Dadók, humor, énekek, hit és ünnep - Máig él a több évszázados népszokás, a bábtáncoltató betlehemezés

Balatonberény, Hollád, Kéthely és Vörs lakói élénken éltetik a bábtáncoltató betlehemezést, és ennek alapján együttműködnek a Marcali Múzeum „Somogyi bábtáncoltató betlehemes közösségépítés” projektjében, mely számos érdekességgel egészíti ki a hagyományt. De tekintsünk vissza réges-régre: mikor adták elő az első ilyen karácsonyi játékot, hogyan terjedt el ebben a régióban?

A néprajzi kutatások kiderítették, hogy Németország északnyugati részén fekvő Oldenburgban és a város környékén keletkezett a szokás, a 18. század elején, hogy egy házikóban vagy kicsi kápolnában bábokat mozgattak. Erről a területről kezdett terjedni a Rajna és a Duna mentén is, aztán a Szudéta-vidéken elérte a szláv nyelvhatárt, majd haladt tovább. A kutatások azt derítették ki, hogy hogy elsősorban vándor árusoknak, kereskedőknek, iparosoknak, kézműveseknek és vándor bábosoknak volt szerepe a terjesztésében.  A vásárok és a piacok, valamint a kocsmák voltak azok a helyszínek, ahol bábos játékok előfordulhattak, itt találkoztak vele a falusi emberek. Magyarországon három területen volt jellemző a bábtáncoltató betlehemezés: a Balaton nyugati sarkában, Esztergom környékén és a Felső-Tisza vidéken. Az újabb - elmúlt két évtizedeben végzett kutatások - szerint egy negyedik helyszín is megemlíthető, ez Marosvásárhely környéke.

Itt, a Balaton térségében hogyan formálódott ez a hagyomány az évszázadok alatt és hogyan is történik maga a játék?  

A 19. század közepétől már biztosan jelen volt. A legrégibb adat egy 1862-es évszám, mely egy balatonberényi betlehem hátsó falára van rögzítve, jelezve, hogy abban az évben készült. A bábtáncoltató betlehemezés házaló szokás, tehát házról házra jártak. Ezért viszonylag rövid az előadás, egy-egy családnál 8-10 percet tartózkodnak megvendégeléssel együtt.
A játéknak általában hat szereplője van: egy beköszöntő – a katona - megy elöl, majd két angyal viszi a betlehemet, utánuk három pásztor, más néven a „dadók” következnek. Énekszóval érkeznek egy-egy házhoz, ahol a beköszöntő kér engedélyt a játék bemutatására. Ha ezt megkapják, beviszik és az asztalra helyezik a betlehemet, majd egyesével behívják pásztortársaikat. Tréfás párbeszédek zajlanak a dadók között, melynek legsajátosabb része az, amikor a házigazda családjára vonatkozó álmaikat sorolják fel. Az öreg dadó megálmodja Jézus születését, majd megkezdődik a bábok táncoltatása. A templom formájú betlehem deszkaaljzata úgy van kialakítva, hogy a nyeles bábok mozgathatók legyenek a körbefutó vájatban. A bábtáncoltatást a betlehem mögött rejtőzködő katona végzi az angyalok segítségével, akik kézre adják a figurákat. Ezek párosával kerülnek a színre: például két pásztor, két angyal, kéményseprő és ördög. Az utolsó alak már egyedül érkezik, adománygyűjtő céllal: Marcaliban a menyecske, Balatonszentgyörgyön a dékán, Vörsön a piros ruhás Lackó nevű figura biztatja adakozásra a háziakat, akik ezt meg is teszik.

Hogyan maradt fent napjainkig ezen a vidéken ez a különleges hagyomány?

Ha Vörsöt nézzük, zárt zsákfaluról beszélünk, a közösség ragaszkodott a hagyományaihoz. Gyakorlatilag folyamatosan éltették a szokást. Az 1880-as években készült az a betlehemük, amelyet a 2010-es évekig használtak. Régebben tizenéves fiatalok játszották a bábtáncoltatást, de 1963-ban nős férfiak vették át. Ekkor zajlott a templom felújítás és Németh Jenő plébános kezdeményezte, hogy házas emberek járják végig a falut. Úgy gondolták, ez kellő súlyt és komolyságot ad az adománygyűjtő útnak, meglesz a bizalom irántuk és nagyobb adományt is kapnak. Valóban komoly összegek gyűltek össze. Három évre tervezte ezt így a csapat, de aztán később sem tizenéves legénykék, hanem férfiak vették át. A többi településen szintén élt a hagyomány, bár lehettek olyan évek, amikor kimaradt az életükből. De mindig volt olyan személy, aki szervezett csapatot és folytatták. Mindenhol tudták, hogy ez egy régi, nagymúltú szokás. Balatonberényben volt néhány év kihagyás, itt Osvald Bálint művelődésszervező gondolta úgy, újra kell éleszteni. Helyi lakosként emlékezett rá gyermekkorából és fontosnak tartotta, hogy csapatot szervezzen, így vált ismét élővé e településen is. Kéthelyen 2018-ban szervezték újra a csoportot. A betlehemüket a Marcali Múzeum őrizte és erről készítettek másolatot. A szöveget kellett rekonstruálni, ezért a faluban anyaggyűjtés zajlott muzeológus segítségével. Azóta minden évben ismét előadják.

Régen házról házra jártak a bábtáncoltatók, ma inkább nagyobb közösségek előtt mutatkoznak be: óvodákban, iskolákban, idősek közösségeiben, helyi és térségi adventi műsorokon. Aki kíváncsi erre a szokásra, hol és mikor tudja megnézni, átélni a történetet?

Vörsön advent idején minden vasárnap a 14 órakor kezdődő szentmise előtt körülbelül fél órával a faluközpontban, kültéren, a mise után pedig a templomban mutatják be a bábtáncoltató betlehemet. Veszprémben hétvégente több alkalommal is látható lesz a néphagyomány, a balatonberényi, a holládi és a kéthelyi csoportok előadásában.

Az élő hagyományhoz több más program is kapcsolódik. December első hétvégéjére a Marcali Múzeum Nemzetközi Betlehemes Találkozót rendezett. Az elkövetkezendő időszakban is lesz lehetőség ismerkedni a hagyományokkal, hiszen részben a bábtáncoltató betlehemezésről, részben más adventi, karácsonyi szokásokról több kiállítás is nyílt a régióban. Hol és meddig láthatjuk ezeket?  

A tárlatokon a téli ünnepkör népszokásait mutatjuk be. Veszprémben, a Laczkó Dezső Múzeum Bakonyi Házában január 7-ig tart nyitva Betlehemnek szép határán című kiállítás, melyen megjelennek a Marcali és környéke téli ünnepkörhöz fűződő további népszokásai is, így a Luca-napi kotyulás, a szentcsaládjárás, a regölés, az „aprószentekelés”, a háromkirályjárás. Ennek fókuszában is a bábtáncoltatás van, mint a többi, már látható kiállításon: Holládon, Vörsön, Kéthelyen – ez utóbbi egy utcatárlat, mely a mai korról, a jelenlegi szereplőkről szól – s december 8-tól Balatonberényben is látható lesz egy kiállítás. Az egyes településeken adventi programok is gazdagítják az ünnepvárás időszakát.
A Marcali Múzeumban pedig Veszprém, Zala és Somogy megye népművészei, népi iparművészei, Ifjú Mester címmel rendelkező alkotói Jézus születéstörténéhez kapcsolódó művei láthatóak, számtalan anyag és technika megjelenik a kiállításon. Ezeket a tárlatokat január 31-ig láthatja a közönség.