Christkindl-járás: Ismerj meg testközelből egy különleges karácsonyi szokást!

A Bakony és a Balaton-felvidék németek lakta falvainak legfőbb karácsonyi szokása volt a Christkindl Spiel, melynek főszereplői - sok más házról házra járós, férfiak, fiúk részvételével zajló téli hagyománytól eltérően - lányok voltak.
A hagyomány gyökerei a reformáció idejére nyúlnak vissza. Ez a ritka szokás két éve bekerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe.

Német kutatók azt feltételezik és publikálják, hogy Luther Márton alapozta meg e szokást. Számára ugyanis a reformáció tanaival Szűz Mária és a szentek tisztelete nehezen volt elfogadható, ezért a 16. században elkezdte meghonosítani a Christkindl-járást. A december 6- án jutalmazó Szent Miklós alakját akarta lecserélni a felnőtt Jézus Krisztus alakjára, aki maga a legnagyobb ajándék. Ezt a mély teológiai jelképiséget azonban az emberek nehézkesnek találták, ezért a gyermek Jézus megtestesítője, a Christkindl, azaz a Jézuska alakja terjedt el.  

Hazánkban a XVIII. században betelepített németekkel együtt került be, majd honosodott meg a Christkind a népi vallásosság megnyilvánulásaként. A bakonyi vidékeken nagyjából az 1950-es évek közepéig élt a hagyomány, majd az 1990-es évek elején kezdett újra életre kelni. Bár német eredetű a szokás, s a mai napig e nyelven zajlik az előadás, de bárki lehet szereplő nemzetiségtől és felekezettől függetlenül. A németlakta falvakban élő svábok őseiktől kapott hagyatékként őrzik és adják tovább a Christkindl-t, amely a karácsony fő szimbóluma a jászollal, a fenyőfával és az adventi koszorúval együtt.

A  Christkindl szokás Veszprém vármegyében Márkón, Bándon, Herenden, Csehbányán, Városlődön, Kislődön, Úrkúton, Magyarpolányban, Bakonynánán, Veszprémfajszon, Tótvázsonyban, valamint Gyulafirátóton, Veszprém településrészén élő hagyomány. Töredékesen maradt fenn és jártak Christkindl-k Csehbányán, Lókúton és Pulán; ismerik, de már nem játsszák Bakonyjákón, Szentjakabfán, Hidegkúton. Egy 1970-es évekbeli kutatás szerint a bakonyi Christkindl-játékok hasonlóak Burgerland és Alsó-Ausztria keleti részének adventi-karácsonyi játékaival. Egyébként Magyarországon más tájakon is feltűnik, még ha nem is sok helyen: néhány baranyai, somogyi, Fejér-, és Komárom-Esztergom megyei településen is megjelent. Feltűnt Horvátországban is, de igazán Ausztriában, Dél-Tirolban, Svájcban, Csehországban, Szlovákiában, Németországban terjedt el. Német adventi vásárok megnyitóján gyakorta előadják ma is, de ez inkább látványosság, hiszen az igazi, hagyományos Christkindl Spiel mindig házaknál történt.

A Christkindl-járás során a szereplők a falu minden családhoz betértek, kihagyni valakit sértés volt. Egy-egy csoportra 170-180 ház jutott, így a köszöntést gyakran már délelőtt kezdték és a késő esti órákra jártak végig mindenkit. Mivel a háziaktól mindig kaptak valamit a lánykák - pénzt, édességet, gyümölcsöt -, ezért hajdan a szegényebb családokból származók voltak tagok elsősorban.  Gyakorta előfordult, hogy minden évben mások alkották a csoportot, manapság már átlagosan 3-4 évig is előadhatják a lányok misztériumjátékot.

