Egy különleges helyszín nyomában: a kővágóörsi Zsinagóga udvarán vár a következő Romkoncert
Kollár-Klemencz László nemrégiben lépett fel a dörgicsei templomromoknál a Romkoncertek programsorozat első állomásaként, de június 18-án már érkezik is az újabb, Lámpafény című előadás, Harcsa Veronika, Gyémánt Bálint és Dresch Mihály közreműködésével, melynek ismét egy igazán különleges atmoszférájú épület és udvara biztosítja a helyszínt: a kővágóörsi Zsinagóga. Mit tudhatunk az épület múltjáról és milyen helyet töltenek be a kulturális programok a zsinagóga életében? Jusztin Ádámot, a Káli-medence Zsinagógája Alapítvány elnökét kérdeztük.
Jusztin Ádám I Fotó: Róth Tamás
A zsinagóga múltja – Kővágóörs, mint zsidó hitéleti központ
„Az épület Kővágóörs egyik dombján helyezkedik el és valójában sokkal több, mint egy rom, mivel egy viszonylag jó állapotban lévő, 200 éves falusi zsinagógáról beszélünk, amely ritkaságnak számít nemhogy hazánkban, de Európában is” – meséli Ádám.
A zsinagóga a források alapján az 1820-as években épült, és bár erről írásos bizonyíték nem maradt fenn, Kővágóörsnek már a középkorban is lehetett izraelita lakossága. A hitközség 1778-ban alakult, mely anyakönyvi területéhez kilenc környékbeli település tartozott. A közelben Tapolcán volt még jelen nagyobb lélekszámú zsidó közösség, mely eredetileg a kővágóörsi ortodoxoknak volt alárendelve. Később azonban, ahogy Tapolca jelentősége iparosodási szempontból nőtt, és a környék hitközségei közül a tapolcai lett a legjelentősebb, Kővágóörs jelentősége egyre inkább csökkent.
„A dombon lévő terület a Kővágóörsi Ortodox Zsidó Hitközséghez tartozott az egész infrastruktúrával, rabbi házzal együtt, amely azért volt különleges, mert abban az időben Kővágóörs abszolút régiós központnak számított. Mai fejjel talán furcsa elképzelni, de akkor még a városiasodás nem indult el, így a környező települések zsidó lakosságának központja is itt volt, ezért épült itt zsinagóga, rituális fürdő, volt zsidó iskola és zsidó oktatás és kóser vágás is két helyen a faluban” – mondja Ádám.
A zsinagóga élőépítménye feltehetően az 1880-as évekre készült el, mely a női karzat feljáratát is magába foglalta. Nagy valószínűséggel ebben az időszakban készült el az épület kékes, márványmintás festése, a mennyezeti szekkók és a négy felirat is.
A II. világháború során a kővágóörsi és a környékbeli zsidóságot elhurcolták, és a források alapján nem tudunk olyan holokauszt túlélőről, aki visszatért volna a községbe és ott is maradt volna.
A zsinagóga udvarán álló rabbi házat az 1960-70-es években bontottak le, és maga a zsinagóga épülete ÁFÉSZ raktár lett, majd magtár, cementraktár, és később a Révfülöpi Nagyközségi Közös Tanács tulajdonába került. Az 1980-as évektől többször is tulajdonost váltott, 1985-ben nyilvánították műemlékké.
Fotó: Róth Tamás
A zsinagóga jelene – folyamatos fejlesztések az alapítvány segítségével
„Kicsit több mint három éve, mint magánszemélyek, vásároltuk meg a zsinagógát, és hoztuk létre a Káli-medence Zsinagógája Alapítványt, mely jelenleg működteti, gondozza és tervezi a jövőjét az épületnek. Ez annyiban egészült ki nemrégiben, hogy a Kővágóörsi Ortodox Zsidó Temető és a Szentantalfai Zsidó Temető is az alapítvány kezelésébe került” – mondja Ádám.
Az utóbbi években jelentős változásokon és felújításokon esett át a műemlék épület: a fennmaradt szekkókra, a női karzat faépítményére és a feliratokra különösen vigyáztak, a műemlékvédelmi és statikai műszaki vélemények is elkészültek, amelyeket az alapítvány folyamatosan dokumentált.
