Egry 140 – Rendhagyó kiállítás egy rendkívüli évforduló margójára

Kezdésként mesélnétek arról, mi a közelgő kiállítás koncepciója?

Sipos Anna: Ez nem egy klasszikus életmű-kiállítás lesz, hanem kifejezetten Egry kiért művészetét fogjuk bemutatni, a két világháború közötti időszakra fókuszálva. A balatoni letelepedése az első világháború utánra tehető, 1919-20 került közvetlenül a Balaton partjára, először Keszthelyen élt feleségével, majd Badacsonyban telepedtek le. A két világháború között megromlott az egészsége, fiatalkorától kezdve gondja volt a tüdejével, tuberkulózisban szenvedett, ezért az orvosai és a mecénásai azt javasolták, hogy menjen külföldre gyógykezelésekre. Két alkalommal, 1929-30 telén és 1938-ban először Dél-Olaszországba, majd Észak-Olaszországba, a Riviéra utazott. A kiállítás koncepciója az, hogy az olaszországi út során készült tenger menti alkotásait próbáljuk párhuzamba állítani a balatoni képekkel.

Dallos Krisztina: A VEB2023 EKF képzőművészeti koncepciójának fontos eleme, hogy a képzőművészet eszközeivel mutassuk be a térség alkotóit és magát a Veszprém-Balaton régiót, mint kulturális és kreatív térséget. Azt is fontos megemlíteni, hogy a Laczkó Dezső Múzeum kiállításával egyidőben a veszprémi Művészetek Háza Veszprém kamaratárlaton mutatja be Egry József korai műveit, elsősorban a művész párizsi és belgiumi tanulmányútjai során készült alkotásokat, így a VEB2023 EKF programsorozat keretén belül a város meghatározó kulturális intézményeinek kiállításai egymással együttműködve valósulnak meg. Magyarországon szerintem nem nagyon van olyan ember, aki ne ismerné Egry nevét, ezért ezt a fontos évfordulót szeretnénk úgy megünnepelni, hogy a balatoni képek mellett, mint Európa Kulturális Fővárosa, nyitunk a kontinens egyéb országai felé, mint Olaszország vagy a Művészetek Háza Veszprém kapcsán Belgium és Franciaország.

Milyen képeket láthatunk majd?

Sipos Anna: Talán kevesen tudják, hogy a Laczkó Dezső Múzeum képzőművészeti gyűjteménye közel 50 darab Egry-képet tudhat magának, olyan főművekkel mint a Szent Kristóf a Balatonnál vagy a Szivárvány, emellett több levél és fénykép is található a múzeumi adattárban. A festmények kapcsán annyi nehézséggel szembesültünk, hogy Egry mindkét olaszországi utazása alatt viszonylag rövid időt töltött külföldön, így nem készült olyan sok kép és ezek többsége rögtön magántulajdonba került, amelyeket kölcsönöznünk kell. Éppen ezért főképp a balatoni képek lesznek többségben a kiállításon, de az olasz képek közül is bemutatunk több érdekes alkotást. Szimbolikusan 140 festménnyel készülünk a művész születésének évfordulójára reflektálva.

Dallos Krisztina: Bár a kiállítás Veszprémben lesz, a Balaton, mint régió is megjelenik a kiállításban. A VEB2023 EKF Tükörkép klasztere pontosan erről szól, hogy nem véletlen, hogy mennyi művész járt ihletet meríteni a Balatonhoz. A művészet közvetítésével szélesebb körben is meg tudjuk mutatni azokat a történeteket és értékeket, amelyek a régiót az elmúlt évszázadokban formálták. Egry festészetére különösen jellemző volt, hogy nemcsak a balatoni tájat jelenítette meg a festményein, hanem az embereket is. A halászoktól kezdve a vitorlázókon át, az egészen egyszerű hétköznapi családok, karakterek és átlagemberek mind-mind megjelentek a művein, akik annak idején fontosak voltak az életében.

„Én nem a Balatont, hanem annak világát festem” – fogalmazta meg Egry. Mikortól lesz látogatható a kiállítás?

Sipos Anna: A kiállítás 2023. június 24-től október 29-ig lesz látogatható a Laczkó Dezső Múzeum második emeleti három időszakos kiállítótermében. Június 23-án 11 órakor tartunk egy protokoll megnyitót a sajtó számára, és a hivatalos megnyitó június 24-én 17 órakor lesz. A megnyitó beszéd Nyáry Krisztián előadásában hangzik majd el, aki a Múzeumok Éjszakája programsorozat részeként este 7 órától tárlatvezetést is tart.

Milyen programokkal készültök a Laczkó Dezső Múzeum kiállítása kapcsán?

Sipos Anna: Rendhagyó kísérőprogramokkal várjuk az érdeklődőket: lesznek egyedi tárlatvezetések, gasztronómiai estek borkóstolóval egybekötve és élményközpontú múzeumpedagógiai foglalkozások. Ez utóbbi azt jelenti, hogy összeállítottunk egy kreatív foglalkoztató füzetet, így aki kisgyerekeket érkezik a kiállításra, megvásárolhat egy füzetet, amely a legkisebbeket is le tudja kötni. Illetve tervezünk két interaktív panelt is a tárlatban. A padlón egy társasjátékot szeretnénk kialakítani, amely Egry életútján kalauzolja végig a vendégeket, ez akár a gyerekek és a fiatalabb korosztály számára is élményt és szórakozást jelenthet.

Ha jól tudom, kifejezetten a középiskolás korosztály számára szóló tárlatvezetés is lesz.

Sipos Anna: Igen, Simon Márton költő fog tárlatvezetést tartani és workshopokat is szervezünk az Artist for a Day csapatával közösen, ahol a résztvevőknek 25 fős csoportokban lesz lehetőségük Egry József képeit megfesteni és újraalkotni. Azt gondolom, hogy főleg a középiskolás és egyetemista korosztály az, akiket nagyon nehéz a múzeumokba bevonzani, de bízunk benne, hogy ezekkel a programokkal sikerül belőlük is múzeumlátogató közönséget kialakítani.

Dallos Krisztina: Még azt hozzátenném, hogy a programok összeállítása során a fialatok megszólításán túl fontos szempont volt a szezonon kívüliség is. Hiszen nyáron nyílik a kiállítás, de egészen október végéig látogatható lesz. Szeretnénk, ha minél több helyi lakos és messzebbről érkező látogató is eljönne, ezért tartjuk fontosnak, hogy a nyári időszak mellett ősszel vagy akár télen is legyenek ilyen képzőművészeti élmények a régióban, amelyek idevonzzák az embereket.

A művész születésének 140. évfordulója március 15-re esik. Készültök erre a napra is valamilyen eseménnyel?

Sipos Anna: Igen, aznap indul egy podcast sorozatunk a közelgő kiállítással kapcsolatban, illetve Budapesten, a 11. kerületben található Egry József-szobornál egyfajta gerilla akció során a művész által mondott idézetek fognak szófelhőszerűen megjelenni a szobor körül és így emlékezünk a jeles évfordulóra.