Egy 50 éves történet nyomában – A Boglár 50 projektről kérdeztük Can Togayt, a VEB2023 EKF kulturális és kreatív főtanácsadóját

Kultúra • 2023. június 26.

Június 10-én nyílt meg a Boglár – Itt és most című tárlat a balatonfüredi Vaszary Galériában, melynek fókuszában Galántai György 1970 és 1973 között Bogláron működő kápolnatárlata, a 20. századi magyar művészettörténet egyik kulcsfontosságú helyszíne áll. A Boglár 50 projekt hátteréről és a téma kapcsán megvalósuló programokról, Can Togayt, a VEB2023 EKF kulturális és kreatív főtanácsadóját kérdeztük.

Mit tudhatunk a Boglár 50 projekt történeti hátteréről?

Az akkori körülmények között Galántai Györgynek egészen szokatlan módon sikerült elérnie, hogy a boglári kápolna galériaként működhessen. Ami ennél is szokatlanabb volt, hogy a galéria az akkori rendszerrel szemben igen kritikus volt, úgynevezett underground, neoavantgárd vagy párhuzamos kultúrát képviselt, mely egyértelműen a rendszerrel szemben álló vagy azzal erősen távolságot tartó művészek találkozóhelyévé vált. Sőt, bemutatkozási lehetőséget is biztosított számukra, tehát a galéria az egész történet kiemelt helyszíne volt, melyet 1973-ban bezárattak, ezzel komoly érvágást okozva a művészeknek.

Hogyan kapcsolódik mindez a VEB2023 EKF programjához?

A boglári kápolnatárlatok bezáratása pontosan 50 éve, a Veszprém-Balaton régióban történt, így a VEB2023 EKF programja kapcsán mindenképpen fontosnak tartottuk, hogy több szempontból is megemlékezzünk a régió és a magyar művészettörténet egyik legrelevánsabb kultúrtörténeti eseményéről, és belelássunk abba is, hogy melyek azok a dolgok, amelyek még ma is élnek ezzel a történettel kapcsolatban, azaz jelentőséggel bírnak akár napjainkban.

Milyen célcsoportot céloz a Boglár 50 projekt? A fiatalabb művészgeneráció számára is tartogat tanulságokat vagy inkább a korábbi generációnak jelenthet nosztalgikus tartalmat?

A boglári kápolnatárlatok története, és mindaz, amely ehhez kapcsolódik, az egyik legjobban feldolgozott művészettörténeti ténysorozat a magyar művészettörténet életében, úgyhogy minden magyar művész számára érdekes lehet. Természetesen a nosztalgia-faktort nem lehet kizárni egy ötven évvel ezelőtti eseményhez kapcsolódva, de nem ez a fő hajtóereje ennek a projektnek, hanem az, hogy a kápolnatárlatok egy rendszerkritikus, a világra nyitott, eredeti, a dolgokat megkérdőjelező, az akkori és a kortárs művészettel szorosan kapcsolódó eseménysorozat volt, és ennek a hozzáállásnak mind a mai napig aktualitása van. A művészetnek is többek között ez a feladata, hogy a világ dolgait megkérdőjelezze, kapcsolódjon a kortárs folyamatokhoz, reflektáljon a társadalomra és új utakat keressen. Tehát nem csak ezt a történetét idézzük meg, hanem egyfajta ihletét és ihletettségét mutatjuk be a régiónak.