Az ökológiai témáktól, az amatőr hajóépítés rejtelmein át a Balaton illatáig – Az első TEDxBalaton-on jártunk

Balaton Kormos H. Barbara / Fotók: Toroczkai Csaba

Két pódiumbeszélgetés, egy közös nyitott beszélgetés, 12 előadás, személyenként maximum 18 perc, rengeteg vendég és egy közös téma, amely mindent összeköt: a Balaton. És persze a Balaton szeretete és védelme, hiszen az első TEDxBalaton célja a kapcsolódáson és a gondolatébresztésen túl az volt, hogy felhívja a figyelmet azokra a kisebb-nagyobb tényezőkre, amelyekkel hosszabb távon is megóvhatjuk a magyar tengert és környezetét.

Szeptember 10-én, egy szombati napon tartották meg az első TEDxBalatont a balatonfüredi Szabadidő- és Konferenciaközpontban, ahol mi is ott voltunk és a szabadtéri színpad előtt ülve tökéletesen azonosulni tudtunk az egyik eladó, Dr. Zlinszky András gondolataival: ökoturisták vagyunk”. Igazán autentikus környezetben, csupán pár száz méterre a Balatontól hallgathattuk végig az előadásokat, melyek során a napos, de szeles időben a színpad felett gyakran elszállt egy-egy seregély raj, felzúgott a közeli vonat hangja, és az idő előrehaladtával ránk is sötétedett, beborult az ég és a távolban villámok is színesítették az estét.

 

A műsort Mantz László vezette, amely Sághy Krisztina és Végvári Imre beszédével indult, akik mindketten jártasak a TEDx konferenciák szervezésében, és a TEDxBalaton rendezvénnyel a fő céljuk a tudásmegosztás és a Balaton összekapcsolása, mely a VEB2023 EKF program támogatásával valósult meg.

„Azt gondolom, hogy a Balatonnál minden megvan, ami a teljes élethez kell, de a szervezett, intellektuális pezsgés még fejleszthető. Vannak kisebb körök, szorosabb közösségek, mi pedig szeretnénk létrehozni egy platformot, ami mindezeket összeköti”, vallja Imre.

 

A szabadtéri színpadon két pódiumbeszélgetést hallgathattunk végig: az elsőn a csökkenő vízszint témája volt a középpontban, amiről Istvánovics Vera (MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tagja) és Gerstenkorn András (geológus, hidrogeológus) beszélgettek Sebők András vezetésével. Többek között megtudhattuk azt is, hogy a túlzottan magasan tartott vízállás sem jó, mivel kedvez a kékalgának, ami rontja a víz minőségét. A beszélgetés végén az előadókkal közösen arra a konklúzióra juthattunk, hogy a hangsúly az alkalmazkodáson kell, hogy legyen.

 

A másik pódiumbeszélgetés során a fő kérdés az volt, hogy milyen lesz a jövő fenntartható közlekedése szárazföldön és vízen. A témát Jókay Tamás vezetésével Bazsó Gábor (fenntarthatósági szakértő és a Totalcar műsorvezetője), Veigl Gábor (BAHART vezérigazgató) és Takács Árpád (Continental, Sensor Fusion Group Leader) vitatták meg mélyre menően.

 

A konferenciaközpontban eközben az érdeklődök egy nyitott beszélgetésbe is becsatlakozhattak a bebírók és gyüttmentek kapcsolatáról, Al Ghaoui Hesna vezetésével és Tömör Miklós (projektvezető, VaLyo) szakértő részvételével.

 

Az előadások két körben zajlottak, amelynek során Dr. Zlinszky András ökológus feltárta a balatoni ökoszisztéma egymásra ható rendszerét és annak főszereplőit, ahol tényleg minden összefügg egymással. 

 

Németh Bite Barbara, a TEDxLibertyBridgeWomen társalapítója, mezítláb állt a nézők elé, mögötte a kivetítőn csodás balatoni képeket nézhettünk végig, miközben igazi balatoni lányként a tóhoz és főképp a Badacsonyhoz fűződő személyes emlékeibe avatott be minket.

 

Bagyó Sándor neve sokak számára ismerős lehet, a Vízimentők Magyarországi Szakszolgálatának elnökeként, most egy házi készítésű pálinkával a kezében lépett a színpadra, és megtudhattuk tőle, hogy mit jelent a vezetékneve a filippínó nyelvben. Az előadás során mélyebben megismerhettük a történetét annak is, hogy miként vált a vízimentés élete hivatásává, illetve hogy hogyan született meg és miképpen fejlődött a VMSZ azzá, ahogy ma ismerhetjük.

