Audiovizuális élmények rendhagyó terekben – Interjúsorozat az INOTA Fesztivál fellépőivel – 1. rész: Zságer Balázs
Az Inotai hőerőmű az 1950-es években az egyik legnagyobb hazai ipari beruházás volt, amelyet 50 év után, 2001-ben zártak be. Az ikonikus hűtőtornyok és az elhagyott épület gyakran szolgáltak filmforgatások és helytörténeti séták helyszíneként is, de idén augusztus végén egészen új értelmet nyernek: az INOTA Fesztivál tölti meg őket különleges, audiovizuális élményekkel. Az eseményhez kapcsolódó interjúsorozatunkban arról kérdezzük a fesztivál fellépőit, hogyan jelenik meg a rendhagyóság a mindennapjaikban, a munkásságukban és miért lehet különleges az alkotás szempontjából egy olyan helyszín, mint az Inotai hőerőmű. Az első részben Zságer Balázzsal beszélgettünk.
© Zságer Balázs & Katona Kati
Az INOTA Fesztivál, amely a VEB2023 EKF program, az NVC rendezvényszervező kollektíva és a Centrum Production közreműködésével valósul meg, az underground zenei és vizuális szcéna összefogásával azt a célt tűzte ki, hogy egyfajta szakmai párbeszéd jöjjön létre a művészeti ágak és a kreatív ipar képviselői között, amelynek segítségével egy vízió is létrejöhet az ikonikus épület hasznosításai lehetőségeivel kapcsolatban.
Zságer Balázs és Katona Kati projektje a generatív vizuált és az elektronikus zenét ötvözi: az általuk alkotott audiovizuális élménybe már számos európai fellépés során bepillantást nyerhetett a közönség. Az INOTA Fesztiválon szeptember 1-jén délután repítik majd el a fesztivállátogatókat egy másik világba.
Mit jelent számodra a rendhagyóság?
Az egyszeri és megismételhetetlen dolgokat, ezek sokszor a tudatalatti forrásokból táplálkoznak. Már egy jó ideje arra törekszem a fellépéseim során, hogy nyitva hagyjam a kapukat a lehetséges véletlenek előtt. Szerintem a közönség is érzi, amikor valami abban a pillanatban születik a szeme előtt, vagy a füle hallatára.
© Zságer Balázs & Katona Kati
Mit gondolsz, hogyan inspirálja egy rendhagyó tér az előadást? Léptél már fel korábban is rendhagyó térben? Milyen tapasztalataid vannak ezzel kapcsolatban?
Egy rendhagyó tér mindig inspiratív, a vizuális megjelenést és az akusztikai környezetet is befolyásolhatja. Az eddigi audiovizuális előadásaink is szinte csak rendhagyó terekben történtek: például a Ludwig Múzeumban, a berlini Collegium Hungaricumban, a római Casa dell’Architettura monumentális épületében, nemrég pedig egy többemeletes épület rooftopján játszottunk Szöulban.
Teljes mértékben vagy részben térspecifikusan készül az előadásotok, amit a fesztiválon láthat majd a közönség?
Kifejezetten térspecifikus és exkluzív lesz az inotai előadásunk, melynek Rendezetlen tér-idő a címe. Az előadás során hallható és látható generatív struktúrák biztosítanak kapaszkodót az idő és a tér értelmezéséhez. A rendezetlenség mértékeként egy immerzív audiovizuális világ jön létre, a hangok és a fény spontán és megismételhetetlen konstrukciója.
Szerinted miben rejlik egy olyan helyszín varázsa, mint az Inotai hőerőmű?
A hőerőmű art-brut építészete szerintem minden kreatív dolognak izgalmas gellert ad. Az építészeten túl pedig társul hozzá egy bizonyos történelem, így azoknak az embereknek a szellemisége is átjárja a falakat, akik anno itt dolgoztak. Egyébként már tavaly nyáron volt szerencsék egy „teszt” előadást tartani kisebb közönség előtt ebben a térben, amelyről egy kis videó is készült.
