Barátságos óriások, szerelmek, sárkányok - Kedvenc balatoni legendáink
Miért emlegeti mindenki a kecskekörmöt, ha Tihanyról van szó, mi a története a tihanyi visszhangnak és mi köze van annak a bizonyos hableánynak a Badacsonyhoz? Cikkünkben olyan történeteket mutatunk be, amelyek már évszázadok vagy akár évezredek óta meghatározzák egy-egy település történetét.
A tihanyi kecskeköröm legendája
A Tihanyi-félsziget különleges kagylójának legendája szerint egyszer régen létezett egy Tókirály és annak egy fia, aki szerelmes lett egy aranyszőrű kecskéket őrző királylányba, ám a királylány nem viszonozta a királyfi érzelmeit, aki így belehalt a bánatába. A Tókirály dühében megátkozta a lányt, aminek eredményeként szörnyű pusztítást okozott a Tihanyi-félszigeten: a tihanyi hegyek lángoltak, a Balaton hullámai pedig akkora hullámokat vertek, hogy a kecskék azonnal a víz martalékává váltak és megfulladtak, a lány pedig egy szikla fogjává vált. Így terjedt el, hogy a kecskekörmök a vízbe fulladt kecskék maradványai.
A tihanyi visszhang legendája
Nem mindenki tudja, de a tihanyi visszhang és a kecskeköröm legendája egybefonódik: itt is a kecskenyájat őrző királylány szerepel a mese középpontjában. A történet szerint a királylány néma volt, egy napon viszont a Balatonból kiemelkedett a Tókirály és kért tőle egy kevés kecsketejet beteg fiának, cserébe pedig megígérte a lánynak, hogy újra tud majd beszélni. A királyfi meggyógyult, a lány pedig megszólalt. Ám a fiú beleszeretett a lányba, aki elutasította őt – és innentől már ismerjük a kecskeköröm legendából, hogy mi lett a fiatalok sorsa. Ám a királylány története itt tovább tart: miután elnyeli egy szikla, az átoknak köszönhetően a lány minden arra járónak felel, aki megszólítja. Így keletkezett a tihanyi echo, vagyis a tihanyi visszhang, amit Garay János költő vetett papírra a 19. században.
A Haláp-hegy legendája
A történet szerint sok ezer évvel ezelőtt óriások uralták a Balaton-felvidéket. Barátságos, kedves óriások, akik keveset érintkeztek az emberekkel, egyetlen rossz tulajdonságuk viszont az volt, hogy ha feldühödtek, lábuk nyomában források törtek fel, fák dőltek ki és hatalmas földrengések keletkeztek. Az utolsó itt élő óriást Balatonnak hívták, lányát pedig Halápnak, akik a Badacsony környékén, egy sziklavárban éltek.
Egyszer Haláp találkozott egy kislánnyal, akit annyira megszeretett, hogy haza is vitte magával és éjjeleken, nappalokon át csak játszottak és beszélgettek. Ám a kislánynak egy idő után hiányozni kezdett korábbi élete, így elmenekült Haláptól, amibe az óriás belebetegedett. Levetette magát a közelben található legmagasabb meredélyről. Emlékét a koporsó alakú hegy, a Haláp őrzi.
Szent György-hegy és a sárkány
Az egyik legismertebb monda szerint, a Szent György-hegyen található barlangot egykor egy sárkány lakta (ennek helyét, bár bazalttal borítva, de ma is megtaláljuk, Sárkány-lik néven), aki félelemben tartotta a falu lakóit és lányokat rabolt el. Többek között Szent György szerelmét is, aki ezért megölte a félelmetes fenevadat, a hegy pedig hősies tette miatt, később róla kapta nevét. Létezik azonban egy másik történet is, miszerint a rettegett sárkány egyszer nagyon megbetegedett, mire a faluban élők megsajnálták és egészen addig ápolták, amíg jobban nem lett. A sárkány szíve meglágyult és haláláig békében élt az ott lakókkal, amikor pedig megöregedett, utolsó leheletével jégbarlanggá változtatta élőhelyét.
A badacsonyi Hableány legendája
Régi legendák és egyes feljegyzések szerint a Badacsony-hegy egykor tűzhányó volt. Itt élt a hegy ura, aki egyszer meglátott egy gyönyörű lányt, akibe azonnal szerelmes lett. Az úr nap mint nap hívogatta a lányt, amíg egyszer meg nem jelent előtte, és ki nem derült, hogy a lány nem ember, hanem egy sellő. A szerelmes férfi ezért a tóba vetette magát, hogy kedvesével lehessen, a monda szerint pedig így aludt ki a vulkán és így vált a Hableány ikonikus szereplőjévé a Balatonnak.
