BALATORIUM Artist Residency I. – Művészeti rezidencia program Tihany szívében

A Fuzzy Earth egy nemzetközi művészeti kollektíva és kutatási projekt, amelyet a magyar származású Gedeon Tekla és az osztrák Sebastian Gschanes álmodott meg. 

„A Fuzzy Earth a művészet, az építészet, a botanika és a kertészet határán mozog, elsősorban a természet és technológia viszonyának felfedezése érdekel minket” – meséli Tekla, majd Sebastian is kiegészíti: „Alapvetően annak a komplex rendszernek próbálunk utánajárni, hogy hogyan működik a világunk. Az a világ, amelyben minden valamilyen formában összekuszálódott és nincsenek éles határok a dolgok között. Innen is jött a nevünk, a „fuzzy” elnevezés, mert egy elmosódott, homályos bolygón élünk.”

A BALATORIUM AIR során a Limnológiai Kutatóintézet tudósainak segítségével az emberi beavatkozás talajra gyakorolt mértékét és a Balaton vízgyűjtő területén használt mezőgazdasági műtrágyák ökológiai hatásait vizsgálják. Bár kutatásaik során gyakran dolgoztak már tudósokkal, különösen izgalmas élmény volt számukra a tihanyi kutatókkal együtt dolgozni, hiszen rengeteg különös történetre és furcsaságra hívták fel a figyelmüket, amelyek segítettek abban, hogy még jobban átlássák és megértsék a projekt tudományos hátterét.

Tekla gyakran jár a tónál, de Sebastian sem először van a Balatonnál.

Az intézetben folytatott gyakorlati kutatásokon kívül kisebb túrák során fedezték fel a környéket.

„Minket különösen mezőgazdasági szempontból érdekel a táj, a Balaton-felvidék és az északi part. Ide tartoznak a különböző kertek, házi kertészetek, ipari és mezőgazdasági földek, búzamezők és szőlőskertek. Talajmintákat gyűjtöttünk ezeken a mezőgazdasági területeken és a kutatók segítségével megvizsgáltuk és foszforra teszteltük őket. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan befolyásolja a trágyázás a környezetet és szerettük volna valahogy elképzelni ezt az anyagot, amely körülöttünk van, de mégsem láthatjuk.” - mondja Tekla.

Selma Boskailo, Berlinben élő bosnyák kurátor, kutató és művész és Anders Ehlin Berlinben élő svéd zeneszerző és hangművész alkotják a The New Liquidity párosát, akik a BALATORIUM AIR keretén belül egy a balatoni tájra fókuszáló, hely-specifikus hangsétát szeretnének kifejleszteni, amelyek a résztvevők mozgására és lokációjára reagálnak.

Korábban mindketten jártak már a Balatonnál, sőt Selma tinédzser korában több időt is töltött ott. Anders szerint kifejezetten egyedülálló a környék.

„Abszolút gyönyörű a táj és lenyűgöző az a vegyes éghajlat, ami itt uralkodik. Amikor elkezdtünk a kutatókkal együtt dolgozni, több dologgal kapcsolatban felnyitották a szemünket és rájöttünk arra is, hogy mennyi különböző réteg van itt kölcsönhatásban egymással, és valójában ez teszi a Balatont és környékét igazán különlegessé.”

A kéthetes itt-tartózkodásuk alatt a kutatások során a Balaton környezeti tájképére fókuszáltak.

Mivel a csapat döntően hanggal foglalkozik, az egyik legnagyobb kihívást azt jelentette számukra, hogy olyan helyszínt találjanak a környéken, ahol az alkotás jól érvényesülhet és a jövő év folyamán bemutatásra kerülhet. A kutatásuk részeként több halgyűjtő expedíción a szakértőkhöz is csatlakoztak.

„Ami meglepő volt a halgyűjtések során, hogy hogyan változik a Balaton: hatalmas különbségek vannak a vízminőséget és zavarosságot tekintve az északi és a déli part között. Mi azért vagyunk itt, hogy felfedezzük a tavat, mint egyfajta archívumot és átmeneti teret” – meséli Anders. „Egyikünk sem tudós vagy ökológus, ezért számunkra minden információ, amit az itt dolgozó kutatóktól kaptunk különös jelentőséggel bír." - teszi hozzá Selma.

Marie Ouazzani és Nicolas Carrier Párizsból érkeztek, hét éve élnek és alkotnak együtt és munkájuk során a változó városi környezetet, a globalizáció szimbolikus tereit, a klímaváltozást és annak az élővilágra gyakorolt hatásait állítják fókuszba – mindezt videók, képek és installációk segítségével. 

A páros annyiban tér el a többi csapattól, hogy ők nem csak információkat gyűjtöttek a rezidencia során, hanem mivel egy videóinstallációt készítenek, a két hét alatt rögzítették az ehhez szükséges felvételeket is. Terveik szerint az installáció panoráma formátumú képekkel operál majd, tehát két egymás melletti képernyőn kerül majd kivetítésre. A videó fontos eleme a szöveg, mely több nyelven, így magyarul is elérhető lesz majd. 

