskodnak egy vezetett monostori arborétum-túráról, amely során a jelenlévők Hildegard gyógymódjait ismerhetik meg, de részt vehetnek egy-egy előadáson is, amelyet Dr. Baán Zsolt Izsák OSB perjel és Deák Hedvig OP nővér tartanak a monostori kultúráról és a korai női szerzetességről július 4-én 14-15 óra között. A kurzus során a résztvevők bekapcsolódnak majd a bencés liturgiába is, így július 2-án és 4- én a vesperáson és a szentmisén nyújtanak majd kisebb zenei szolgálatot, Hildegard-antifónák megszólaltatásával.
A kurzus zárásaképp július 5-én, este 18 órai kezdettel adnak ingyenes koncertet a bakonybéli templomban Maria Jonas vezetésével, amelyen közreműködik Kalafszky Adriána is.
Hildegard von Bingen (1098–1179) az első ismert zeneszerzőnő. Fő műve a három könyvből álló hatalmas antropológiai, teológiai, filozófiai, költői, zenei alkotás, a Liber Scivias (Tudd az utakat). A mű utolsó részeit a „kegyelem fenségdalainak” nevezett himnikus költemények alkotják, valamint ide sorolható az Ordo virtutum (Az Isteni Erők játéka) című misztériumdráma, amely az első szöveggel és zenével fennmaradt oratóriumnak is tekinthető. Hildegard a gregorián leghíresebb zeneszerzője, 77 latin nyelvű liturgikus énekével ő a legtöbb művet magáénak tulajdonító középkori komponista. Zeneszerzői stílusa könnyen felismerhető, művei kitűnnek a gregorián stílusból hatalmas hangterjedelmüknek és kifinomult verses szövegeiknek köszönhetően. Zeneműveinek keletkezési ideje minden bizonnyal a körülbelül 1140–1160 közötti időszak, és mindegyik az egyházi év különböző jeles napjaira és ünnepeire íródott. Műveinek fele rövidebb antifóna, míg a hosszabbak ún. „fogadalmi antifónák”, más néven himnuszok. Emellett responzóriumok, szekvenciák, egy Kyrie és egy Alleluia alkotják életművét.
Maria Jonas Köln legkreatívabb és legsokoldalúbb művészei közé tartozik. Főként régizenei és improvizációs koncertjei vannak, de híres arról, hogy mindenféle zenével képes megtalálni a kapcsolódási pontot. Együttesei az Ars Choralis Coeln (női gregorián énekegyüttes), az Ala Aurea (középkori zene) és a Sanstierce (modális improvizáció). Maria munkássága okán inkább nevezhető modernkori trubadúrnőnek, vagyis „trobairitz”-nek, mint „énekesnőnek”. Atrobairitz-ek a trubadúrok női megfelelői, nemesi születésű énekeshölgyek voltak a 11-13. század között Dél-Franciaországban. Az elnevezés a gall trobar szóból ered, aminek jelentése megtalálni, feltalálni.
