Belvárosi épületséták: A Rosenberg-ház története

A ház építője Dr. Rosenberg Jenő (1863-1935) Veszprém tisztifőorvosa, az 1914-ben átadott járványkórház orvosa volt, akit Veszprémben a szegények orvosaként is tiszteltek.

- írta a korabeli újság (a Veszprémi Ellenőr) 1902-ben.

Az izraelita Rosenberg család az 1860-as évek végén telepedett le a városban. A családfő Rosenberg Adolf zalaegerszegi kereskedő volt, legidősebb fiai az orvos Jenő és Lajos, a későbbi ügyvéd még Zalaegerszegen születtek, hugai és öccse már Veszprémben. Rosenberg Jenő a pesti egyetem elvégzése után 1888-ban került vissza Veszprémbe, 1898-ban már vezető városi tisztiorvosként dolgozott. Orvosként és városi képviselőként is aktív résztvevője volt az újabb kori Veszprém átépítése-átrendezése vitáinak, így többek között a Kaszinó és a mögötte levő házsor (Petőfi utca) lebontásának. 1896-ban vásárolta meg a mai Óváros tér déli része és a Vas Gereben utca közötti területen levő öreg házat, és a három utca által határolt területre építtette fel a jelenlegi szecessziós palotát.A saroklekerekítéses ház tervezőjeként többször is felmerült az ugyancsak ekkor épülő veszprémi színház konstruktőrének Medgyaszay Istvánnak a neve, aki több éven át foglalkozott a népies magyar művészet formavilágával, többek között Malonyay Dezső székelyföldi és balatonfelvidéki gyűjtőútjára is elkísérte, kötetébe ő készítette a rajzokat, de valójában a ház engedélyezési tervét Adorján Mór (1872-1915) zsidó építőmester, téglagyáros nyújtotta be. 

A tanács az első tervet visszadobta azzal a kifogással, hogy a lépcsőház kicsiny, nincs a háznak udvara, nem biztonságosak a vasbeton pillérek és vasgerendák, túl nagy a sarkon tervezett kupola és Adorján Mórnak nincs is magas építkezések tervezésére jogosítványa. Ennek ellenére a ház az eredeti terveknek megfelelően hamarosan megépült és a Rákóczi tér egyik meghatározó épülete lett.

Rosenberg Jenő a ház első emeletén rendezte be orvosi szobáját, ahol a város minden rétegéből megfordultak a betegek. Mint városi tisztiorvos a városi rendőrség, majd az 1920. évi államosítás után az állami rendőrség orvosa is volt. Hosszú éveken át orvostársaival együtt ellátta a mentőorvosi feladatot is.Ő lett az orvosa a veszprémi Sintér-dombon 1914-ben átadott járványkórháznak. 1935. április 28-án hivatása teljesítése közben érte a halál. Betegének injekciót akart beadni, de hirtelen megszédült, elesett, s amikorra veje, dr. Smilovits Imre megérkezett, már csak a szívszélhűdés okozta halált tudta megállapítani. A város vezetősége saját halottjának tekintette, így a gyászszertartás a városháza udvarán történt. Koporsójánál díszőrséget állítottak a városi huszárok (hajdúk) kivont karddal és díszruhásrendőrök. Síremléke a Mártírok úti zsidó temető északi részében található.

Rosenberg Jenőnek három lánya volt.A legidősebbet, Sárikát, dr. László Dezső törvényszéki bíró, a középsőt, Jankát, Földes Lajos veszprémi gyógyszerész, a legkisebbet, Piroskát, dr. Smilovits Imre nőgyógyász vette feleségül. Lányai családjukkal együtt ebben a házban éltek, külön cselédszobákkal, konyhákkal és fürdőszobákkal kialakított lakrészekben. Dr. Földes Lajoshíres Páduai Szent AntalGyógyszertára a mai nagyposta helyén állt un. Rothauser-ház földszintjén (itt működött későbbi legendás Balaton Cukrászda). Dr. Smilovits (Sós) Imre nőgyógyász 1926-tól lakott feleségével a házban. Rosenberg Jenő legkisebb lányát, mint nagyváradi színésznőt ismerte meg, házasságuk után telepedtek le Veszprémben. A vármegye legismertebb és legjobb nevű orvosa volt, 1931-től a városi kórház röntgen-laboratóriumi rendelőjét is ő vezette. 1940-ben meghalt a felesége, majd 1944-ben zsidó származása miatt sárga csillag viselésére kötelezték, majd Pápára internálták. Ott kapott svéd menlevelet Wallenbergtől, Budapesten a Tátra u. 4. sz. alatti védett házbanfelesége unokahúgával és annak édesanyjával, Rosenberg Jankával együtt bujkálva élték meg az ostrom végét. Soha többet nem tért vissza Veszprémbe, 1979-ben halt meg Budapesten. 

1944 nyarától (a veszprémi zsidó családok deprotálását követően) a 16 szobás és 8 konyhás házba 8 család talált otthonra. Itt bérelt ügyvédi irodátSchiberna Ferenc, a nyilas főispán és dr. Rácz Miklós ügyvéd, aki családjával közel 50 évig élt a házban. Az orvosi rendelőtRohonyi (Róth) István (1908-1992) szülész-nőgyógyász főorvos vette át, akinek veszprémi generációk köszönhették világra jöttüket. A házban lakott dr. Szeifart Vilmos az Országos Társadalombiztosítási Igazgatóság vezetője és dr Talabér László ügyvezető igazgató családjával. Itt lakott Újmészáros Dezső postatiszt és Keszthelyi József gazdasági felügyelő.

Az államosítás után a ház nagy belmagasságú szép lakásait felszabdalták, több bérlakást és társbérletet alakítottak ki, de még így is megmaradt a ház egyedi méltósága és hangulata.

A ház 170 négyzetméteres földszintjén a tér felőli bejárattalépítése óta üzlet is működött. Itt rendezkedett beAltmann Bernát(1924-től), majd Rosenberg Mór elegáns divatüzlete (1939-től),Nemes Vilmos textil- és szőnyegkereskedése (1943). Az 1950-es évekbenitt kapott helyet a város egyetlen cipőboltja,az oldalszárnyban Borbás János késes és köszörűs üzlete.A 70’-es években volt itt Keravill üzlet és fodrászszalon.