„Kislányként öt évig éltem Budapesten és kétszer jártam a Balatonnál, ezért nekem igazán személyes indíttatás volt eljönni a BALATORIUM AIR-re, mivel mondhatjuk, hogy a gyerekkorom is Magyarországhoz köt és az életem része.”  -  meséli a jelentkezésük fő okát Marie. 

Az algák nyomában

A rezidencia programon a nemzetközi szereplők mellett két magyar résztvevő is képviseltette magát. Egyikük Ulbert Ádám képzőművész, jelenleg is a Képzőművészeti Egyetemen doktorandusz, kutatási témája pedig az ökológia és a science fiction képzőművészeti lehetőségei, amelynek során festményeket, szobrokat és videókat készít. Érkezéskor Raul France ökológus nyomait tervezte kutatni, aki szintén kötődik a régióhoz, mivel részt vett az első nagy balatoni kutató expedícióban 1893-ban és elsősorban planktonokkal és kovamoszatokkal foglalkozott. 

„Ő egy olyan művész volt, akinek munkássága során a képzőművészet és a természettudomány összefolyt. Arra gondoltam, hogy az ő hagyatékát kezdem el kutatni, de végül nem kifejezetten róla, hanem a kutatásával kapcsolatban találtam adatokat és végül ebbe az irányba indultam el.” – meséli tapasztalatait Ádám, akitől nem áll távol a Balaton világa, hiszen gyerekkora nyarait gyakran a tónál töltötte. 

„Nagyszüleim Siófokon, keresztszüleim pedig Aszófőn laknak, úgyhogy én mai napig rengeteg időt töltök itt. Az alga világa, amit most is kutatok, pedig pont az, amely gyerekkoromban is meghatározó élmény volt. A Balatonnak pont az a horizontja, amit egy kisgyerek is felfog belőle, aminek a mikrofókusza a Balaton, a víz és a szárazföld találkozásánál.”

A rezidencia ideje alatt a tudósokkal az algákat vizsgálta és nem csak a lehetséges kiállítási helyszínről vannak ötletei, hanem maga a tervezett mű is körvonalazódni látszott már a fejében. 

A másik magyar résztvevő, Mátyási Péter Budapesten dolgozik és 2009-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő- és vizuális nevelőtanár szakán. Festményei és installációi készítésekor elsősorban a személyes és a kollektív emlékezet viszonyát, a természet és az ember kapcsolatát vizsgálja különféle nézőpontokból. 

Péternek is szoros kötődése van a Balatonhoz, gyerekkorában sok időt töltött a tónál és ma napig gyakori visszajáró, főképp nyaranta. A rezidencia programra konkrét tervekkel érkezett, egy korábbi munkáját szerette volna Tihanyban folytatni.

„Van egy sorozatom, amelyben Magyarországról kipusztult növényeinek portréit festettem meg a Vörös Lista alapján, amely a veszélyeztetett és teljesen kipusztult fajtákat tartalmazza. Az eredeti elképzelésem az volt, hogy ezt a helyi környezetre adaptáljam és egy tanösvényszerű koncepcióba ágyazva dolgozzam fel. Az hamar világossá vált számomra, hogy ez a két hét nem lesz elég arra, hogy a Balaton környékének összes ezzel kapcsolatos helyszínét végigjárjam, ezért végül arra jutottam, hogy a nádast helyezem a kutatásom fókuszába. A nádas, mint élettér, mint ökológiai közvetítő közeg, melynek pusztulása erőteljesen érinti az eltűnő illetve veszélyeztetett fajok létszámát és populációját, ezzel az egész balatoni ökoszisztémát.” - meséli.

Mivel Péter a hétköznapok során is szinte csak biciklivel közlekedik, ezért egyértelmű volt, hogy a Balatonhoz is elhozza kerékpárját, és azzal fedezi fel a környéket. A helyszín nem is lehetett volna alkalmasabb erre, hiszen a Balatoni Bringakörút Tihanyi-félszigeten végigfutó szakasza fut legközelebb a vízhez.

„Annyira közel van a nádas a bicikliúthoz, hogy szinte érinti az ember, amikor elteker és ott egy nagyon közvetlen váltást éreztem, amelynek hatására kezdtem el azzal foglalkozni, hogy az emberek hogyan definiálják a partot, tehát, hogy meddig tart maga a Balaton és honnan kezdődik a part. Így jött az ötlet, hogy a nádas témáját szeretném kiterjeszteni és egy olyan installációt létrehozni, amely az arra járókban is felidézi az érzést, hogy mi, emberek voltunk azok, akik beépítették a partot, ezzel megzavarva az ottani élővilágot.”

Az alkotással a fő célja az, hogy felhívja az emberek figyelmét a problémára és rávilágítson a természet és az ember alkotta környezet közötti vékony határvonalra. A rezidencia során többször is terepszemlét tartott a parton, hogy megtalálja a tökéletes helyszínt alkotásához.

A BALATORIUM AIR az őszi alkalommal nem ért véget, a csapatok az októberi kutatás és inspirációgyűjtés után jövő nyáron, az ÖKOLÓGIAI X KULTURÁLIS héten mutatják majd be alkotásaikat. A program második évada pedig 2023 tavaszán, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködésben valósul meg.