Az Emmaus-kápolna nyomában – Dr. Kovács Emőke történésszel beszélgettünk
Dr. Kovács Emőkének mondhatjuk, hogy szakterülete a Balaton, hiszen történészként és a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként nemcsak szenvedélye, de egyben hivatása is a Balaton kutatása. Több könyvet is írt már a tóval kapcsolatban, melyek közül a legutóbbi a nemrégiben összedőlt Emmaus-kápolna és tulajdonosa, Ify Lajos történetét dolgozza fel.
Hogyan született meg az ötlet, hogy könyvet írj a témában?
Már régóta figyeltem a kápolna történetét és olvasgattam a róla szóló írásokat. Egyre inkább bosszantott a sok bulvárhír az Emmaus kapcsán, például hogy egy kísérteties hely, ahol egy remete élt. Ify Lajos, egykori, nagy tiszteletben álló fonyódi plébános és ez a valóban nagyon emblematikus helyszín ennél többet érdemelnek. Ezért is kezdtem bele az életút felkutatásába. Valamint ekkor már sejteni lehetett a kápolna szomorú sorsát, azaz, hogy össze fog dőlni, amely 2021 novemberében be is következett. Ebbe az egész folyamatba kapcsolódott be Bögös András keszthelyi építész, aki végül a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjpályázatának keretében vállalta, hogy elkészíti az Emmaus és az épületegyüttes virtuális rekonstrukciós tervét.
Hogyan épül fel a kötet?
A kötet az általam jegyzett igen részletes Ify Lajos portréból, Bögös András tervrajzaiból, vázlataiból, valamint korabeli visszaemlékezésekből áll. Ezt még archív fotók egészítik ki.
A könyv címe egészen különleges: „Egy ember, aki kétszer halt meg”. Mit jelent ez pontosan?
Ez egy ügynöki jelentés címe, amely Ify Lajos temetésén keletkezett. Beszédes cím és beszédes forrástípus, de a magyarázat a könyvben található.
Te voltál az első, aki Ify Lajos plébános életútját hitelesen feltártad. Szerinted mitől volt olyan különleges az élete?
Varga István fonyódi helytörténész elsősorban a helyi vonatkozásokkal foglalkozott és segítségemre is volt a kutatásban. A legérdekesebbek az egyházi levéltári források, Ify Lajos levelei, valamint azoknak az embereknek a visszaemlékezései, akik ismerték őt és meg is látogatták a hegyen. Az életút különlegességét pedig maga a Szent György-hegyi elvonulás adta. Ennek a sajátos elvonulásnak az okait keresve nagyon érdekes és szövevényes történet bontakozott ki.
Mi a helyzet a te balatoni kötődéseddel? Számodra mit jelent a Balaton és a régió?
Kaposváron születtem, gyermekként a nyarakat Fonyódligeten töltöttem. Bár egyetemi és doktori tanulmányi időszakom alatt elszakadtam tágabb szülőföldemtől, a Balaton vonzása egész életemben végigkísért. Hosszabb ideig éltem aztán Siófokon, majd a kétlaki életet választottuk. Családommal most ismét visszatértünk a nagy tóhoz. Úgy tűnik, ez egy soha meg nem szűnő kapcsolat a vidék és köztem.
Mik a terveid a jövőre nézve, jelenleg is dolgozol valamin?
Természetesen, mindig dolgozom valamin! Készül a Balatoni impressziók című könyvem folytatása. Valamint a Magyar Művészeti Akadémia ösztöndíjasaként is balatoni témám van: a Balaton, mint jelkép, szimbólum kultúrtörténeti, művészeti vonatkozásait tárom fel a 19-20. századra vonatkozóan. Ez egy igen komoly, nagy kutatás, mely reményeim szerint egy újabb könyv megjelenésével zárul majd.
