Belvárosi épületséták: A Sörház története
A veszprémi hetipiac kiszélesedő terének első épülete már 1715-ben fogadó volt, amely várta és fogadta a messziről érkező vásározókat és a helybéli közönséget. A földszintes ház boltíves nagy helyiségében tartották a bálokat, söntésében mérték a helyben készült sört. A ház akkor még nem állt közvetlenül a téren, előtte egy 7 házból álló utcasor állt a Casinóval a piactérre nézve. Az utcát ekkor „Árva utcának” nevezték és csak az 1850-es évek közepén kapta az „Apáca utca” elnevezést. Pillants be az Óváros tér 26. szám alatti egykori Sörház történetébe!
Kép forrása: MNL Veszprém Vármegyei Levéltára
Ranolder János veszprémi püspök 1854-ben kilencezer ezüst forintért vette meg a házat. Ebben az épületben kezdték el a Grazból betelepített irgalmas nővérek a lányok keresztény nevelését és tanítását. A közelben lakó Francsics Károly borbélymester így írt erről naplójában:
1854. augusztus 15-én kedd Nagyboldogasszony ünnepe. A Ranolder János veszprémi püspök által Veszprémbe hozott apácák beiktatása s kápolnáik felszentelése. Már egész tavasz óta mindég szállongott híre, hogy Veszprémbe apácák jönnek.
Az épületet a püspök a célnak megfelelően átalakíttatta rokonával, Scharenpeck (Szentirmai) József mérnökkel. Nyár közepére készen állt az intézet, vagy ahogyan Francsics Károly mondta, a kolostor. Ranolder püspök „különös gonddal s meglepő csinossággal saját költségén szerelvén föl” Schlick Domonkos, a rend vizitátora kívánata szerint. A tanító nővéreknek szállást, a leánynövendékek részére pedig tantermeket biztosított az intézet. A földszinten elhelyezett kápolna „tarka ablakain át gyéren világított ki egy kis lámpa fénye, mely az oltár előtt a boltozat közepétől függött le”. Az intézet utcai kapuja elé az első napokban oda kellett állíttatni egy zsandárt szuronyos puskával, mert a neveletlen inasok rángatták a csengőt, zörgették az ajtót. Ranolder János püspök büszke volt alapítására. 1857. augusztus 13-án a Veszprémbe látogató I. Ferenc József osztrák császárnak is megmutatta a leánynevelő intézetet.
Kép forrása: MNL Veszprém Vármegyei Levéltára
Az Apáca utca 48. számú ház új tulajdonosa Horváth Sándor építőmester lett rövid ideig. Az épület alsó szintjében üzemelt Nagy Sándor sörmérése, a Rothfischer-söröde. Innen ered az épület melletti lejárat Sörház-lépcső elnevezése. 1893-ban a piaci sörházat Fejes Dánieltől, Lőwy Adolf vette át, a vásártéri „Zöld koszorú” vendéglőse. Az újonnan berendezett üzletében Balaton-felvidéki borokat, többféle villásreggelit, déli és esti étkezést kínált a „legjobb sör” mellett. 1907-ben Egyed János vette át a sörödét. Törzsvendégei elsősorban a tisztviselők és a katonatisztek köréből kerültek ki. Egyed János halála után az özvegye, Fekete Mária még kilenc évig vezette a vendéglőt. 1926-ban az új tulajdonos Piller József lett, a szombathelyi Szavária szálló volt főpincére, majd 1930 és 1940 között Lohonyay József helybéli vendéglősüzemeltette a jól bejáratott sörödét.
A Lohonyai család
A Lohonyay által üzemeltetett vendéglő a polgárosodó Veszprém egyik legkedveltebb helyszíne volt. 1951 óta a vendéglő üzlethelyisége vagy üresen állt vagy egymást váltották benne a különböző vendéglátóegységek. A legendás étterem azonban 2023 nyarán újjászületve, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program Utcaképfejlesztési Pályázatnának köszönhetően klasszikus választékkal és a vendéglő eredeti, közösségteremtő céljával ismét megnyitotta kapuit, megújult, családias belső terekkel és egy hangulatos terasszal.
