Az amfóra reneszánsza – Október végén rendezték meg a 2. Amfóra Napot a Légli Kerámiánál

Az amfóra egy magas, bő szájú cserépedény, nagy fülekkel, amit már az ókori görögök is használtak főként étel és ital tárolására. Az amfóra nagyon praktikus tárolóeszköznek bizonyult, hiszen ebben szállítani is tudták a bort, búzát vagy épp az olajat. Egészen a 7. századig a legnépszerűbb tárolási forma volt ez, majd szépen lassan a fából és bőrből készült eszközök hódítottak teret maguknak. Az amfóra ma reneszánszát éli, leginkább a borászatban (de ahogy arra a 2. Amfóra Napon is rámutattak, a párlatkészítésben is). Ahogy a szőlész-borász szakma egyre inkább a természetesen készülő borok irányába fordult, úgy kerültek előtérbe az ehhez használt hagyományos eszközök is. Az amfórák porózus anyagból készülnek, nincs olyan jellegzetes illat-, és ízjegyük, amik nyomot hagyhatnának a bennük érlelődő boron, úgy, ahogyan az egy fahordó esetében történne.

Légli Attila a Balatonboglártól néhány percre található Szőlőskislakon készíti kerámiáit 1983 óta, a sütő-, és főzőedényektől a kerámia sodrófán át egészen az amforákig, amelyek kőagyagból, kézzel döngölve készülne és 2009-ben indultak hódító útjukra. Az amfórák tárolókapacitása 52 litertől 500 literig terjednek, és alkalmasak a borok erjesztésére, érlelésére és tárolására is.

Az először 2019-ben megrendezett Légli Amfóra Nap küldetése, hogy az érdeklődőkkel megismertesse az amfórák modernkori felhasználhatóságát, előnyeit és hogy a szakmai közönség, akik már használják ezeket az edényeket tapasztalatot cserélhessenek. Az Amfóra Nap idén két blokkból állt, egy délelőttiből, ahol félórás szakmai előadások keretében ismerhette meg a közönség, hogy milyen hatással vannak a tárolóeszközök a borra, hogy miért foglal el központi szerepet az amfóra használata a natúrborok készítésénél, illetve, hogy hogyan változtak a bortároló eszközök az évezredek során. A délelőtt folyamán az Agárdi Pálinka Manufaktúra – természetesen Légli - amfórában érlelt pálinkáival is meg lehetett ismerkedni, amelyek szilvából, birsalmából és vilmoskörtéből készültek és az Agárdi Amphora nevet kapták. A délután folyamán kötetlenebb programra került sor, ami egy helyben, Légli kerámiákban készült finomságokból álló ebéddel indult, majd amfórás érlelésű borok kóstolójával folytatódott.