 

Varga István fonyódi könyvtáros és helytörténész egy elődje, Bata Lőrincz fonyódi könyvtáros gyűjteményére hívta fel a figyelmünket, amely utcai plakátokon keresztül mutatja be, hogy hogyan buliztak a fiatalok régen a Balaton mellett a különböző bálokon, irodalmi esteken és a népszerű Halló itt Balaton koncertsorozatokon, ahol a korszak nagyjai, többek között Korda György, Kovács Kati vagy Hofi Géza léptek fel.

 

Szabó Viktória, a Z generáció tagja, egy 18 éves balatoni gimnazista, aki egy különleges felmérés eredményei kapcsán világított rá arra, hogy milyen fontos szerepe van a közösségépítő kezdeményezéseknek a mai fiatalok körében, hogy az igazi otthon BP legyen, ami nem a fővárost, hanem a Balaton-partot jelenti számukra.

 

Tokody Klára közgazdász és író a csodás balatoni mondavilágba repített el minket, ahol megismerhettük a legszebb történeket, és arra is fény derült, hogy a legtöbbünk fejében a Balaton női alakként él.

 

Mezei Csaba, az Amatőr Hajóépítők Közösségének alapítója a hajóépítés rejtelmeit mutatta be nekünk, ami szerinte akár egy mobiltelefon árából is fedezhető és lényegében annak is sikerülhet, aki egy karácsonyfát be tud szerelni a karácsonyfatalpba.

 

Ha külön díjazni kellene néhány előadást, akkor Mihályi Jeromos atyát, a Tihanyi Apátság perjelét mindenképpen kiemelném, akinek szavai a legmegindítóbb címkét kapnák. Az előadás 18 perce szinte egy pillanat alatt elsuhant, de közben kifejezetten mély gondolatokat foglalt magában azzal kapcsolatban, hogy hogyan vonhatunk párhuzamot a szerzetesi élet, a csend illetve a közösségépítés között.

 

Zólyomi Zsolt parfümőr előadása a leginteraktívabb és legviccesebb jelzőket is bezsebelné, amelynek során megismerhettük messze földön ismert különleges szaglásának történetét, magunkat és a szomszédunkat is megszagolhattuk és a végén egyedi illatmintával is gazdagabbak lettünk. Zsolt, mint mondja nagyon szereti a Balaton tóillatát, tehát mondhatjuk, hogy nemcsak a szíve, de az orra is mindig visszahúzza a Balatonhoz.

 

A Veganeeta vegán étterem megálmodójának, dr. Árvai Anita előadása pedig a legőszintébb jelzőt kapná, aki a saját történetén keresztül tárta fel előttünk legmélyebb harcait, mint ráktúlélő és „bátor balatoni innovátor”.

 

A legtöbb személyes példát bemutató előadó mindenképpen Tóth Balázs, „balatoni vendéglátós” lenne, aki a BL Yachtklub ügyvezetőjeként fő küldetésének tűzte ki, hogy a Balaton mindenki számára négyévszakos vonzerővé váljon, amely kapcsán olyan egészen elképesztő ötleteket is véghez vitt, mint a balatoni elefántfürdetés vagy a jég-körhinta.

 

A legsokkolóbb előadás pedig Dr. Kocsis Janka nevéhez fűződik, aki viccesen, de tűpontosan mutatta be nekünk, hogy milyen tájsebeket okozhat az emberi tevékenység a tó körül, és hogy milyen elementáris és negatív hatásai lehetnek egy olyan szimpla mozdulatnak, mint hogy rossz helyre dobjuk a használt gyógyszereket vagy belepisilünk a Balatonba.

 

Az előadások közötti szünetekben a szereplők az egymással való kapcsolódáson túl megismerhették a TÁJTÉKA, a Balaton-felvidék intelligens tájhasználati lehetőségeinek standját vagy a VEB2023 EKF standjánál is feltehették a kérdéseiket. A SZABADONBALATON C:N:P minibárjánál pedig a bátrabbak belekóstolhattak a Balatonba. A kutatókból és művészekből álló csoport már a BALATORIUM rendezvénysorozaton is bemutatta korábban, hogy hogyan lehet ételekkel és italokkal reflektálni a Balaton ökológiai folyamataira. Szén és foszfor italok, fermentált som és sült kovász, csak pár elem a kínálatból. A Vitorlázz Itthon pedig vitorlás szimulátorral várta az érdeklődőket.

 

Az estét VJ Fortepan strandfotó kiállítása zárta, amelyhez DJ Infragandhi biztosította a háttérzenét, aki az este további részében is a buliért és jó hangulatért felelt. A gasztro vonalon pedig a Bonvino ponty hamburgere és zöldfűszeres, mangalicás stanglija várta azokat, akik az előadás során megéheztek. A Gyukli Pince pedig az italokról gondoskodott, ahol akár bio borokat is kóstolhattunk. 

Hozzáférhetőség

Amennyiben nehézségekbe ütközik oldalunk böngészése során, válasszon az alábbi hozzáférhetőségi lehetőségeink közül!