Az intelligens tájhasználat nyomában - November 9. és 11. között vár az Intelligens Tájak Konferencia
Kíváncsi vagy rá, hogyan lehet jövőbiztossá tenni az európai városokat, vagy hogyan formálhatja át egy régió identitását a történetmesélés vagy a kortárs művészet? A háromnapos rendezvény során a veszprémi ActiCity Tánc és Mozgásművészeti Központban többek között ezekre a kérdésekre is választ kaphatsz majd. A részletekről Szij Barbarával, a KÉK projektvezetőjével beszélgettünk.
November 9. és 11. között Veszprémben gyűlnek össze azok az építészettel, ökológiával, tájrendezéssel és kultúrával foglalkozó szakemberek, akik a Balaton és a Balaton-felvidék jelenét és jövőjét vizsgálják. A háromnapos esemény a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) szervezésében, a PAD Alapítvány közreműködésével, a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program partnerségében valósul meg.
Miről szól az Intelligens Tájak Konferencia?
A konferencián szándékaink szerint helyi, hazai és nemzetközi példákon keresztül feltárjuk a táj, a gazdaság és a kultúra összefüggéseit, kölcsönhatásait és módszereit, és ezek szerepét a Balaton-régió fejlődésében és jövőképében, a változást lehetővé tevő szereplők bevonásával. A térség közös, fenntartható jövőképének kialakításához érdemes olyan régióktól tanulni, akik mind stratégiaalkotás, mind megvalósítás terén előttünk járnak. Ezt támogatja a konferencia nemzetközi programja, miközben regionális és hazai kezdeményezések tudáscseréjére és értékes szakmai kapcsolatok építésére nyílik lehetőség.
Mit jelent a gyakorlatban az intelligens táj kifejezés?
Az intelligens tájhasználat talán a legegyszerűbben úgy írható le, hogy egy adott régióban, tájegységen élő közösségek, döntéshozók egyaránt fontosnak tartják az ökológiai, a társadalmi és a gazdasági fenntarthatóságot. A három irány együttes figyelembevételével elősegíthető, hogy egy régió természeti és kulturális értelemben is meg tudja őrizni az autentikus értékeit, miközben megtalálja a gazdasági fejlődés hosszú távú fejlődési útjait (ami nem feltétlenük csak növekedést jelenthet), és megtartja sokszínű közösségeit is. A Balaton-felvidék, de az egész Balaton-régió sok szempontból változásban, átmeneti állapotban van ebből a szempontból, ezért is érdemes megragadni a lehetőséget a folyamatok értelmezésére és jövőképek felvázolására.
Pontosan milyen témák kerülnek fókuszba az előadások során?
A négy fő téma a fenntartható gazdaságiökoszisztéma-építés, a hétköznapi kultúra és életmód, az adaptív tájmenedzsment és a dinamikus örökség, amelyek kapcsán egy-egy keynote előadást, illetve kerekasztal-beszélgetést terveztünk. Az adaptív tájmenedzsment szekció szakmai előkészítésében és szervezésében a PAD Alapítvánnyal működtünk együtt, akik szociohidrológiai szempontból évek óta kutatják a Balaton és a térség vízgazdálkodási és klímaadaptációs lehetőségeit, a VEB2023 EKF keretén belül pedig főként a Balatorium ökológiai-kulturális programsorozat kapcsán lehetnek ismerősek.
Mit tudhatunk az előadókról?
A keynote előadók Európa különböző országaiból érkeznek, és olyan, régiós szinten is működő kezdeményezéseket, kutatásokat mutatnak be, amik hazai szakemberek számára is inspirálóak lehetnek saját projektjeik megalapozására vagy fejlesztésére a fenti témakörökben. Legyen szó a borrégiók örökségéről, a gazdasági hálózatosodásról, a vízközeli ökoszisztémákról vagy a különböző közösségek együttéléséről, tematikusan mindannyian jól tudnak kapcsolódni a Balaton-felvidék jelenjének és jövőjének kérdéseihez. A beszélgetéseknél fontos volt számunkra, hogy minél több helyi szereplőt szólaltassunk meg a régióhoz valamilyen módon kapcsolódó, de máshol élő magyar, illetve nemzetközi résztvevők mellett.
Milyen kiegészítő programok várják az érdeklődőket az előadások mellett?
A két napon összesen 17 interaktív délutáni programmal készülünk, amelyek mindegyike a nyáron meghirdetett nyílt felhívásunkra érkezett be. Ezek között lesz a fenntartható turizmussal vagy a kültéri oktatással foglalkozó workshop, zártkertekről szóló előadás, Balatonbarát kerttervezés és tájhasználati közgyűlés, de a Balaton-felvidék rendkívül gazdag régészeti öröksége is fókuszba kerül. Készülünk kifejezetten települési döntéshozóknak szóló, gazdasági fenntarthatóságot tematizáló workshopokkal, vadon termő növényekből készített kóstolóval, és olyan foglalkozásokkal is, amiken keresztül új módokon fedezhetjük fel a saját környezetünket. A BME kiállítása a Somló-hegyről mint emblematikus kultúrtájról szól, a MOME tárlata pedig azt mutatja meg, hogyan lehet ökológiai adatokat iparművészeti alkotásokkal megjeleníteni.
A szombati napon (november 11.) pedig szakmai kirándulások várják az érdeklődőket.? Mi a célja ezeknek a túráknak?
A szombati kirándulások helyszínei szintén a nyílt felhíváson keresztül érkeztek be hozzánk. Az egyik útvonalon egy veszprémi természetkapcsolat-séta után a felsőörsi meseösvénnyel ismerkedünk meg, illetve Balatonfüredre, a Zsidó Kiválóságok Házába látogatunk, míg a másik túrán a balácapusztai római villagazdaságot a Vázsonyi Malom és a vöröstói Édenkert porta követi. A célunk az, hogy a fenntartható tájhasználatot, a helyi kulturális és épített örökség megőrzését, a helyi közösségeket formáló kezdeményezéseket, együttműködéseket mutassunk be.
A rendezvény akár családok számára is izgalmas lehet, akik gyerekekkel érkeznek. Ők milyen programok közül választhatnak?
Igen, a kirándulások mellett Veszprémben két ingyenes családi programmal is készülünk a Pannon Köztérben, amelyek környezeti nevelési módszerekkel a tudatosabb város- és tájhasználatot támogatják. A Design és Egészség Modell (DEMO) Egyesülettel megtervezhetjük, milyen lenne ideálisan a gyerekbarát Veszprém, a Bakony-Balaton Környezetvédelmi Oktatóközpont (BABAKO) workshopján pedig madárodút és madárkalácsot készíthetünk.
