Bazalthegyek a Badacsonyon, vöröskő Almádiban – Ilyen kőzeteket találunk a lábunk alatt a Balatonnál
Fehérmészkő, vöröskő, bazalt: számtalanszor látjuk őket, amikor kirándulni indulunk a Balaton körül, mégsem tudunk róluk túl sokat. Pedig a tanúhegyek lépten-nyomon a bazaltbányászat rögös útjairól mesélnek, a Balaton-felvidéken készülő borok és épületek pedig szintén a lábunk alatt ropogó kőzetek miatt válhattak olyanná, amilyennek most ismerjük őket. Vegyük fel a képzeletbeli túrabakancsot és irány a Badacsony, a Hegyestű és a Füred-Csopaki borvidék, ismerjük meg ezeket a különleges képződményeket!
Fotó: VEB2023
Borkóstolókon – pláne, ha a Balaton-felvidéken járunk -, gyakran hallani, hogy „Ugye érzed ezt az ásványosságot a borban?”. Hogy mire kell gondolnunk ilyenkor? A borkészítést alapjaiban meghatározzák a termőterület kőzetei – ezek is legalább annyira formálják az egyes borok karakterét, mint például az éghajlat vagy a szőlőfajta adottságai.
A Káli-medencében vagy a tanúhegyeken – mint a Badacsony, vagy a Szent György-hegy - például leginkább vulkanikus borokkal találkozhatunk, hiszen ezek a hegyek valaha vulkánok voltak, az itt érlelődő szőlők pedig bőven kapnak jellemzően a bazaltból, ami friss savakat és kellemes, ásványos ízeket kölcsönöz a boroknak.
De mit is kell tudni a bazaltról?
Ez az a kőzetfajta, ami a leginkább jellemző a Balatonra. Bazalthegyek, bazaltkúpok, bazaltorgonák: ezeket a kifejezéseket úton útfélen hallhatjuk vagy olvashatjuk, ha valamelyik tanúhegyen kirándulunk. A bazalt lávakitöréskor keletkező kőfajta, amit bizony még a Földön kívül is megtalálhatunk, ugyanis a Holdon és a Marson is fedeztek fel ilyen kőzetet.
Nálunk, a 19-20. században kezdődött el a bazaltbányászat: a balatoni tanúhegyek mindegyikében apró bányalyukak képződtek, hegyek nagyobb részét pedig szó szerint elhordták a bányamunkások. Így vált például a Hegyestű, a Haláp és a Badacsony is csonkaheggyé – nem is kis mértékben. A bazaltot nagy mennyiségben hasznosították az építőiparban: Badacsonyban, de Szigligeten és a Balaton-felvidék több pontján találkozhatunk bazaltkövekből épült házakkal, de útépítéshez, vasúti sínek építéséhez is ezt használták.
A bazalt mellett a fehérmészkő a második legtöbbet emlegetett kőzet
A Balatonfüredi kistérségben, de a Káli-medencében, Gyenesdiáson, sőt Nemesvámos környékén is bőven találhatunk ilyen köveket. A legizgalmasabban a balatonfüredi Száka-hegyi kőfejtőbe kirándulva ismerhetjük meg a mészkövet, amit korábban itt bányásztak, ma viszont már csak tanösvényként járható körbe. Érdemes megfigyelni a mészkő lemezes megjelenését: olyanok akár egy-egy műalkotás!
A fehérmészkő mellett ne felejtsük el a vöröskövet sem!
Az Almádi kistérségre jellemző kőzetfajtát nemcsak az építőipar tudta kiválóan hasznosítani már a 12-13. században is, de később a művészetekbe is beszivárgott. Balatonalmádiban és környékén, de szerte a Balaton-felvidéken nem csak az épített környezet tartalmazza nagy mennyiségben a vöröskövet, hanem számtalan szobor is. Még ma is élnek vöröskőfaragók, vöröskőből dolgozó szobrászok errefelé, akik szerint bár ez a műfaj kifejezetten embert próbáló – mivel a vöröskővel porladása miatt nagyon nehéz dolgozni-, a különleges végeredményért megéri.
Egy kakukktojásunk is van: a márga
Ez a gyakran erőteljesen csillogó kőzet nem egyfajta anyagból áll, hanem általában mészkő vagy dolomit keveréke egy kevés agyaggal. Csopakon nagy mennyiségben találhatunk ilyet, sőt érdemes ellátogatni a márga-sziklához is, amire a Szent Donát Kúria és Pincészet épült!
