Fedezd fel Veszprémet! – A kavicsfogú álteknőstől a levegőben sétálásig, 1. rész
Késő ősszel és télen csendesebb arcát mutatja a vidék. Ám ilyenkor is érdemes útra kelni, megismerni és talán kicsit más szemmel nézni Veszprém városát, a Bakony-Balaton régiót. Titkos helyek, legendák, víz hajtotta szobrok, séta a levegőben, kalandozás a múltban – itt megannyi érdekesség vár! Öt részből álló cikksorozatunkban olyan kirándulási lehetőségeket ajánlunk, amelyek egytől egyig az EKF-régióban találhatóak és a hidegebb napokon is izgalmas kikapcsolódást nyújtanak. Kezdjük is barangolásunkat Veszprémben!
Szemed előtt születik újjá a múlt, formálódik a jövő
Veszprém óvárosi részébe invitálunk elsőként, ahol a Veszprémi Várnegyed érsekségi épületegyüttesében a WORK IN PROGRESS kiállításon betekinthetsz a kulisszák mögé és a felújítás különböző fázisaiban nézheted meg a várnegyed épületeit, műtárgyait. A műemlék épületek nagy részét vezetett, sisakos túrán fedezheted fel, ahol szakértők jóvoltából megismerheted az épületek és felújításuk történetét. A Várhegy királynőjeként is emlegetett barokk Érseki Palota stukkókkal, freskókkal díszes, reprezentatív tereiben a freskók titkait ismerhetik meg a látogatók és nyomába eredhetnek a falképek mesterének. Sok más mellett lehetőség van belépni a Gizella-kápolna eddig elzárt felső részébe, a kevesek által ismert Ferences Rendházba, ráadásként pedig a bátrabbak magas állványokon járva nézhetik meg a piarista Szent Imre templom szentjeit.
A vezetett sétákon kívül is barangolhatsz a területen, hiszen a Várnegyed nyitott, külső területein szabadon (és ingyenesen) lehet sétálni. Az egyik legikonikusabb épület, a Szent Mihály Főszékesegyház is szabadon látogatható. A szakrális épületet a XI. században íródott István-legenda szerint Gizella királyné kezdte építtetni. A Várhegy legmagasabb fokán álló - Boldog Gizella királyné ereklyéit őrző - középkori eredetű, historizáló, neoromán és neogótikus elemeket is magában hordozó szakrális székesegyházat 1981-ben II. János Pál pápa emelte basilica minor rangra. Az elsőként restaurált, közel 275 éves, 15 méter magas Szentháromság szobor, az Érseki Palota freskós tereinek gazdagságával versenyre kelő Biró-Giczey - kanonoki - ház, valamint a Körmendy Ház önállóan megtekinthető. Ez utóbbi a már említett WORK IN PROGRESS’23 kiállítás otthona, melyben a kutatás, a koncepcióalkotás és a kivitelezés útját járhatod végig, s az is kiderül, melyek voltak a rekonstrukciós projekt legnehezebb döntései.
Ha még több érdekességre vagy kíváncsi, vagy regisztrálni szeretnél az év végéig tartó túrákra, ide kattints:
A kavicsfogú álteknőstől a Mesélő kirakatokig
Jövünk-megyünk a városban, ingázunk az otthonunk és munkahelyünk, az óvoda, az iskola, az üzletek között, vagy éppen turistaként fedezzük fel a nevezetesebb helyszíneket. De miért ne nézhetnénk kicsit másképp is Veszprémet?
Kalandozhatunk például évmilliókkal korábbi időszakokban is. Egyedülálló és nemzetközi hírű felfedezést tett több mint 120 évvel ezelőtt Laczkó Dezső geológus, piarista tanár: a jeruzsálemhegyi kőfejtőben megtalálta a Veszprém egyik fő nevezetességévé vált, felső triász korabeli kavicsfogú álteknős maradványait. Erre emlékezhetünk azt a zöld útvonalat bejárva, amely egy egykor fontos, de évtizedeken át katonai okokból lezárt útvonalon halad át, a Sintér domb alatti területet összekötve a város két legnépesebb negyedével: Jeruzsálemheggyel és Dózsavárossal. Az útvonal áthalad a Viadukt kis hídja alatt, amelynek Halagútnak elnevezett alagútjában az Őstenger felfestett élővilága elevenedik meg.
Ehhez kapcsolódik még egy érdekesség: Veszprémben még a buszmegállók, sőt kirakatok is mesélnek. A Tűzoltóság előtti Tethys és az ÉMI előtti Kőbánya megállóban feltűnnek az egykori Tethys tenger élőlényei és a veszprémi kőbánya mélységében dolgozó kőfejtők. A történelem, az egykori veszprémi családok sorsa, élete is több helyen megelevenedik, hiszen a Mesélő megállók őseinkről is vallanak: helyi arcokon és helyszíneken keresztül idézik fel Veszprém hétköznapjait és ünnepeit. A városbéli séta közben számos belvárosi épületnél felfedezhetjük a Lakatlan kirakatokat, melyek érdekes és egyben tanulságos történeteket mutatnak be Veszprém ismert alakjairól, üzleteiről, utcáiról.
Veszprém egykori híres alakjait a Privát Veszprém projekt ideiglenes köztéri szoborkiállításán megismerheted. Érdekesség, hogy a 3D-s nyomtatású szobrokhoz ma élő emberek álltak modellt.
Mielőtt útnak indulnál, hogy barangolj a város utcáin és a múltban, ebből a videóból az is kiderül, hogyan készültek a nem mindennapi szobrok és hogy kiket ismerhetsz meg sétád közben:
Őrléstől a sütésig – Válj egy napra molnárrá a Fenyves Malomban!
Gondoltad volna, hogy Veszprémben egykor 15 malom működött? Ezek közül egyetlenegy maradt fenn eredeti funkciójában: igen romos állapotából sikerült újjáéleszteni. A Fenyves Malom története régre nyúlik vissza: a város polgárainak közössége építtette, így a malom 1846. január 1-én kezdte meg működését, és a többszöri tulajdonosváltás közben, folyamatos átalakításokkal, korszerűsítésekkel 1951-ig, az államosításig üzemelt, majd 1962-től ismét elkezdett forogni a malomkerék, de akkor már csak családi használatra. 1979-ben a Vízügyi Igazgatóság a meder szabályozása után a vizet elvette, így a malom működése megszűnt. Néhány éve kezdődött új fejezet a műemlék épület életében: felújítása után már interaktív malomtörténeti kiállítással vár kicsiket és nagyokat. Itt gyerekek és felnőttek egyaránt felfedezhetik, hogy milyen volt régen egy molnár élete. A látogatók szórakozva tanulhatnak, kipróbálhatják a régi eszközöket, őrölhetnek a kézimalmokon, végig követhetik a búza útját az őrléstől a sütésig. A gyerekek számára szórakoztató, de tanulságos is a szitálás, a malomkő élezés, lemérhetik magukat mázsával és megnézhetik, hogyan lehet összeállítani egy vízikereket.
Advent idején a malom kályhájában ropog a tűz, közben a konyhában és a kemencénél kürtőskalács és mézeskalács illata száll. A látogatók részt vehetnek a sütésben, és elkészíthetik saját, frissen sülő kalácsaikat, közben pedig forralt bor, meleg tea is fűti a testet és lelket.
