Egykor Farkas István festő otthona volt, ma a csúcsgasztronómiát kedvelők mekkája – A szigligeti Villa Kabalában jártunk

Balaton VEB2023

Szigligeten télen-nyáron találhatunk kikapcsolódási lehetőségeket a kulináris élvezektől egészen az aktív tevékenységekig. Bejárhatjuk a Kamon-kő tanösvényt, nyáron fürödhetünk, télen pedig szaunázhatunk és korcsolyázhatunk a strandon, ha csodás panorámára, finom falatokra és különleges atmoszférára vágyunk, akkor pedig irány a Villa Kabala!

A hegy legtetején álló házat már messziről felismerhetjük: a terasz előtt hatalmas Villa Kabala felirat fogadja a Szigligeten kirándulókat. Az épület bár kissé kívülállónak tűnik a település házai fölé magasodva, mégis otthonosságot sugall már az első perctől. Nyáron hívogat a hangulatos terasz és a harsány zöldben pompázó környezet, télen pedig hóval borítva olyan, mintha egy mesevilágba csöppennénk. Nyáron érdemes a teraszon helyet foglalni és gyönyörködni a Balaton kékjében, az este közeledtével pedig a tó feletti utánozhatatlan naplementében. Ha beteltünk a látvánnyal – bár ez szinte lehetetlennek tűnik-, az ízlelőbimbókon a sor: a Villa Kabala csapata minden évszakban szezonálisan változó menüvel készül a vendégeknek, és szinte minden egyes nap más és más kínálattal várnak. 

Ha szeretnénk a környéken maradni és hosszabb távon élvezni a kilátást és a vendéglátást, itt akár meg is szállhatunk: az étterem fölött, az emeleten egyszerűbb „egyéjszakás” és teljes panorámával rendelkező teraszos szobákat is kivehetünk. 

Nálunk nagyon fontos, hogy a ház minden egyes szegletében ott vagyunk, stílusban, értékekben. Ezért annyira családias nálunk minden. A szobák nevei például Peti (Fölföldi Péter, a Kabala üzemeltetőjének – a szerk.) édesapjának pincészetéhez, a Fölföldi pincészethez kapcsolhatók. Minden név egyben egy-egy bor neve is.

– meséli Terjék Petra, Fölföldi Péter felesége, aki Péterhez hasonlóan a Villa Kabala szíve és lelke. Azt mondja, többek között a családiasság miatt is alakult úgy náluk, hogy nem fektetnek nagy hangsúlyt a direkt marketingre; az étterem és a szállás híre szájról szájra terjed és nagyon sok a visszatérő vendég.

Amikor néhány évvel ezelőtt elindítottuk a Kabalát, nagyon megijedtünk, mert kevesen jöttek, nem tudtuk, hogy fogjuk megélni a következő évet. Aztán robbanásszerűen megindultak az emberek és ma már nincs olyan hétvégénk főszezonban, amikor lenne szabad szobánk, de ugyanez igaz az őszre is.

Nem csoda, hiszen a hideg beköszöntével a Kabala is egy, a meghittnél is meghittebb arcát mutatja: a kandallóban ropog a tűz, kellemes fények és illatok szállnak, és bentről gyönyörködhetünk a természet változatos szépségében.

Mindegy, hogy melegebb vagy hidegebb időben, júliusban vagy októberben járunk a Villa Kabala felé, minden esetben az évszaknak és az évszak adottságainak megfelelő alapanyagokból készülnek az ételek. Ráadásul a Kabalában minden menü spontán alakul: ha a séf talál valamilyen izgalmas alapanyagot, beépíti a kínálatba, adott esetben köré komponálja a többi fogást is. 

A nap folyamán két szakaszra osztjuk a szervízt. Van egy ebédmenünk, este pedig többfogásos degusztációs menüvel várjuk a vendégeket. Törekszünk arra, hogy mi tényleg a környékről szerezzük be a hozzávalókat, sőt, akár csapaton belülről. Van olyan munkatársunk, aki például elkezdett mikrozöldekkel foglalkozni, ő termeszti, gondozza őket, mi pedig felhasználjuk a konyhában.

– mondja Fölföldi Péter. 

Konyha, kilátás, családias hangulat, lenyűgöző környezet: ez már mind elegendő ahhoz, hogy megmásszuk a hegyet a Villa Kabaláért, de a művészetek kedvelői számára tudunk mondani még egy okot. A háznak különleges története van: ez volt Farkas István, a Balaton -egyik- festőjének háza és egyben műterme, amiről a belső tér felosztása is árulkodik. 

A belső éttermi térnél látszik, hogy a Balaton felé csak kis, lőréshez hasonlító ablakok vannak, míg oldalt nagy üvegfelület. Ez volt Farkas műterme, így fontos volt, hogy ott legyen több üveg, ahonnan beáramlik a fény. Így alakult úgy, hogy nem a panoráma került a középpontba, hanem az alkotáshoz szükséges praktikum.

– meséli Péter.

Bár Farkas Istvánt nem ismerik olyan sokan, mint például Egry Józsefet, legalább annyira jelentős, 20. századi alkotó volt, és a Balaton volt a mindene. 

Nem sokan, de azért vannak, akik azért jönnek fel, mert tudják, hogy Farkas évekig itt élt és alkotott, van, akit régi emlékek kötnek. Volt például egy idős hölgy, aki sok-sok évtizeddel korábban itt dolgozott. Végigkísértük a házban, fel az emeletre. A hölgy zokogott, nagyon megható volt ezt átélni.

Hozzáférhetőség

Amennyiben nehézségekbe ütközik oldalunk böngészése során, válasszon az alábbi hozzáférhetőségi lehetőségeink közül!