„Fő célunk, hogy a divat segítségével kinyissuk a világot" - Interjú Varga Erikával, a Romani Design egyik alapítójával
„Számomra a divat ugyanaz, mint írónak a szavak, festőnek a színek. A ruháimon keresztül tudom megfogalmazni önmagam és megteremteni azt a világot, amelyben szívesen élek” – olvashatjuk Varga Erika gondolatait a Romani Design honlapján, aki azon felül, hogy több mint tíz éve testvérével, Varga Helenával létrehozta az országosan és nemzetközileg is elismert divatmárkát, fontos szerepet vállal a roma közösségek edukációs és szociális fejlesztésében.
A Romani Design márkát könnyen felismerhetjük változatos forma- és színvilágáról és a különleges ruhák anyagán szinte tapintható, hogy az alkotók a divat iránti szeretetüket és saját tradícióikat is beleszövik minden egyes darabba. Ahogy Erika fogalmaz, a divat segítségével szeretnének hidat teremteni a különböző kultúrák között és ez a gondolat is képezi az alapját az Együtt Berhidáért programnak. A kezdeményezés az Amaro Trajo Alapítvánnyal karöltve, a VEB2023 EKF támogatásával jött létre és elsődleges feladatának tekinti, hogy hazánkban egyedülálló módon segítse a roma kultúra és közösség fejlesztését illetve a fiatal tehetségek pályaorientációját.
Szoros balatoni kötődés
„A Romani Design révén sokat jártunk a Káli-medencében, számtalan iparművész barátunk van a régióban. A tehetséggondozó munkám is részben kötődik a Balatonhoz, hiszen 18 éves koromtól kezdve roma fiatalok táboroztatásával foglalkoztam Balatonszemesen, sőt én magam is résztvevője voltam ilyen táboroknak. Szóval viszonylag korán kialakult bennem egyfajta kötődés a Balatonhoz és később, felnőtt koromban a tóban tanultam meg úszni. Testvéremmel együtt nagyon szeretjük ezt a környéket, hiszen többször tartottunk divatbemutatókat a tó körül. Úgyhogy azt kell, hogy mondjam, hogy nem csak szakmai élmények, de rengeteg személyes emlék is köt minket a Balatonhoz”
- meséli Erika.
Ezek után talán nem meglepő, hogy a Romani Design tervezői vezető szerepet töltenek be az Együtt Berhidáért programban, amelynek központi helyszíne jelenleg a Berhidai Művelődési Ház és Könyvtár, de a jövőben Várpalotán és Veszprémben is terveznek különböző programokat. Erika régi vágya volt, hogy egy organikus közösségben alakíthasson ki egy olyan közösségépítő programot, amely a pályaorientációt célként kitűzve nem csak a fiatalokat célozza.
„Alapvetően azt szeretnénk elérni, hogy azt a tudást, amit a gyerekek megkapnak, az a családon belül is működjön, ezért tulajdonképpen mi nem kifejezetten gyerekekkel foglalkozunk, hanem családokkal”– tudtuk meg Erikától, aki szerint a résztvevők a projekt segítségével pár év alatt önfenntartóvá válhatnak, amennyiben a város vérkeringésében létrejönnek a jelenleg még hiányzó kapcsolódási pontok.
Gyakorlatorientált programok
A program során szervezett találkozók, workshopok és foglalkozások élményalapúak és gyakorlatorientáltak, így a résztvevők felismerhetik a bennük rejlő lehetőségeket és olyan divatszakmákba nyerhetnek bepillantást, mint a divattervező, jelmeztervező, varrónő, sminkes, fodrász, fotós, színész, előadó vagy táncos. Ezen célok elérésének érdekében hirdették meg a nyár folyamán a különböző napközis és bentlakásos táborokat, amelyek a tehetséggondozás fontos részét képezik a nyári vakációs időszakban.
A foglalkozások egyfajta kreatív alkotói műhelyként működtek a Berhidai Művelődési Ház és Könyvtárban, ami varrodai, kézműves és ötvös foglalkozásoknak is helyszínt biztosít. A fő célcsoportot a tinédzser korú lányok képviselték, akik gyakran kisebb testvérükkel és édesanyjukkal együtt érkeztek. A programok során külsős mentorok és szakemberek segítették a közös alkotást.
„Azt gondolom, hogy csak akkor lehet valós tudást megszerezni, fejleszteni a gyerekeket és egy lehetséges pályaorientációt adni nekik, ha létrehozunk egy víziót a fejükben, amelynek segítségével ténylegesen kipróbálhatják és beleláthatnak olyan szakmákba, amelyek általában nem elérhetők a roma fiatalság számára. Erre adunk mi lehetőséget professzionális szakembereink segítségével és a fő célunk, hogy a divat segítségével kinyissuk a világot és elvigyük a berhidai közösségnek.”
Divat és kézműves workshopok, latin és cigány táncórák, hangszeres előadások, közösségi főzés Mautner Zsófival – csak néhány példa a tervezett programok közül. A foglalkozásokon tanultakat a résztvevők nyilvános eseményeken mutathatják be a közönségnek, amelynek első fontos állomása a Kenese Art Feszt volt augusztus 12-én, amire egy különleges divatbemutatóval, ének- és táncprodukciókkal készültek a program szereplői.
„Ezekkel a programokkal azt szeretnénk elérni, hogy a romákat, akik több szempontból is a perifériára szorultak, akár az infrastruktúrát, akár az oktatást tekintve, visszacsatoljuk a város vérkeringésébe. Ehhez szükség van arra, hogy jól működő kapcsolatot hozzunk létre a város különböző intézményeivel és azok vezetőivel. Így egyértelművé válik, hogy milyen eseményekkel és művészeti tevékenységekkel vonható be a közösség, amelyben egyébként rengeteg olyan erőforrás rejlik, ami jelenleg nem látható vagy elérhető."
- vallja Erika.
A program eddigi tanulságai
Az eddigieket látva Erika kifejezetten pozitív eredményekről számol be a programmal kapcsolatban. Mint mondja, korábban gyakran tapasztalta, hogy megfelelő képzés és fejlesztés révén az emberek a közösségen belül sem képesek egymással minőségi időt eltölteni és megfelelően kommunikálni.
„Egy perifériára szorított, kirekesztett közösség esetében teljesen normális, hogy frusztrációik és sérelmeik vannak, és ezért elsősorban a bizalom felépítése a legfontosabb feladatunk. Ehhez megfelelő célokra és vezetésre van szükség, és azt gondolom, hogy a program ezen fázisában a bizalmat már sikerült kiépítenünk. A divat egy olyan közös pont, ami az embereket szociális és egzisztenciális helyzettől függetlenül összekapcsolja, ezért kiemelten fontos, hogy okosan használjuk, mint fejlesztő eszközt, hiszen komoly hatást tudunk vele gyakorolni az emberekre. Az már az eddigiek során egyértelműen látszik, hogy mind a gyerekek, mind a szülők rengeteget fejlődtek az egymás felé megnyilvánuló kommunikációt, nyelvhasználatot és viselkedést tekintve, tehát már most jelentős átalakulásokon mentek keresztül.”