„A holokauszt áldozatok kapcsán a zsinagóga teljes történetének feldolgozása jelenleg is napirenden van, több kutatást végeztünk, melynek köszönhetően egy kültéri kiállítás készült egyfajta állandó információs forrásként a zsinagóga kertjében, Amikor nyitva van az épület, ezeket meg lehet tekinteni, végig lehet olvasni, amellyel minden látogató átfogó képet kaphat az épület múltjáról és a zsidó közösség korábbi életéről.”
Egy különleges tér, számos kulturális program
A tavalyi év során a zsinagógában többször nyílt napokkal várták az érdeklődőket, illetve kulturális programokat és koncerteket tartottak, melyek teltházas közönség előtt zajlottak. Ezenfelül a zsidó ünnepi programok is, mint például a hanuka megünneplése, fontos szerepet játszanak a zsinagóga épületében, sőt olyan önkéntes napokra is sor került, ahol a zsinagóga környezetének és belső terének megtisztításában lehetett segédkezni.
A zsinagóga a 2023-as évben a VEB2023 EKF programjához csatlakozva – a Romkoncertek programsorozat keretén belül –, június 18-án a Lámpafény című előadással készül.
„Mi rengeteget tettünk azért, hogy a zsinagóga megmeneküljön, és szerencsére az utóbbi években egyre nagyobb népszerűségnek örvend a régióban. Anyagi forrásainknak megfelelően folyamatosan szépítgetjük, és a távlati célunk az, hogy akár a belső, akár a külső térben megújulva egy olyan környezetet teremtsünk, amely a Balaton-felvidéken kuriózumnak számít, és akár ökumenikus, akár kulturális programoknak, legyen az workshop, kiállítás, zenei, oktatási vagy színházi program, tökéletes helyszínt biztosítson. A VEB2023 EKF programja egy kiváló bemutatkozási lehetőség nekünk, de bízunk benne, hogy az embereket bátorítani tudjuk arra, hogy ne csak a nyári szezonban, hanem az év többi részében is ellátogassanak a Veszprém-Balaton régióba.”
Az alapítvány vezetője szerint a zsinagógák alapvető küldetése – legyen az Budapesten vagy bárhol máshol az országban –, hogy olyan közösségi teret adjon a saját közösségének és a látogatók számára, amellyel egy színvonalas környezetet tud biztosítani az adott területen.
„Kővágóörsön, egy vidéki közösségben, ahol a zsidó lakosság nagy része elpusztult vagy elmenekült, mindig szem előtt kell tartanunk azt, hogy ez a fajta kulturális élet bemutatásra kerüljön és az épület valóban zsinagógaként tudjon funkcionálni, azaz működjön a vallási élet. Emellett viszont különösen fontos, hogy helyszínként lehetőséget teremtsünk arra, hogy valódi kulturális értéket tudjunk teremteni a faluban. Pár éven belül szeretnénk elérni azt a szintet, hogy a zsinagóga valóban egy mindenki számára nyitott kulturális tér legyen. A Romkoncertek sorozat is egy olyan esemény, amely segíthet abban, hogy egyre többen megismerjenek minket és később akár más programok kapcsán is visszatérhessenek hozzánk.”
ROMKONCERTEK: LÁMPAFÉNY
Helyszín: Kővágóörs, Zsinagóga udvara
Időpont: 2023. június 18. 18:00-19:15
Az előadáson Harcsa Veronika és Gyémánt Bálint ismert 20. századi magyar költők kevésbé ismert verseit adják elő, de az akusztikus duóhoz csatlakozik Dresch Mihály is. A verseket Harcsa Veronika válogatta és zenésítette meg, a hangszerelésben közreműködtek együttesének tagjai is. A különleges este során olyan szerzők költeményei csendülnek majd fel, mint József Attila, Tóth Árpád, Kosztolányi Dezső, Babits Mihály, Weöres Sándor, Nemes Nagy Ágnes, Kassák Lajos és Karinthy Frigyes.
