Egy különleges zenés-irodalmi program a magyar kultúra napján – Nyáry Krisztiánt A nagy Himnusz sztori című előadásról kérdeztük

Veszprém VEB2023

Január 22-e idén nemcsak a magyar kultúra napjáról lesz nevezetes, hanem A nagy Himnusz-sztori című különleges előadásról is, melynek középpontjában az egyik leghíresebb magyar alkotás áll. Mi volt a himnusz Kölcsey Ferenc verse előtt, milyen véleménnyel volt a költő a művéről és vajon milyen gyorsan írta meg Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét? Többek között ezekre a kérdésekre keresi majd a választ Nyáry Krisztián író, irodalomtörténész és Bősze Ádám zenetörténész a Pannon Egyetem aulájában, melyet a Mendelssohn Kamarazenekar zenei betétjei tesznek még színesebbé. Nyáry Krisztiánnal beszélgettünk.

Fotó: Szalmás Krisztina

Január 21-én kezdetét veszi a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programév és a nyitóhétvége egyik fontos eseménye lesz A nagy Himnusz sztori című előadás. Önnek személy szerint mit jelent, hogy idén Veszprém és a Bakony-Balaton régió viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet?

Régóta követem, hogy Veszprém és a régió milyen tudatosan készül már évek óta erre a programsorozatra. Én is nagy izgalommal várom az idei évet, hisz a régióhoz is szorosan kötődöm: a nyarakat a Balaton-felvidéken szoktam tölteni és gyakran megfordulok Veszprémben is, amely a környéken a klasszikus kulturális programok, színházi előadások és kiállítások központja. Nem is igazán tudnék Veszprémnél jobb helyszínt elképzelni Európa Kulturális Fővárosának, hiszen kivételesen jó helyen van, minden irányból könnyen megközelíthető és talán az egyik legszerethetőbb város Magyarországon.

A Himnusz és a himnuszok témája Önhöz is közel álló téma, hiszen az Általad nyert szép hazát – A Himnusz és a himnuszok kalandos története című könyvében is írt róla. Önnek mivel keltette fel az érdeklődését ez a mű?

Ennek sok oka van. Az egyik, hogy korábban irodalomtörténetet tanítottam a pécsi egyetemen és a magyar felvilágosodás és kora romantika időszaka volt a kutatási területem, azon belül sokat foglalkoztam Kölcsey Ferenc munkásságával is. Másrészről pedig mindig is érdekelt a nemzeti identitás kialakulásának kérdésköre, melynek a Himnusz az egyik jelképe. Az, hogy milyen jelképeket választ magának egy nemzet, és az hogyan válik mindenki által elfogadottá, sokat elmond az adott nemzet identitásáról is. Harmadrészt pedig a Himnusz tulajdonképpen a magyarok által leginkább ismert műalkotás: nincs olyan ötévesnél idősebb magyar ember, aki ne ismerné vagy tudná fejből legalább az első versszakát. Nincsen másik ehhez fogható magyar műalkotás, tehát mondhatjuk, hogy ez egy legkisebb közös többszörös, amelynek nagyon izgalmas és kalandos története van.

A Himnusz eredeti leirata, forrás: Wikipédia

Mitől olyan kalandos a Himnusz története?

Már csak azért is nagyon izgalmas a története, mert általában egy versből úgy lesz egy adott ország himnusza, hogy a király vagy a köztársasági elnök felkér egy költőt és zeneszerzőt a mű megalkotására és aztán rövid időn belül megszületik a himnusz. Ezzel szemben Kölcsey Ferenc 1822-ben kezdte el írni művét, amely csak 1989-ben lett törvényesen a magyar himnusz, tehát közel 170 éves utat tett meg addig, amíg hivatalosan, államilag is elfogadott nemzeti jelkép lett belőle. Ez idő alatt rengeteg minden történt és ez a történet attól lett annyira kalandos, mert jelen vannak benne a magyar kultúrtörténet legjelentősebb költői és zeneszerzői. Nem csak arra gondolok, hogy Kölcsey Ferenc megírta, Erkel Ferenc pedig megzenésítette, hanem rengeteg nagy zeneszerző volt, akik hozzátettek valamit, például Liszt Ferenc is készített belőle átiratot, sőt megkísérelte egy alternatív himnusz zenéjének megírását is. Azt például kevesen tudják, hogy az a zene, amely ma Himnuszként cseng a fülünkben, az valójában nem az Erkel által eredetileg komponált mű, hanem annak a Dohnányi Ernő által áthangszerelt változata: azóta szól a Himnusz a máig ismert lassú és méltóságteljes, szinte templomba illő módján.

Fotó: Szalmás Krisztina

Miben rejlik a január 22-ei előadás, A nagy Himnusz sztori különlegessége?

Ez a műsor, ahogy a címe is mondja, egyértelműen a himnuszról szól, de nem csak a mindenki által ismert Himnusz lesz a középpontban, hanem minden olyan himnuszról beszélgetünk majd általánosságban, amelyhez a magyaroknak köze van. Például azt kevesen tudják, hogy az uruguayi és a paraguayi himnuszt is egy magyar ember írta. Sok izgalmas dologról szó lesz majd, és bár rengeteg tudományos ismeretanyagot tartalmaz a műsor, nem kell megijedni, mert alapvetően egy szórakoztató előadással készülünk. Én az irodalomról szeretek beszélgetni, Bősze Ádám pedig a zenéről, és ha mi ketten összeállunk, remélhetőleg egy olyan műsor születik, amelyen nevetni is lehet és szórakoztató lesz a közönség számára. A zenei kíséretről a Mendelssohn Kamarazenekar gondoskodik és a nézők archív felvételeket is hallhatnak majd. 

Elsősorban kiket és milyen korosztályt céloz az előadás?

Azt gondolom, hogy a középiskolásoktól egészen az idősebb generáció számára érdekes lehet, illetve bárki számára, aki érdeklődik a korszak és a zenetörténet iránt. A Himnusz a magyar népköltészethez is ezer szálon kapcsolódik, de érdekes lehet például, hogy mikor tapadtak hozzá olyan szokások, amelyeket ma már alapvetőnek veszünk, például, hogy az 1890-es években kezdtek el először felállni a Himnuszt hallgatva. Minden korban találhatunk olyan különleges információt, amely kötődik a műhöz és ennek a mai napig nincs vége, még most is folyamatosan alakulnak és változnak a szokások a Himnusszal kapcsolatban.

Hozzáférhetőség

Amennyiben nehézségekbe ütközik oldalunk böngészése során, válasszon az alábbi hozzáférhetőségi lehetőségeink közül!