Elektronikus zene, fényművészet és egy elhagyott hőerőmű - újra jön az INOTA Fesztivál!

Mióta 2023-ban, a Veszprém-Balaton Európa Kulturális Fővárosa programban debütált, az INOTA Fesztivál nemcsak hazai, hanem nemzetközi színtéren is figyelmet követel magának. A leállított inotai hőerőmű posztindusztriális terei egyszerre idézik a múltat és álmodják meg a jövőt – a fesztivál pedig ezt az ellentmondásos karaktert használja ki maximálisan. 

Az idei lineupot átfutva világos, hogy itt nem egyszerű zenei buliról van szó. A fellépők között olyanok szerepelnek, akik nemcsak követik a kortárs klubzene alakulását, hanem irányt is mutatnak neki.

A Turbinacsarnok falai közt hallható lesz például Actress, az elektronikus hangok alkimistája; Mary Lattimore, aki hárfán alkot álomszerű hangképeket; és Aka Hex, ahol a svájci-nepáli Aïsha Devi és a kenyai Slikback formálják tudományos-fantasztikus vízióvá a hangot.

A táncparkett energiáját pedig olyan nevek garantálják, mint Pablo Bozzi (Berghain-kedvenc italo-house), Curses (darkwave romantika), vagy a techno titán Planetary Assault Systems (Luke Slater). A groove Berlinből is megérkezik, méghozzá a trance és techno közti határon mozgó DINA, vagy a nyolcórás szettjeiről ismert DJ Tool tolmácsolásában. Magyar debüt lesz LDS, aki pszichedelikus, tempós zenei világa miatt vált villámgyorsan ismertté.

És persze nem maradnak ki a kísérletezőbb, határokat feszegető fellépők sem: Krista Bourgeois például saját tervezésű moduláris szintetizátorával hozza el a hardcore techno 2.0-ás verzióját, míg a hazai színtér olyan izgalmas arcait vonultatja fel, mint Jazzbois, Törzs, vagy a rituális-elektronikus kísérletezés mestere, a Decolonize Your Mind Society.

Az INOTA egyik legkülönlegesebb vonzereje a fényművészeti program, amely 2025-ben is lenyűgöző térélményeket ígér. A természet, a technológia és az érzékelés határán mozgó installációk újraértelmezik az ipari örökség tereit.

A napfény és az érzékelés viszonyát dolgozza fel Sztojánovits Andrea és Álmos Gergely munkája (Much Closer to the Sun), míg Karcis Gábor és Liliane Spielmann érző virágklaszterei egy organikus ökoszisztémát idéznek. Dmitry Morozov installációja valós idejű villámlásadatokkal operál, míg a spanyol SpY lebegő oszlopai vagy a francia Collectif Scale „lélegző szobrai” a térérzékelésünket billentik ki.

A hazai alkotók is különleges érzékenységgel nyúlnak a térhez: Vigh Violetta a belső viharokat formálja fénnyé, Varga Zoltán (EPER) digitális kalligráfiát komponál, Bordos László Zsolt pedig transzcendens kapcsolatot épít fény, ember és gép között.