A Christkindl csoportok minden otthonba elviszik a Kisjézus születésének örömhírét és áldást adnak a háziakra. Ők hozzák és helyezik el a feldíszített karácsonyfát, s átadják a karácsonyi ajándékokat is. Az is szokás volt, hogy a falu elöljáróinak - a polgármesternek, képviselőknek, a papnak, az orvosnak és a tanítóknak - színes szalagokkal díszített rozmaringos almát ajándékoztak. Az előadás német nyelven zajlik, s a dalok is német nyelven hangzanak el, bár manapság az előadás után magyar karácsonyi énekekkel is megörvendeztethetik a szereplők a háziakat. A hagyományos szereposztás szerint Christkindl jobb kezében négy ágú, feldíszített fűzfakorbáccsal van jelen. Mária karjában tartja a kis Jézuskát.  A hírnökangyal kezében ott van a betlehemi csillag, az istállósangyal hozza a betlehemet, papírbábokkal. Megjelenik Mária, József, a három király: Gáspár, Menyhért és Boldizsár, valamint a pásztorok. Két gyertyás angyal fényt hoz, a kisangyal rozmaringszállal díszített almát tart, két pásztornál - ez utóbbi szerepet néha fiúk játsszák - adománygyűjtő tarisznya van. Egyes falvakban más szereplők is feltűnhetnek. Minden résztvevőnél csengettyű is van, ezek gyakran felcsendülnek a műsor közben. A játék része volt, hogy az egyik angyal minden családtagot vesszőnyalábbal lazán vállon ütött, hogy kiűzze belőlük a rossz szellemeket, az ördögöt, majd boldog karácsonyt kívánva elvonultak a következő házhoz, közben a családfő József kalapjába pénzt hullatott.
Miután a szereplők minden házba elvitték a karácsonyt, az áldást és Jézus világrajöttének hírét, természetesen az éjféli misén is részt vettek. Vagy az első padban ülnek, vagy az oltár mellett állnak, így hangsúlyozzák a születés ünnepének jelentőségét, emelik az alkalom fényét. Az éjféli misén előadják a Christkindl misztériumot, ezzel zárul a napjuk.

A csoport tagjává válni megtiszteltetés, s erre nagyon büszkék a résztvevők. Az egyetlen napos, ámde nagyon fontos eseményt hosszú folyamat előzte és előzi meg ma is. Általában már novemberben megkezdődik a felkészülés a december 24-i, nagy eseményre. A betanítást évente egy-egy idősebb ember végezte, aki már volt Christkindl, a gyakorlásra a gyerekeket egyik szülője is elkísérte. A verseket, énekeket és az egyéb szövegeket a helyi hagyományok szerint a településen fennmaradt variációban tanulják és adják el a csoportok. A nemzetiségi önkormányzatok, az iskolák, egykori szereplők és a jelenlegi résztvevők szülei is aktívan segítik a felkészülést és a megvalósítást.  A szereplők gyakorta, rendszeresen összegyűlnek, hogy megtanulják a német nyelvű karácsonyi énekeket és misztériumjátékot. Közben a ruhapróbák is fontosak, s arra is gondot kell fordítani, hogy a kellékek épek, szépek legyenek. 

Varró asszonyok készítették a hagyományos viseleteket, öltöztető asszonyok segítették azt felvenni és tanították meg viselni is a gyönyörű, tájegységre jellemző ruhákat. Gyakorta rokon gyerekek között vándorol a viselet. Ma a ruhák a legtöbb helyen a közösség tulajdonában vannak, sok településen a német nemzetiségi önkormányzatok biztosítják, de van, ahol a szereplők szülei. A viseletek falvanként eltérnek, de, az alap mindenhol a fehér lenvászon leányviselet, melyet a szerephez illő fejdísz és kötény egészít ki.  Ma már gyorsabban le-és felvehető, könnyebben tisztítható darabokat is használnak, de vannak olyan díszítések, melyeket az indulás előtt, hajnalban rögzítenek a viseleteken. A lányok ruházata fehér, hosszúujjú, nyakban zárt, körgalléros rékli, fehér, lábszárközépig érő, az alsó széltől arasznyira körbefutó nemzetiszínű szalaggal díszített, ráncba rakott szoknya, fehér kötény. A rékli elejét két sor gyöngy, két sor csipke, két sor hullámosan csavart szalag díszíti, a mellrészen két tenyérnagyságú tükör van. A lányok fejét díszítő párta aranyfüsttel, sztaniollal bevont, zabnövény virágzatával díszített, hajukon hátul széles masni, és 8-10, a szoknya aljáig érő szalag. József megjelenítőjének kenderkócból van hosszú haja, kívül hordott, csípőig érő fehér inget, fekete nadrágot, fekete csizmát, fekete kalapot visel, s kampósbottal jelenik meg.

A Christkindlik eljuttatják az örömhírt minden családhoz - ma is éltetik csoportok néhány bakonyi településen.
Nagyon szépen fogalmazta meg a Veszprém Megyei Német Nemzetiségi Önkormányzat, az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe való jelölés dokumentumában, amikor így írtak a régi hagyomány mai formájáról: „a Christkindl-játék nem harsány, nem nyilvános turisztikai attrakció, hanem a népi vallásosságnak, a magánáhítatnak egyik legbensőségesebb családokhoz, faluközösségekhez kötődő megjelenési formája. A játék a térség kulturális sokszínűségének, a kistájakon élő, eltérő felekezetű és nemzetiségű kultúrák együttéléséneknek, összeolvadásának élményét nyújtja.”